Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-09-25 / 39. szám

Végül elismerni óhajtottak az érdemet, amely szerényen vissza vonul és nem kínálja maga't. Mindezekért hála, üdv és elismerés jár ki neked és fogadd mindezekért e diszgyülés tiszteletét és üdvözletét. Hervadhatlan érdemeidnek felsorolása és méltatása feladatom körén kivül esvén, átadom a szót Bőhm Samu elöljáró urnák és felkérem őt az ünnepi beszéd elmondására. Most Böhm Samu ipartestületi előljáró méltatta gondosan kidolgozott beszédben Hajnóczky Béla érdemeit. Ez érdemek között első helyen áll, hogy Hajnóczky ipartestületi elnöksége alatt a testület vagyona megháromszorozódott. Tekintélyes összegre emelkedett fel a rokkant iparosok gyámolító alapja. Mindaddig, mig a betegsegélyzést államilag nem szervezték, hűséges gonddal vezette az ipartestületi betegsegélyző pénztár ügyeit. Az iparosoknak minden ügyes-bajos dogukban igazi barátja, valódi atyja volt. Nagy tevékenységet fejtett ki az országos ipari mozgalmakban, ami által a pápai ipartestület súlyát és befolyását emelte. A lendülettel előadott beszéd, melyből az igazi szeretet hangjai csendültek ki, nagy tetszést aratott. A beszéd alatt hullott le a lepel az ünnepelt arcképéről, mely őt ülő helyzetben, életnagyságban ábrázolja. A kép Hercz Dávid mesteri alkotása, mely kiváló festőművészünk megállapodott hírnevét növelni van hivatva. Mikor a kép látható lett, az iparos-ifjuság erővel teljes üdvözlő dalra zendített rá. Most az üdvözlések következtek. Elsőnek Hoitsy Pál orsz. képviselő szólott. Sokszor egy egyszerű polgár munkája —' úgymond — az ország felvirágoztatása szempontjából többet ér, mint hősök önfeláldozása. Hősi tetthez elég a lélek egy fellobbanása, mely rövid ideig is tarthat. A többi polgárok rögösebb pályára vannak hivatva, nem elég egyszer meghalniok, de folyton kell élniök a hazáért. E szép ünnep felett érzett örömét fokozza, hogy az emberek, ha valaki közülök kimagaslik egy fejjel, legtöbbször szívesen levágnák e fejet, de íme Hajnóczkyt, a polgári munka emberét mindenki szereti. A szép szavakat lelkesen megéljenezték. Az országos iparos szövetség üdvözletét Thék Endre udvari tanácsos tolmácsolta. Egy nemzet munkásságának képviseletében jött ide — így szólt — kik szerte az országban ugyanazon cél felé haladnak, mint az ipartestület. Munkálják az ország függetlenségét és boldogságát, de céljuk megvalósításának még csak tünetei mutatkoznak. E célt a decentralizált alapon működő iparosság, hiszi, még megvalósíthatja. Mert a nagy gyárkémények ledőlhetnek, de a mellek mélyén gyökerező érzés nem irtható ki. Egy igazi munkás-iparost ünnepelnek itt. igen boldognak érezte magát, mikor kegyelmet kapott, boldogsága még se volt zavartalan, mert káplári rangját elvesztette. Azt olvassuk ugyanis harmadnapon a szept. 24-ki napiparancsban : „Martonfalvay compániánál a degradált Barcza János káplár helyett a szabados Debró'si Szabó Péter és Csipán Miklós káplár helyett a szabados Barcza János káplárnak, a közemberek pedig Barsi János és Harangozó János szabadosoknak tétetődnek." Igy világítja meg, hogy mi is a hadi törvényszék szavaival éljünk, a csöglei „előkelő rablók" vezérének további sorsát Petkó kapitány úr kompániájának 1809-iki parancsoló protokuluma. Őszi rózsák. Sokkal több a hitvány és fölületes ember, mint amennyi annak látszik és mégis sokkal több jó ember van, mint amennyit jónak tartunk. * Egy-egy társaság úgy tűnik fel néha a figyelmes szemlélő előtt, mint egy rosszul álcázott jelmez-estély, hol a tudomány cilindere alól kilógnak a nagy fülek, — a bohóc csörgő sapkája nem takarja el a Nióbe-vonásokat, — a grófnői uszály csak még jobban kiemeli a pesztonka-modort — és a kedvességtől rózsaszínre festett arcokról kivirít a sárga irigység foltja. * Vannak, kik akkor értik meg legjobban emberVajha e falak közé láthatnának az ország összes iparosai s látnák, hogy a vezéri tevékenység elnyeri jutalmát társai elismerésében. Nagyobb kitüntetés nem érheti a hű munkást, mint ily elismerés, A belsőséges érzésről tanuskodó kis beszéd után zajos éljenzés hangzott fel. Most az országos iparegyesület nevében Gelléri Mór üdvözölte Hajnóczky Béla, ki a központ munkásságát sok tudással támogatja, Szendröi Mór a kereskedelmi és iparkamara, Zechmeister Kálmán a győri ipartestület üdvözletét tolmácsolta s végül Faragó János, főgimn. igazgató, az iparos ifjúság önképző egyesületének háláját juttatta kifejezésre, amiért Hajnóczky Béla 10 éven át oly meleg szeretettel támogatta az egyesület kulturális munkáját. Az ünnepelt mindez üdvözletekre rövid, de szívből jövő beszéddel válaszolt. Háláját és köszönetét fejezte ki a kitüntetésért, melynek becsét fokozza, hogy munkában megkérgesült tenyerek nyújtják neki, munkástársai, kikkel egy évtizeden át együtt küzdött és dolgozott. Szólott az intenciókról, mik elnöki működését vezették, magasztalólag emlékezett meg az iparosság két vezéréről : Thékről és Gellériről s szent fogadalmat tett, hogy az iparosság érdekeit soha nem fogja cserben hagyni. A beszédet követő lelkes éljenzés lecsillapultával felolvasásra kerültek az ország különböző részeiből érkezett táviratok. Táviratokat küldtek Szterényi államtitkár, Hlatky-Schlichter Lajos orsz. képviselő, a szabadkai, kolozsvári, szegedi ipartestületek stb. Dr. Hirsch Vilmos elnök a következő előkelő tónusú beszéddel zárta be a diszgyiilést: Kedves Barátom ! A moBt lefolyt diszgyülés során kellemesen meggyőződhettél arról, hogy itt nem muló han • gulat és nem elillanó érzület jutott kifejezésre személyed iránt és arról, hogy állandó rokon- szenvveí vonzódunk, szeretettel és tisztelettel ragaszkodunk hozzád és kitartunk melletted a jövőben is. Hogy ezen fogadalmunkat valóra válthassuk, kívánom neked az ég minden áldását. Az Isten áldjon meg téged minden jóval, különösen jó egészséggel, hogy a jövőben is köztünk állva, bölcs vezetéseddel, mindig éber szellemeddel és harcedzett izmokkal támogathass bennünket továbbra is a közjóra törekvő munkánkban és céljaink elérésében. Mi egyenként és összesen hisszük és reméljük, hogy ámbár mai ünnepeltetésed csak a multad feletti bíráskodásunkat, a multad feletti ítélkezésünket jelenti, az ezen bíráskodásunkból általad meríthető erkölcsi erővel bátran léphetsz a jövő ítélő széke elé, mert te a jövőben is eleget fogsz tenni kötelességednek, ama kötelességednek, amelyet egyaránt eléd szab e testület hivatása, vezetése, e testület tagjainak beléd helyezett rendületlen bizalma és a saját lelkiismereted. Amint e kÖtetársaikat, mikor mások előtt legérthetetlenebbeknek tűnnek fel. * Milyen könnyű is példabeszéddel, meg más elcsépelt közmondással mások baja felett elsiklani; s hogy összetörünk, ha minket is ugyanaz a csapás ér. * Talán igazuk van azoknak, kik csak mulattató könyveket szeretnek olvasni; hisz a saját gondolatainkat is alig birjuk megemészteni. * Némely ember élete nem egyéb, csak örökös reménytelen honvágy a harmónia és boldogság után, * Reménytelen élet nem lehet, mert a Iegkétségbeesettebb embernek is megmarad egy reménye, hogy egyszer csak vége lesz a szerinte reménytelen életnek. * Mindent előbb meg tudunk bocsájtani, mint azt, ha büszkeségünkön akartak csorbát ejteni. * Az öröm elkábít, szenvednünk kell, hogy megtanuljunk gondolkodni. * * Legkeményebb harc az s legkevésbbé kecsegtet is győzelemmel, ha önmagunk ellen küzdünk. ^ * Egy teljesen a mienk: a fájdalom. Ezen nem kell senkivel osztozkodnunk, itt nem kell félni az emberek kapzsiságától. Aspirin. lességednek eleget fogsz tenni, Isten téged úgy segéljen. Tisztelt ünneplő Közönség ! Most pedig kedves kötelességemnek tartom, hogy mélyen érzett őszinte köszönetemet fejezzem ki szíves érdeklődésükért és megjelenésükért és különösen tisztelt vendégeinknek a bátorító és megbecsülhetetlen erkölesi támogatásukért, amellyel ezen ülést valójában diszüléssé tették, amellyel egy méltó ember méltó ünnepléséhez, az ünnepély fényének fokozásához hozzájárulni és amellyel velünk érezve, velünk ünnepelve és velünk lelkesedve örömünket megosztani kegyeskedtek. Midőn még arra kérem, hogy mai összejövetelünket, mint egy deí'ék iparos szerény ünnepét szíves jó emlékezetükben megtartani szíveskedjenek, a diszülést ezennel berekesztettnek nyilvánítom. Áz iparos ifjúsági énekkar énekelte el végül igen szépen a Szózatot s ezzel a lélekemelő ünnepély véget ért. * Este 7 órakor a Griff-szállóban 130 terítékes bankett volt Hajnóczky Béla tiszteletére. Az első felköszöntőt Mészáros Károly polgármester mondotta, ki szép szavakban üdvözölte az ünnepeltet a város közönsége nevében. A tósztok egész sora következett ezután. Beszéltek Bornemissza István, Edelényi Szabó József, Böhm Samu, Hercz Béla, dr. Hirsch Vilmos, Zechmeister Kálmán, Hercz Dávid, Jákóy Géza, Willmann József, dr. Kende Ádám, dr. Kőrös Endre, Faragó János, dr. Hoffner Sándor, Rapoch Vilmos, Jándy Bernardin, éltetvén az ünnepeltet, az ünnepelt családját s a tisztes munkát. A bankett, melynek menüje általános elismerésben részesült, pompás hangulatban 11 óráig tartott. A színházi liét. Szalkay Lajos új társulata — amennyire az első heti előadások alapján megítélhettük — lényegesen különbözik attól, amellyel utoljára körünkben járt. Akkor az operett-ensemble volt erősebb, most viszont több friss drámai erő élvezetes drámai és vígjátéki előadással kecsegtet bennünket. Kétségtelen, hogy a színház valódi kultúrhivatásának csak akkor tehet eleget, ha irodalmi színvonalon álló darabok bemutatására képes s e szempontból a drámai személyzet megerősödését igaz örömmel konstatáljuk. Viszont azonban azt sem veszi talán senki se rossz néven tőlünk, ha az operette-ensemble élére egy olyan igazi művésznőt kívánnánk vissza, amilyent az utóbbi két-három szezonban láthattunk. Ámbár hiszen igazi jó operett-előadáshoz különb zenekar is kellene. Az igazgató ígérte ugyan, hogy a jövő hét végére teljes lesz a zenekar. Várjunk addig türelemmel . . . Bemutató előadásul az Erdészleány ment Bihari Erzsivel a cimszerepben. Az új primadonna csinos jelenség, énekhangja is kellemes, kár hogy beszédhangja gyönge, játéka temperamentumos, de különösebb vonzó báj nélkül. Lehet egyébként, hogy az első este bizonyos elfogódottsággal is küzdött. A közönség szívesen fogadta s egyes énekszámait megtapsolta. Az új koloratúr-énekesnő: Paxy Margit erős hanggal rendelkezik, több dicséretest az első este nem jegyezhettünk fel róla. Ladányi Mariska kisebb szerepében megmutatta, hogy azóta, mikor először itt járt körünkben s kisérletképen játszotta % János vitézt, sokat haladt, sajnos, még nem — eleget. Jó hatást tett az új fiatal baritonista, lvánfi, s egy komikus epizód szerepben szívesen láttuk viszont Gyárfást, a kiváló baritonistát. A zenekar gyatrán működött s ezért még Bátori pompás humora sem kárpótolt bennünket. Vannak írók, akik gyári módra készítik a „színműveket" s minden eszköszt fölkutatnak és fölhasználnak, csak hogy darabjaik hatást keltsenek. Ilyen író a különben jó tollú Heltai Jenő is, akinek darabjai egymásután hódítják meg a Vígszínház és Városligeti Színkör — karzatpublikumát. Mert a vasárnap szinrekerült „Édes teher

1

1 is annak való. Nem frivol, nem is trágár darab, hanem olyan „se füle, se farka" tákolmány, melynek cselekménye egy fiatal házas? pár veszekedése, válása és újra kibékülése; indítéka egy csomó lehetetlen helyzet; epizódja néhány mesterkélt jelenet; fűszere pedig a tánc, kupié és erőszakolt szellemeskedés. Ez az úgynevezett énekes bohózat. A szereplők egytől-