Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-06-23 / 25. szám

munkaadóra eső összegével egyenlő összeget Írhassanak elő az 1923. évi május hóra fize­tendő járulékokra, amely összeget a munkaadók julius 10. napjáig beszolgáltatni tartoznak. Ugyancsak az április hóra előirt betegsegélyző járulékokkal egyező összeget tartoznak még a munkaadók a junius hóra fizetendő betegs. biztosítási járulékokra is julius hó végéig a törvényes következmények terhe mellett beszol­gáltatni. Ismerteti: N. P. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." Egy régi pápai színdarab. Csaknem száz éves bohózat ez, soha elő nem adták, ki se nyomatták; de sokan olvas­ták és még többen tudtak róla. Szerzője Nemes Osváld Dániel, néhai polgármesterünknek hason­nevű édes atyja, tárgya pedig az 1831. évi kolerabizottság kifigurázása. A bizottság tagjai mind közismert pápai polgárok voltak, kik a veszedelmes járvány ellen rendeletet rendeletre gyártottak, hogy ellene úgy kell védekezni, hogy klórmeszet Kell szagolgatni, fokhagymás étellel élni, Hoffmann-cseppeket inni, kámfort hordani a nyakon vagy rézdarabot, de a ren­deletnek semmi hasznuk se mutatkozott és a kolera szept. 1. napjától okt. 28-ig dühöngött városunkban. Bosszantotta Osváld Dánielt a nagytekin­télyű bizottság ennyi hiábavaló rendelete, azért Íróasztalához ült és egy bohózatot irt a bizott­ság munkáiról. Kigúnyolja ebben a doktorokat, a kórházi személyzetet, a halottszállítókat, talán még magát a halált is, de főképen a kolera­bizottság tagjait, s közülük a tekintélyesebbe­ket álneveken, a mellékszereplőket pedig saját nevükön sorolja fel a bohózatban, ezek a követ­kezők : 1. Elnök Menyhért, aki nem más, mint a nagytekintélyű Rába Boldizsár. 2. Mihály, uradalmi főtiszt, ez pedig Bezerédy Mihály urad. jószágigazgató. 3. Zegernye fiskális alakja Szép Ábrahám megyei főügyészt rajzolja. 4. Kurta és Nápitz szolgabirák, az alacsony Békássy Ignác és a sovány Zsoldos Ignác. 5. Fülesy, Silány, Csontvágó táblabírák alakjai Vetsey Ferenc, Nagy István és Pálffy Pált mutatják be, de különösen az elsőt, ki minden felszólalásra azt mondja: „csatla­kozom az előttem szóló" stb. 6. Hetyke és Vigyorgó esküdtek a kevély Vetsey Gábor és a jó nevető Gyapay Ignác. 7. Ragyás és Piperés kolerakergető biztosok a fiatal tiszteletbeli esküttek, Szokoli József és Soós Pál az ő fodros ingével és zseb­kendőjével. 8. Kalvines és Luther doktorok, Zsoldos Ignác és Malatidesz Dániel. 9. Christián, Czirillus és Pelikán seborvosok Sininger, Miskolczi és Szarka borbélyok. 10. Oktondi és Nyámándi városi tanácsosok, Kárpit József csapó és Ettél Mátyás cipész. 11. Vavra a betegek jegyzője, Kaliba az egy­lovas halotthordó, Kili, Rosti, Cseszkó, Petykó, Zalámboló, Sugó a kórházi alkal­mazottak. 12. Untató, a bizottság jegyzője, Eőri Szabó Gábor, akiről az iró azt állítja, hogy leg­jobb lett volna ő halálnak, no akkor a világ végéig élne mindenki. Menyhárt elnök beszéde kezdi a szín­darabot, aki elmondja, hogy ő már hány éj­szakát töltött álmatlanul a felett való töpren­gésében, hogy a kolerát hogy tarthatnák távol városunktól. Előadja tehát javaslatát, hogy határaink széleire köröskörül őrök és ezek mellé felvigyázó biztosok rendeltessenek, kik minden jövevényt feltartóztassanak, útleveleiket megvizsgálják, bugyraikat kifürkésszék, mert nem tudni kinek és melyik utasnak bugyrában, tarisznyájában vagy erszényében jön elrejtve a kolera. Ezen biztosi tisztre törvényt és nyelve­ket tudók alkalmaztassanak, mert nem tudjuk minő igazsággal és nyelven jön be a kolera, azért, e tisztségekre Ragyás és Piperés urakat ajánlja. Erre a bizottság egyhangúlag válaszolja : „Pontossan, helyessen az előladott vélemény teljesíttessék. Elől ülő urunk pedig Éljen.* Ragyás és Piperés erre behivatnak és ezzel kezdetét veszi a bohózat. Kis Ernő. ÚJDONSÁGOK. — Tizenöt- és tízéves találkozók. Múlt vasárnap városunkban két csoportja is egybe­jött azoknak, akik a kollégiumban tettek érett­ségit. Valóban megható az a ragaszkodás, amit a tanítványok tanúsítanak az ősi alma mater iránt, mely műveltségük és boldogulásuk alap­ját megvetette. A nagy távolságok, nehéz körül­mények nem tartják vissza őket attól, hogy fogadalmukat meg ne tartsák. Úgy látszik, a háború veszedelmei, melyeken átmentek, mégis csak jobban összekovácsolták a lelkeket 1 Vasár­nap reggel fél 9-kor előbb a 10 évesek, majd 9-kor a 15 évesek tisztelegtek a díszteremben volt tanáraik előtt. Az előbbiek részéről Tap­sonyi Sándor ászári, az utóbbiak nevében Szilassy Sándor magyarbarnagi ref. lelkész mon­dottak szép üdvözlő beszédeket, mindkettőért Faragó János főigazgató mondott az intézet és a tanári kar nevében szivből jövő köszönetet. Az istenitiszteleten Tapsonyi Sándor tartott emelkedett szellemű, magas színvonalú prédi­kációt. Mindkét csoport felkereste elhunyt ta­nárai sírját s nekik kegyelettel és virággal adóz­tak. A tizenötévesek a főiskolai könyvtár gya­rapítására 21.000 koronát adtak, a tízévesek pedig 104.000 koronát gyűjtöttek alapítvány­ként volt szeretett osztálytanáruk, Fejes Zsig­mond nevére. A tízévesek délben a konviktuson adtak ebédet, hol a találkozók részéről dr. Horváth Elek, Fürst Iván, Kiss Ferenc, dr. Széky László és Tapsonyi Sándor mondottak lelkes felköszöntőket, melyekre Faragó János, Fejes Zsigmond, dr. Kapossy Lucián, Kis Ernő és Sarudy György válaszoltak. A tizenötévesek este a Griffben gyűltek össze tanáraikkal együtt a vacsorára. Itt a találkozók részéről dr. Cséry Ernő, dr. Bognár János, dr. Guth Emil, Szilassy Sándor, a tanárok részéről Faragó János, Rácz Kálmán és' dr. Kapossy Lucián mondottak szép felköszöntőket. A találkozók, kik közül többen feleségükkel együtt jelentek meg s az újabb találkozásra fogadalmat tettek, hétfő reggelig maradtak kedves régi iskolavárosukban. — Érettségi a bencéseknél. A helybeli bencés főgimnáziumban a héten voltak az érett­ségi vizsgák dr. Fríml Aladár, a kultuszminisz­tériumba beosztott igazgató elnöklésével. Vizs­gálatra álltak 22-en a következő eredménnyel: jeles 9, jó 4, elégséges 8, egy tárgyból bukott 1. A jelesen érettek neveit itt közöljük: Böröndy László, Buday Ferenc, Czinder Antal, Darány József, Magasi László, Pápay György, Rédei Tibor, Saád Béla, Scheiber Géza. — Egyházi közgyűlés. A pápai ev. egy­ház vasárnap délelőtt Bélák Lajos felügyelő és Mesterházy László lelkész társelnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen szavazatát az egyház­kerületi felügyelő választásnál Mesterházy Ernő nagygeresdi földbirtokosra adta le. A julius hó 11-én Pápán tartandó egyházmegyei közgyű­lésre megbízó-levéllel Kirchmayer Győző pénz­tárost és Nánik Pál ellenőrt küldötték ki. Ezeken kivül több apróbb ügyet intéztek el. — Rendőrtiszti tanfolyami vizsga. Dr. Nagy Jenő helybeli államrendőrségi s.-fogal­mazó, aki résztvett a Budapesten tartott egyéves rendőrtiszti tanfdyamon, a tanfolyam végeztével jeles eredménnyel vizsgázott. — A Petőfi-Jókai-szobor-alapra a hé­ten befolyt a helybeli állami tanítóképző-intézet évzáró ünnepének jövedelméből 5000 K. — Vitéz Nagy János fogadtatása. A helybeli rendőrlegénység megkapó módon adott kifejezést egyrészt bajtársias ragaszkodásának, másrészt annak, hogy a valódi hazafias érdem megbecsülésének jelentőségét felfogni és érté­kelni képes. Hétfőn reggel a hajnali vonattal érkezett meg vitézzé avatása ünnepéről rendőr bajtársuk Nagy János és ez alkalomra az egész rendőrlegénység kivonult az állomásra. A tisz­telgő csapat élén Fülöp Lajos felügyelő-helyet­tes üdvözölte a felesége társaságában megérke­zett Nagy Jánost. Lendületes és tartalmas be­szédben méltatta a kitüntetés jelentőségét, fi­gyelmeztette, hogy ez ne tegye elbizakodottá, de kötelességteljesítőbbé és a haza iránt áldo­zatkészebbé. Vitéz Nagy János szép szavakban válaszolt bajtársai szeretetének e nem várt meg­nyilatkozására. A vonat állt e lélekemelő jele­net alatt és az utazó közönség megéljenezte a vitézt és derék bajtársat. — Évzáró állami képzőnkben. Állami tanítóképzőnkben vasárnap tartották meg az évzáró ünnepet, melyen a szakadó eső ellenére igen nagy közönség volt jelen. Az összes zene-, ének- és szavalati számok kitűnően sikerültek és nagy tetszést arattak. Különösen nagy hatást tettek azok az énekszámok, melyek közül kettő­höz Hatvani Lajos zenetanár, egyhez pedig Sarudy Ottó főigazgató szerzettek gyönyörű szép zenét. — Az ünnep a Petőfi-Jókai szobor­alap, a torna-szertár s más iskolai célokra tekintélyes jövedelmet hozott. — Az üzletek vasárnapi kinyitása. A vasárnapi teljes munkaszünetnek lévén tántorít­hatatlan hívei, nem kis meglepetéssel láttuk, hogy vasárnap reggel egyes üzletek kinyitottak, s 10 óráig nyitva tartottak. Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy állítólag a vasár­napi munkaszünetről szóló törvénynek van egy pontja, amely megengedi, hogy az üzletek vasár­nap kinyithatók, ha ezt az r érdekelt üzlet-tulaj­donosok 60%-a kívánja. Úgy kell lenni, hogy a pápai .kereskedők többsége nem óhajtja tisz­teletben tartani azt a magasztos elvet, hogy a vasárnap munkaszünettel szenteltessék meg, mert máskülönben nem nyíltak volna fel vasár­nap az üzletek; de kérdés, hogy helyes volt-e ezt a mozgalmat megindítani, amely üzleti fél­tékenységből csakhamar oda vezethet, hogy az üzletek vasárnapi nyitvatartása általánossá, s a vasárnap, a pihenésnek és Isten tiszteletének napja ismét profán hétköznappá válik, amely pedig az emberek erkölcsi érzésében több kárt tenne, mint amennyi hasznot a vasárnapi nyitva­tartás az egyes üzlettulajdonosoknak hozna. Igaz, hogy — ugyancsak információnk szerint — az alkalmazottak nem kötelezhetők arra, hogy vasárnapi munkaszünetüket feláldozzák, ez a meg­szorítás azonban a gyakorlatban vajmi keveset ér, s éppen semmit nem változtat azon, hogy a vasárnapi munkaszünet nagy elvén indoko­latlanul rés üttetett. Ezt a rést most már csak a közönség öntudatos magatartása tömhetné be, oly módon, hogy vasárnap nem vásárolna sem­mit. S ha így elmaradna a remélt haszon, akkor ismét csakhamar zárva maradnának vasárnap az üzletek. A közönség hát tegye meg a köte­lességét. — Esküvő. Csiszár Béla földink, a Pes ti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, f. hó 16-án tartotta esküvőjét Budapesten, a Kálvin­téri ref. templomban Turkovits Mária úrhölgy­gyei. Tanuk voltak Pereszlényi Zoltán min. o. tanácsos és Schaffer Béla képezdei tanár. — Tanoncmunka-kiállítás. A pápai ipartestület visszatérve a háború előtti idők szép szokásához, vasárnap az iparos- és keres­kedőtanonc-iskolában tanoncmunka- kiállítást rendezett, melyen 100 iparostanonc vett részt, különböző munkákkal. Legtöbb munkát a cipész és szabó szakmából állítottak ki, de jelentékeny számban volt képviselve a vas- és fémipar és a faipar is. A tanoncok munkáján meglátszott a nemes igyekezet, nem egynek közülük szép jövőt jósolhatunk pályáján. A többek között fel­tűnt Drach Imre asztalos-tanonc munkája, aki egy kerek játék-asztalt állított ki igen Ízléses és finom kivitelben. Míg a kiállított munkákról csak elismerőleg nyilatkozhatunk, az igazsághoz hiven ki kell jelentenünk, hogy a szakrajzkiállítás nem felelt meg a hozzá fűzött várakozásoknak. E téren javulást várunk. Akiállítást délelőtt 10 órakor a tanonc-iskola igazgatója,-több érdek­lődő iparos és tanonc jelenlétében Hajnóczky Béla ipartestületi elnök nyitotta meg, aki talpra­esett beszédében az iparostanoncokat fokozott szorgalomra és tanulásra serkentette. A jutal­makat és okmányokat vasárnap délelőtt osztják ki az arra érdemesített tanoncoknak. — A keresk. szaktanfolyam vizsgája. Az államilag engedélyezett női kereskedelmi szaktanfolyamban az évzáró vizsgálat folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor lesz az állami polgári leányiskolában; erre a vizsgálatra a szülőket s érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Szövőtanfolyam. A Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége szövőtelepén jul. 1-én új szövőtanfolyam kezdődik. Kéri a Bizottság a már eddig jelentkezett hölgyeket, hogy else­jéig még egyszer jelentsék be a szövőtelepen Fa Emma szövőmesternőnél, hogy csakugyan óhajtanak-e részt venni a második szövőtanfo­lyamon. Új jelentkezőket is felveszünk még. Preciz es

Next

/
Oldalképek
Tartalom