Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-05-27 / 21. szám

Hölgyeim és Uraim, bemutatom magam, Figyeljék ezentúl e helyen a szavam! Igmándi Miska Színészet. Színtársulatunk igazgatósága méltányolván a közönség szép pártfogását, hirneVes művészek vendégszerepeltetésével igyekszik minél nívósabb előadásokat produkálni. Mult szombaton Laurisin Lajos másodszor is vendégszerepelt, ezűttal a »Három a kislány«-ban, a héten pedig a »Vén gazember«-ben Rózsahegyi Kálmánnak, a Nemzeti Színház örökös tagjának kivételes művészetében gyönyörködhettünk. Jólesőleg állapíthatjuk meg, hogy társulat és közönség között a legteljesebb harmónia áll fenn, s nem kell a publikumot részvétet felkeltő sorokkal buzdítani a szinházbajárásra, a jó előadások maguk vonzzák a színházba. E heti referádánkat itt adjuk: Pénteken »Csókpirulák« francia bohózat. A hires francia szellemességet, finom pikantériát hiába keresnők benne. Alszinti frivolitás az egész, amelyen inkább boszankodik az ember, mintsem mulatna rajta. A színészek jobb ügyhöz méltó buzgalommal játszottak. Neveiket a színlap nem közölte, nem közöljük mi sem; reméljük, nem neheztelnek érte; inkább szívesen veszik, ha elhallgatjuk, hogy a »Csókpirulák«-ban szerepeltek. Szombaton fehér est, a klasszikus »Három a kislány«. A repriznek az adott különösebb jelentőséget, hogy Schubertet Laurisin Lajos személyesítette meg benne. A m. kir. Operaház eme kiválósága a halhatatlan zeneköltő édes melódiáit magával ragadó,an interpretálta; nem tudtuk, hangja szépségében, kulturáltságában vagy előadó művészetében gyönyörködjünk-e inkább. Éneke kiemelt bennünket a hétköznapok szürke, gondokkal terhelt hangulatából, s mi önfeledten átadtuk magunkat az élménynek, amely ünnepi érzéseket varázsolt lelkünkbe. A »három a kislány« gyűjtőfogalmat Józsa Irma, Mágori Ella és Paxy Teri tették élővé. A Bidermayer-miliőbe pompásan beleilleszkedtek, s különösen az utóbbi vitt sok szint, poézist a színpadra. A Tschöll-házaspár: Kőmives Sándor és Benes Tusi nagyon rokonszenves alakjai voltak az operettnek és őszinte elismerésben volt részük. Deák Lőrinc jól megjátszott Sohóber bárója, Szabó Ernő kacagtató titkos rendőre stílusosan illeszkedett a vendégművész játékához. A kis zenekar Pán György karmester vezetésével felülmulta önmagát s jóval többet adott, mint amit tőle várni lehetne. Vasárnap »Nyitott ablak« zenés bohózat. Igazán kedves darab, amely egy estére nagyszerű szórakozást nyújt. Megelevenedett benne a békebeli katonaélet, amelynek fonákságait eredeti humorral figurázta ki. Kőmives Sándor, Benes Tusi, Torma Guszti, Mészáros Ági, Józsa Irma, Huszthy Róbert, Deák Lőrinc, különösen pedig Szabó Ernő valósággal kacagóorkánokat váltottak ki a hálás publikumbból. Hétfőn »Érik a buzakalász«, amelyet a »Beleznay-asszonyok« vígjátékából irtak át operettre. A darab operettnek ép olyan jó, mint vígjátéknak. Meseszövése érdekes, diszkrét humorral tűzdelt, muzsikájában a magyar ritmus gyöngyözik. Paxy Teri az angol missből érzésben, gondolkodásban magyarrá lett menyecskét bájosan személyesítette meg. A ritkán játszó B. Belányi Kató szeretetreméltó nemzetes asszony volt, akiinek jósága a színpadról átáradt a nézőtérre is. Deák Lőrinc férfiasan játszotta Bán Andrást, Huszthy Róbert főként énekével brillírozott, Mészáros Ági kedvességével vonzott, Szabó Ernő mókáival könnyezésig megkacagtatott. Sorr Jenő Töszöd Pétere is beigazolta, hogy kitűnő epizódszinész. A »jutalmazottak«: Huszthy és Mészáros szép virágcsokrokat kaptak. I^edden »Ha\vay Rózsája«. Exotikus szöveg, exotikus muzsika, amelytől az elismerést — ha az előadás nem is volt teljes illuzióij keltő — megtagadni nem lehet. Megfelelőbb énekesekkel és teljesebb zenekarral mindenesetre jobban érvényesültek volna a fülünknek kissé idegen muzsika szépségei. A melódiákkal teljesen kifogástalanul csak Huszthy birkózott meg, Paxy csak az alsóbb regiszterekben. Játéka, tánca azonban elragadó volt. Mészáros Ági és Józsa Irma temperamentumosán, jó kedvvel játszottak és táncoltak, Kertész Sándor rokonszenvesen alakította Buffyt, Szabó — mint mindig — mulatságos volt. Szerdán a »Vén gazember«. E napot külön lapon kell feljegyezni városunk kultúrtörténetébe. A legnagyobb magyar színművészek egyike, Rózsahegyi Kálmán vendégszereplése olyan eseménye volt városunknak, amely csak a »nemzet csalogányának«, Blaha Lujzának egykori vendégszereplésével hasonlítható össze. Hozzá még a mester a legjobb szerepében, amelyet mintha csak reá szabtak volna, a »Vén gazember« Borly Gáspárjában lépett fel. Mikor az illusztris vendég első jelenetében megjelent a színpadon, olyan hoszszantartó tapsvihar fogadta, hogy percekig nem juthatott szóhoz és ez minden nagyobb jelenete után megismétlődött, különösen a haldoklási jelenet után a második felvonás végén, amelyet olyan meghatóan játszott meg, hogy az egész nézőtéren könnyek csillogtak a szemekben; de amikor a művész a frenetikus tapsorkánra a függöny előtt hajlongva megjelent, maga is a szemét törölgette, annyira átélte, átérezte szerepét. Mit mondjunk általában játékáról? Minden jelző, amit használnánk, banális volna. Röviden csak azt mondjuk, hogy az olyan élmény volt, amely örök nyomokat hagy a lelkekben, aminthogy Rózsahegyi Kálmán neve élni fog, amig magyar szó hiangzik el a világot jelentő deszkákról. A darab többi szereplőire már az is megtiszteltetés, hogy a mester neve mellé egyszerűen csak odajegyezzük a neveiket. Ezek: Mikes Béla, Benes Tusi, Józsa Irma, Deák Lőrinc, Huszthy Róbert, Kőmives Sándor, Szabó Ernő, Horváth Jenő és B. Belányi Kató. Csütörtökön a »Haway Rózsája« előadását megismételték. BUTO -né S megint olcsóbb Győr^ Gr. 5. tér 3. mely iskoláját végző gyenge, vérszegény és megerősítésre szoruló fiú és leánynövendékek nyernék elhelyezést. A leányok részére külön szárnyépület van az intézetben, amelybe fertőző betegek egyáltalában nem vétetnek fel és erre vonatkozólag a legszigorúbb orvosi vizsgálat van elrendelve. Az iskolaszanatóriumban teljes harmóniában egyesül szakorvosok Vezetése mellett a növendékek testi megerősítése és tanulmányaik zavartalan folytatása. Mig a nyári évad alatt a gyermekek üdülést, megerősödést kapnak és a szükség szerint mérsékelt oktatást is, addig szeptember hó elejétől kezdődőkg az intézetben állandóan bentlakó tanárok és tanárnők részéről' rendes iskolai oktatás folyik az iskolaszanatóriumban elemi, polgári és bármelyik középiskola kötelékébe tartozó növendékek részére. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak kiadott rendelete értelmében a növendékek az iskolaszanatóriumban vizsgáznak és államérvényes bizonyítványt nyernek. Nyári szünidőre szintén felvesz az egyesület szentgotthárdi iskolaszanatóriumába 6— 18 éves korig fiú-leány iskolásnövendékeket, hogy a jövő tanévre megerősödve kezdhessék meg iskolaévüket. Kiávnatra minden külön díjazás nélkül esetleg szeptemberi vizsgákra előkészít, vagy francia, angol, német nyelvoktatásban részesít. Az egyesület a legmérsékeltebb árban szabta meg a napi ellátási díjat. Úgy a nyári iskolaszünidőre, mint a jövő tanévre a felvételi előjegyzések megkezdődtek. Mindennemű felvilágosítással, és tájékoztató füzettel készséggel szolgál a Magyar IskolaSzanatórium Egyesület központi irodája: Budapest, VIII., Sándor-utca 26. Szülők figyelmébe! Hol erősítsük meg gyenge tanulógyermekeinket ? Már több ízben megemlékeztünk olvasóink előtt, hogy milyen hézagpótló intézmény létesült a külföld példájára nálunk Magyarországon, amikor három év előtt megnyitotta a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület a stájer Alpok nyúlványain, fenyőerdőtől övezett subalpin klimáju Szentgotthárdon a modern kor követelményeinek megfelelően gyönyörűen felszerelt iskolaszanatóriumát. Az intézetben központi fűtés, állandó melegvizszolgáltatás, az ötholdas befásított területén külön strandfürdő, tennisz, ródli, korcsolyapálya és játszótér van és legtökéletesebb orvosi berendezésével is vetekedik akármelyik hasonló célt szolgáló legdrágább külföldi intézettel. Napi hatszori bőséges étkezést kapnak a növendékek hizókúrával. Az iskolaszanatóriumban 6—18 éves korig, felekezeti különbség nélkül, az ország bárA somlói bor diadalútja lesz a Faluszövetség somlóvásárhelyi kiállítása. Már messziről elénk tűnik a Somlóhegy | szabályos formája, a felhőkből is kiemelkedő í erdős kúpja, fehérfalu pincékkel beépített, | szőlőkkel betelepített festői lejtője. Szebb, érdekesebb és gazdaságilag értékesebb szőlőhegye talán nincs is a csonka hazának. Évezredes kulturája, nagy és boldog időket látott pincéi, tüzes borai ismeretesek nemcsak szűkebb Dunántúlon, de széles hazánkban is. Sajnos, az áldatlan gazdasági viszonyok megdöntötték azt a régi közmondást, hogy: »jó bornak nem kell cégér«, egyre nehezebbé válik még a legkiválóbb boroknak értékesítése is. Ebből a szempontból nagyjelentőségű a Faluszövetség somlóvásárhelyi kiállítása, mert hatalmas propagandát jelent a somlói bornak. A somlóvásárhelyi kiállítást pünkösd első napján délelőtt 11 órakor nyitja meg ünnepélyes keretek között József tábornagy, kir. herceg őfensége. Ugyanaznap délután megtekinti a járási levente-verseny főbb számait is. Somlóvásárhely község minden lakója és a Faluszövetség szeretettel várnak mindenkit a kiállításra és mindent megtesznek, hogy a vendégek kellemes emlékeket vigyenek magukkal a somlói boron kivül, mert a rendezőség arról is gondoskodott, hogy a legjobb, a legtüzesebb somlói borokat fillérekért megvehessék és demizsonokban magukkal vihessék a látogatók. A Faluszövetség előzőleg szakbizottsággal megbiráltatta a bortermelők borait és a legjobb 24 borból bizományba vesz át a gazdáktól és termelői áron árusítja a kiállítás területén.