Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-02-18 / 7. szám

Győr, Gr. Tisza I. tér 3. — Betegforgalmi kimutatás. Az irgalmas­rend pápai közkórházának betegforgalma az 1932. évben a következő volt: Az év folyamán 1777 beteg állott ápolás alatt 30.801 ápolási nappal. Egy beteg átlag 17.3 napig állott gyógykezelés alatt. Átlagos napi létszám 84 volt. Az 1777 beteg közül férfi volt 889, nő 888. Ezek közül pápai 1006, pápai járásbeli 574, devecseri járásbeli 44, zirci járásbeli 30, veszprémi 20, vasmegyei 37, győrmegyei 33, soproni 16, egyéb 17. Felekezet szerinti meg­oszlás: Róm. kat. 1286, ref. 253, ág. hitv. ev. 157, görög kat. 2, izraelita 78, felekezet nél­küli 1. Belgyógyászati beteg 439, sebészeti 945, szülészet-nőgyógyász 311, bőr- és nemi­beteg 82. Gyógyultan távozott 1578 beteg, gyógyulatlanul 45, meghalt 88. A kórházban visszamaradt 1932 dec. 31-én 66 beteg. — Az év folyamán 889 nagy műtétet végeztek. •— A kórház ambulanciáján 4946 bejáró bete­get kezeltek. — A Kat. Nővédő mesedélutánja. A sok műsoros est sivatagában valóságos kis oázist jelentett az a jól sikerült mesedélután, ame­lyet a Kat. Nővédő Egyesület február 12-én, vasárnap délután rendezett a bencés reálgim­názium disztermében. Brunner Emőd dr. ben­cés tanár a mese irodalmáról tartott előadá­sában igen szellemesen beszélt. Szabó Mici Schubert B-dur Impromptu-jét zongorázta mű­vészi interpretációban. Ezután Németh Döme bencés tanár olvasta fel Mackó-meséjét, mely igen humoros és ötletteli volt. Kneisz Mihály dalokat adott elő Huszka-Martos Tündérsze­relem cimü operettjéből, kellemes hangú mű­kedvelő énekesként mutatkozott be. Utána Németh Döme mesejátékát: Egy bábu histó­riáját adták elő Túrák Babival a címszerepben, több csinos leány és egy sereg apró gyermek talpraesett közreműködésével; játékuk sok mo­solyt csalt ki a nézők arcáról. A műsor usolsó számaként hat bájos leány a Lachman Mariska által betanított táncot lejtette el nagy tetszést aratva. A mesedélután jövedelmét a pápai szellemi munkanélküli fiatalság segélyezésére fordította az egyesület, melynek tagjai önzet­len fáradozással dolgoztak a délután sikere érdekében. — Az Ev. Leányegyesület jelmezes bálja. A pápai Evangélikus Leányegyesület február 11-én este a Griff termeiben tartotta jelmezes­álarcos bálját dr. Adorján Gyuláné, Gardenics Lajosné, Michna Mihályné, Török Andrásné és Vályi Sándorné úrhölgyek védnöksége alatt. A jelmez és álarc sok táncos leányt — köztük több vidéki szépséget is — csalt föl a bálra, mely a farsang egyik legsikerültebb bálja volt. Fél 10-kor történt a jelmezesek tarka­barka seregének diszes felvonulása, mire a Griff hatalmas terme egészen megtelt. Szebb­nél-szebb jelmezekben, szellemes elgondolásu és frappáns kivitelű maskarákban az álarcok oltalma alatt felismerhetetlenül bújtak meg városunk s a vidék szépei, előnyös helyzetü­ket kihasználva, játszottak, huncutkodtak és egymásután szedték rá a kérdőjel-képü fiatal­urakat. Csupa ötlet, csupa furcsaság ritka vá­sára volt ez a bál, melynek tarkaságát csak a jókedv multa fölül. Hát még amikor kiderült, hogy az álarc nem azt takarta, mint akit sej­tettek alatta. Nehéz volna eldönteni, melyik volt a legszebb és legérdekesebb jelmez, de mindenesetre említésre méltók a koronás és koronátlan szivkirálynő, a rádió (micsoda hangszórója volt!), a napraforgó, ballerina, szerpentin-hölgy és a matróz legény. A hangu­lat pompás volt, csak az volt a baj, hogy az óra nem viselt álarcot s öt órakor arcátlanul jelezte, hogy vége a bálnak. A bál nagysikeriü megrendezése Kakas Irén vezetésével Nagy Margit, Nagy Sári és Horváth Irén fáradha­tatlan munkálkodását dicséri. — A Werbőczy-utcaiak panasza. A Wer­bőczy-utcaiak küldöttségileg panasszal járul­tak a polgármester elé, a többek közt elő­adván, hogy az utcában tavaly felállított víz­vezetéki kút alkalmatlan helyen van, mert az utca legelejére állították, s így a beljebb la­kók hasznát alig vehetik. Kérték, hogy a ku­j tat — tűzbiztonsági szempontból is — leg­: alább az utca közepéig vigyék be, hogy az i egész utcának könnyen hozzáférhető legyen. | — Kérték továbbá, hogy az utca bal során ! végighúzódó — emberre, állatra egyaránt ve­szedelmes — gledicsia-kerítés eltávolítása, il­letőleg kicseréltetése iránt intézkedjék a vá­ros, annyival inkább is, mert e tekintetben már hozott — eddig azonban még végre nem hajtott — határozatot. Polgármester meg­ígérte, hogy a felhozott panaszok tárgyában informáltatja magát, s rövidesen intézkedni fog. — A »Cseregyerekek«. A Közművelődési Egyesület nagy érdeklődéssel várt szinielő­adása: Farkas Imre finomstílü operettje, a »Cseregyerekek« felújítása hétfőn este zajlott le a bencések disztermében. A derék műked­velő gárda nagy áldozatot hozott az előadás megtartásáért, mert úgyszólván minden egyes tagja a járványos influenza nyomait viselte magán; egyik kedves szereplő pedig előző na­pokban kénytelen volt műtétnek alávetni ma­gát, aki helyett a szerencsére kéznél levő Sághyné Lubinszky Margit ugrott be. Ilyen előzmények után a kritikusnak félre kell tenni a szigorú szemüveget, inkább azt kell mondanunk, hogy az első előadás dátumát is tovább kellett volna tolni, amiként a 15.-ikére hirdetett második előadást e hó 20-ára, hét­főre halasztották el, amikor bizonyára semmi­féle zavaró momentum nem fog már közre 1 hatni. — A »cseregyerekek«-et Papné Venczák Irén és Pap Sándor személyesítette meg. Ám­bár P.-né Venczák Irén Grete szerepét erős influenzás lázzal játszotta végig, játéka mégis teljes illúziót keltő volt, s hangja — egy kis indiszpoziciótól eltekintve — régi szépségé­ben csengett. Pap Sándor tősgyökeres debre­ceni fiú volt, akiből csak úgy dagadozott a kemény magyar önérzet. Zengzetes tenor­baritonján előadott dalai a szivekhez szólot­tak. Az öreg szepesi cipszert: Huber gyárost Metzger Ödön játszotta utolérhetetlen kedves humorral. Diszkrét és kacagtató tudott lenni mindvégig. Lőtte Lakat Ilonkában talált ügyes megszemélyesítőre. Énekszámait kedvesen csi­cseregte el, játékán a fiatalság bája ömlött vé­gig. A civis házaspárt Rosta Jájríos és dr. Tö­mör Dezsőné alakították sok eredetiséggel, rokonszenves vonásokkal. Láng Imre elsőrendű táncos-komikusnak bizonyult. Temperamentu­mos táncainak szinte kicsi volt a színpad, tö­mör hangját akárhány operettbuffó megirigyel­hetné. Horváth István komikuma kiapadhatat­lanul buzogott; minden szava hangos derült­séget keltett. Sághyné Lubinszky Margit a »Huszárfogás«-ban róla mondott véleményün­ket csak megerősítette; ha a színpadra lép, felélénkülnek még a kulisszák is. Ő a színpad felkent királynője. A görlök: Katula Mici, Papp Boriska, Pápay Bözsi, Rádli Ilonka, Tú­rák Babi és Vincze Bözsi ékes virágai voltak a színpadnak és annak bájos keretet szolgál­tattak. A tizenhét tagu ad hoc zenekar — Ek­ker Lajos karnagy vezetésével — elsőrendűt produkált. Zenei életünkre valóban üdvös ha­tású volna, ha ezt a csupa jó muzsikusból álló zenekart — mondjuk a Közművelődési Egye­sület kebelében — állandósítani lehetne. — A hétfői megismételt előadást a közönség fi­gyelmébe ajánljuk már csak az inségakcióra való tekintettel is. — Gazdanap. A pápai m. kir. Mező­gazdasági Szakiskola Ifjúsági Gazdaköre 1933 február 26-án, vasárnap Marcaltőn gazdanapot tart. A kiutazó Gazdakör megkoszorúzza a marcaltői hősök emlékoszlopát, szentmisén vesz részt, utánna gazdagyülést tart, melyen Szabó János igazgató beszéde után a Gazdakör tagjai gazdasági előadásokat tartanak és több szava­latot adnak elő. Délben közös ebéd, délután táncmulatság lesz. — Vivcverseny Sopronban. A Magyar Vivó Szövetség Kerületének tőr- és kardcsa­pat, valamint tőr és kard egyéni, továbbá ezidén először az egyéni női tőrverseny baj­nokságait 1933 február 18-án és 19-én rendezi meg Sopronban, a Pannónia-szálló helyisé­geiben a Soproni Vivó Club. Résztvehetnek egy-egy csapattal a kerület kötelékébe tartozó összes egyesületek és alakulatok, az egyéni versenyben Dunántúl minden vivója, aki amatőr-igazolvánnyal van ellátva. Amatőrmi­voltának elismerését mindenki kérheti a ren­dező Vivó Clubtól vagy a Nyugati Kerülettől Szombathelyen. Nevezési díj csapatonként 10 P, egyénenként 4 P és február 14-ig kell a rendező Club cimére Sopron, főposta 1. be­küldeni. A csapatok éremdíjazásban, az egyéni versenyzők győztese azonkívül értékes tiszte­letdíjakban, illetve emléktárgyakban részesül­nek. Kívánatos, volna, ha városunkból és a me­gyéből minél többen vennének részt a nyugati végek vívóinak szép küzdelmén Sopronban. — Az izzólámpa-adó. Szükségesnek tart­juk olvasóinkat tájékoztatni a legutóbbi adó­rendelettel bevezetett izzólámpa (villanykörte) adó tárgyában. Biztosra vesszük, hogy e te­kintetben sok a félreértés. Mindenekelőtt kö­zöljük azt, hogy az egyes lakásokban, üzletek­ben stb. már felszerelt izzólámpákról adó­vallomás nem készítendő, ezek után a fo­gyasztó semmiféle adót fizetni nem tartozik. A rendelet kizárólag az ezentúl beszerzendő izzólámpákról szól. Az új adót nem a fogyasz­tónak kell külön leróni, azt a gyárak, illetve a szállító cégek fizetik, az eladási ár jövőben ezen adót már magában fogja foglalni. — A Zsófia Gyermekszanatóriumok működése. Gazdag illusztrációkkal most jelent meg a Zsófia Gyermekszanatóriumok 1932. évi jelentése dr. Fodor Oszkár igazgató-főorvos szerkesztésében. Ismerteti a jelentés a három Zsófia-Szanatórium nagyfontosságú gyermek­védelmi munkáját, melynek ma vezérlő szelleme dr. Rott Nándor, a gyermekek püspöke. Tartal­mazza a jelentés dr. Rott Nándor püspök gyö­nyörű szózatait, Józan Miklós püspök, Pakots József orszgy. képviselő, Sándor László v. fő­kapitány, Lőrinczy György iró, dr. Lichtenberg Kornél egyetemi tanár, ügyvivőelnök lelkesítő előadásait a társadalomhoz, melyekkel propa­gálták a Gyermekszanatóriumok áldásos mun­káját, amely csupa realitás, csupa tett. Hálával emlékezik meg a jelentés Lord Rothermere a Gyermekszanatóriumok fővédnökének nagyértékü támogatásáról, aki minden alkalmat felhasznál arra, hogy segítsen hazánkon. A Balatonszabadi, Balatonalmádi és Hűvösvölgyi Heinrich Gyer­mekszanatóriumokban tavaly 1456 ágyon 3235 gyermeket gondoztak a Salvator Tanító Rend­ház irgalmas nővérei és a beosztott tanerők, 98.073 ápolási napon. A három Gyermekszana­tórium idei üzeme 337.815 pengőt igényel, amelyet kizárólag társadalmi úton kell ez év­ben is fedeznie a Zsófia Gyermekszanatórium Egyesületnek, amely az állami és a fővárosi költségvetésének minden megterhelése nélkül kell, hogy fenntartsa nagy ágylétszámú intézeteit. — Háztartási munkaadók figyelmébe! A január elsején életbelépett belügyminiszteri rendelet szerint a háztartási alkalmazott beje­lentése alkalmával a javadalmazás összegét nem kell feltüntetni, mert a háztartási alkal­mazottak a javadalmazás nagyságára tekintet nélkül egyetlen napibérosztályba tartoznak. — A járulékot a munkaviszony tartamára (belé­péstől kilépésig) kell fizetni. A betegségi biz­tosítási járulék ugyanegy biztosított után egy­egy napra 10 fillér, egy-egy teljes naptári hó­napra — a benne foglalt napok számára te­kintet nélkül — 3 pengő. — A baleseti díj ugyanegy biztosított után egy-egy napra fél fillér, legy-^egy teljes naptári hónapra 15 fil­lér. — Az országos Társadalombiztosító Inté­zet elszámolást (kimutatást) ezentúl is csak negyedévenként és utólag küld, a betegségi biztosítási járulékot és a baleseti biztosítási díjat azonban ennek bevárása nélkül havon­ként kell fizetni, mert a járulékok és a díjak az egy-egy naptári hónapot követő hónap 15. napján, havonként esedékesek. — A betegségi biztosítási járulék felét (napi 5 fillért, illetvet havi 1 P 50 fillért) a munkaadó a háztartási! alkalmazott javadalmazásából levonhatja, a! baleseti biztosítási díj azonban kizárólag a munkaadót terheli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom