Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-04-03 / 14. szám

XXXIV. évfolyam. 14. szám. Pápa, 1937 április 3. Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. 2o/

0, mondd és írd kettő százalék, ez bizony édes kevés, lévén ez a száznak csak az ötvenedrésze. És hogy száz, munkára, keresetre éhes ifjú közül 98 tétlenül nézze a többi 2 = kettőnek munkálkodási kísérleteit^ amit költői túlzással »beérkezés«-nek is lehetne nevezni, az meg éppenséggel elszomorító látványnak mondható. Elszomorító nemcsak a lemaradottakra, de még a beérkezettekre is, mert az egybetartozás érzésiét a közös szenvedés sokszorosan megerősítette s még a munka is fáj annak, aki látja, hogy társa munkátlan sorban tengődik. Érthető, nagyon is érthető tehát, ha ezt ,a mindössze 2o/o-os elhelyezést maga az elhelyező is csekélynek találja s ha a további módokról és lehetőségekről kiván gondolkozni. A szociális igazság érdeke megkívánja, hogy a gondolkodás ne sokáig tartson, hogy minél előbb és minél hatályosabb intézkedésiek történjenek az ifjú értelmiség kenyérhez juttatása terén. Mert ne feledjük el, minden elmulasztott esztendő, minden befejezett iskolai év újabb százakkal és ezrekkel szaporítja az igénylőknek számát s az elhalok és nyugdíjba vonulók száma ezekkel természetesen nem áll arányban. Új módokról, új elhelyezkedésekről kell tehát gondoskodni. Hogy hol, hogyan és miképen, arra nézve hadd tegyünk néhány tisztelettel teljes javaslatot. Talán lesz fül, amely meghallja, talán akad szív, amely befogadja és találkozik biztosan ész is és ha a szív már megmozdult, feltalálható lesz ezen a vezető tehetségekben éppen nem szűkölködő magyar földön az az akarat is, — amely erélyesen, okosan és céltudatosan megvalósítja. Nos tehát, néhány csak hevenyében felvetett eszme! Olvasható a lapokban (a mi lapunknak éppen e mai számában), milyen szomorúak a születési viszonyok Dunántúl három vármegyéjében s egész bizonyos, hogy ugyanígy az egész országban is. Orvost nem hív a falusi lakosság, részben tudatlanságból, részben, mert a falusi orvosok száma csekély. Segítség? Nagyszámú új orvosi (hatósági orvosi) állás szervezése, ami diplomás orvosok százainak elhelyezésére nyújt alkalmat és lehetőséget. Nem hivják az orvost tudatlanságból? Tudóbbá, intelligensebbé kell nevelni a földmívelő, a falusi, a tanyai lakosságot. Fel kell állítani minden faluban, minden körzetben a népművelési titkári állásokat, tanítók) és tanítónőkből vagy ezret egyszerre kenyérhez lehet juttatni és a gyermekáldás megmaradása, a nemzeti erő gyarapodása nagyon is pótolni fogja a befektetést. További segítség: széjjelnézni az itt bőviben található és jó — főkép ipari — állásokban működő idegen állampolgárok között s ha nem akarja megszerezni vagy nem méltó a magyar állampolgárságra, szép csendesen és okosan képzett magyar mérnökök, művezetők ültetendők a helyükre. Még további segítség? Nagybirtokosok birtokaik arányában álió végzett gazdák tartására kötelezendők. Tovább menjünk? Az annyiszor kilátásba helyezett radikális intézkedés az álláshalmozás terén végre megteendő!... Mindehhez — jól tudjuk — pénz, pénz és harmadszor is pénz kell. Pénzt pedig a nagy jövedelmek tízszeresen progresszív megadóztatásával lehetne megszerezni. A gazdagoknak még mindig elég maradna, a szegényeknek meg jutna kenyér és megelégedés, mely gazdagnal? is, úgy mint szegénynek egyaránt megbecsülendő közös érdeke. Mindehhez pedig csupán azt tesszük hozzá, hogy periculum in mora! Ez a mi any1 nyira féltve őrzött példás rendünk — jövendőnk egyik bázisa — megkívánja, hogy az ifjúság elhelyezésének problémája minél előbb inem 2 = kettő o/o-os, de legalább 50 (vajha lehetne 100!) <y

0-os megoldást nyerjen. Az ország iparosodásának fejlődése. Az iparügyi minisztérium rövid fennállása alatt valóban mindenképen az ipar és a gyakorlati élet minisztériuma lett és sikerét, eredményes működését miniszterének, Bornemisza Gézának legnagyobb elisrnerését mi sem jellemzi jobban, hogy azok lettek a minisztérium legnagyobb hivei, önálló fennmaradásának harcosai, akik annakidején ellenezték a létesítését. Ha az iparügyi minisztériumnak komoly gazdasági körökben mindenütt csak fanatikus hivei vannak, amely felfogás persze nem változik meg, ha az összeolvasztás ismét megtörténik, mert az irányítás továbbra is Borfnemisza Géza miniszter felfogása szerint történik a régi bevált kitűnő munkatársakkal és a lázas munka a jövőben is olyan tempóban fog folyni, mint eddig. Az ipárügyi miniszter reggel 9-kor már bent van a hivatalában, mert Bornemisza korán kelő ember. Mi sem természetesebb, minthogy mindenki a helyén van már a kora reggeli órákban és a legintenzívebb munka folyik minden osztályban. A miniszter ugyanis munkatársaival a legszorosabb és legbarátságosabb nexust tartja fenn és a sok tárgyalás és beszéd helyett a gyors elintézés és alapos döntés hive. Bornemisza SZÍVÓS munkáját leginkább a minisztérium munkásságával megteremtett alkotások sora igazolja, de bizonyítja a létesítendő vállalatok egész sora is, amely most áll megvalósulás előtt. Bizonyos, hogy soha annyi iparvállalati üzembővítés nem volt, mint az utolsó időkben. Csaknem valamennyi vállalat modernizálta, fejlesztette üzemét, és az iparügyi minisztérium készséggel állott az iparvállalatok rendelkezésére ezen a téren. A nyersanyagbe^ szerzés terén is gyors és eredményes munkát fejtett ki a minisztérium, nemcsak import útján, hanem a hazai nyersanyagforrások föltárásával. Most is folyamatban vannak komoly és eredményes kutatások, bauxit, réz, vasérc, gáz, petróleum és más nyersanyagok után. Állandóan emelkedik a szén, vasérc, mangán stb. termelésünk is, sőt van némi ezüst, aranyaprodukció is. A bauxit kihasználásával van kapcsolatr ban az az új timföldgyár, amelyet a Magyar Bányaművelő rt. létesít a Hungária Műtrágyagyár rt. bevonásával. Ez az új gyár Nagytétényben létesül és hir szerint áprilisban már üzembe is kerül. Hasonlóan rövidesen megvalósul az új műselyemgyár is, amelynek létesítése már befejezett tény. Az új magyar műselyemgyár megalapításában a Snia Viscosa fog résztvenni és előreláthatólag egéiszen új konstrukció keretében fog létrajönni az új vállalkozás. Az is tény, hogy megvalósul végre az új cellulózegyár, amelyre az erőteljesen kifejlődött magyar papíriparnak már régebben szüksége lett volna. Csepel, vagy Ercsi között kell választani és az eddigi jelek szerint, a Neményi Papírgyár keretében, Csepelen létesül az új cellulózegyár, miáltal az ercsi alapítási terv megbukik. Ugyancsak nagyarányú ipari terjeszke,désre nyújt lehetőséget az a körülmény, hogy az iparügyi minisztérium Fabinyi pénzügyminiszter által engedélyezett négy millió P költséggel maga kiépíti a punto francot a csepeli kikötőben. Itt az egyes hazai és külföldi vállalatok is vámmentes raktárakat, ipari üzemeket, feldolgozó telepeket, stb. létesíthetjnek és egész bizonyos, hogy ezen lehetőségek iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg; a hazai ipari körökben. Több ipartelep máris működik Csepelen és a duna-tengeri forgalom állandó emelkedésére való tekintettel egész bizonyos, hogy a csepeli kikötő és a punto franco ÍMÁTUS az iparügyi minisztérium és a Bornemisza rezsim egyik legsikeresebb alkotása lesz. A duna-tengeri hajóforgalom emelkedés tette szükségessé, hogy egy újabb hajót állítsanak be. Rövidesen üzembe is helyezik az új negyedik hajót, amely valószínűleg a »Szeged« nevet fogja kapni. A négy hajóval azután rendszeres menetrendet lehet fenntarr tani, ami az exportőrök és importőrök szemipontjából roppant fontos. Érdekes, hogy az^ eddigi tapasztalatok alapján főleg a darabáru forgalom ölt nagy arányokat a duna-tengeri forgalomban, holott ennek tarifája lényegesen drágább. Az iparügyi minisztérium nagyjelentőségű akciót fejt ki az utak kiépítése érdekében is. Hir szerint az idén főleg bekötőutak építését készíti elő a minisztérium, amely erre a célra 10—12 millió pengő körüli összeget fog fordítani. Ilymódon több mint száz község kap jó bekötőutat, ami főleg a vidéki lakosság és a kisgazdaérdekeket szolgálja. Az útépítések éppen úgy, mint a csepeli punto franco létesítése és a többi ipari és egyéb közmunka alkotások a munkások ezreinek foglalkoztatását jelentük, ami Bornemisza miniszter alkotó munkásságának legszebb eredménye. Hasonlóan nagyobb munkástömeget fog foglalkoztatni a MÁVAG azáltal, hogy bekapcsolódik a hazai autógyártásba és Fordlicencek alapján megkezdi a Ford-iMÁVAG személyautók gyártását. A MÁVAG új gyártási akciója lehetővé teszi, hogy minden egyes belföldön előállított autó után 2500 pengő kerüljön kifizetésre munkabérek és más kiadások fejében. Hasvéti időjárás és egyéb is. A húsvéti ünnepek hangulatát alaposan megrontotta az abnormis időjárás, amely az áhított tavaszi napsugár derűs verőfénye helyett vigasztalan, borongós eget vont fölénk és

1 csúf hideg esőt, a télből megunt pocsolyanevelő havat bocsátott alá a tavasz ébredését váró vén földre. Tönkrement a húsvéti korzó, a tavaszi divat bemutatója, a husvétmásnapi »locsolólc« meglapultak odahaza, mert felülről olyan konkurrenst kaptak, akivel ők versenyezni egy pillanatig sem tudtak volna. Szép leányok, deli ifjak négy fal közé szorultan zúgolódtak az időjárás ellen, amely kíméletlenül elrabolta tőlük a húsvét poétikus hangulatát. Ha mégis kimerészkedtél az utcára, | esernyők menedéke alá bújt, téliesen öltözött emberekkel találkoztál, akik veled együtt ro| hanva igyekeztek biztos fedél alá. * Hát még a gazda! Az ő gondolata — a szűnni nem akaró eső láttán — a jövő kenyere körül forgott, hisz ősz óta annyi akadály gördült magvető munkája elé, hogy méltán jogos aggodalom szállhatta meg a szivét. KémI lelő szeme a feltámadás ünnepi napjaiban j csak a láthatárt elborító terhes ólmos felhőkön akadt meg, amelyekből szakadatlanul ; zuhogott alá az eső, pocsolyákat, tavakat alkotván mindenfelé. Ott, ahol gabonatáblák| nak kellene zöldelnie, vagy pedig a magot J váró barázdáknak barnállania, ott most sok helyen méteresre dagadt fel a szennyes viz, i csillogó tükrében szomorú vidék képét vetít| vén a szem elé. A pusztulás eme rothasztó tanyáin vájjon fakad-e még az idén új élet? — tesszük fel a kérdést az aggódó gazdával együtt, amire csak a mindeneket bölcsen intéző hatalmas Isten tudna választ adni. * De nézzünk szét a magunk körében, s tegyünk egy sétát a Bakonyerén túl a TókertA jv \