Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-10-07 / 40. szám

elég erős a patetikus részekhez. A szinlapon úgy láttuk, hogy a gazdag kereskedőt és apát Tordai Etel adja, a valóságban azonban egy férfi eset­lenkedett e szerepben. Talán jobban jártunk volna, ha a sajtóhiba igazat" mondott volna. A közönség sokat tapsolt felvonás közben — a zenekarnak. Már a szerda délutáni Örök törvény egészen máskép ment. Ugy látszik, tud drámát játszani a társulat, csak verses ne legyen. Bátossy adta az anya bűneiért leányát büntető apát erővel teljes alakításban; Margittay egy Nádai szerepet ját­szott ötletesen, bár a második felvonásban kissé túlzottan, ez volt a hibája még nagyobb mérték­ben Káldor-nak is, viszont Somogyi diszkrét elő­adása tetszést aratott, hasonlókép dicséretet érde­mel Gergely játéka. Káldor és Timár nem értet­ték meg szerepüket, tehát nem is játszhatták meg tisztességesen. Szilvia hálás szerepét teljesen ki­aknázta és sikerre vitte Jávor Aranka, a sziv igaz hangjait hallatta Bella szerepében Tordai Etel, aki szintén feltétlen elismerést érdemel. A többi női szereplő jóval gyengébb volt. A hálás ifjúság a szereplőket minden felvonás után több­ször a lámpák elé hivta. Kedves estéje volt a közönségnek csütörtök este. Bérezik Himfy dalai egyike a legjobb új vígjátékoknak, csupa hálás szerep, ötlet, vidám­ság, de frivolitás nélkül mindenütt s a mellett magyar érzés, magyar lélek, magyar hév és len­dület. Kisfaludy Sándor szerepében Margittay ügyes szerelmes színésznek bizonyult, Bátossy igen jól adta a féltékeny Bezerédyt, jók voltak a többiek is az egy 'Tímárt kivéve, aki az öreg szittya Rostyt paprikajancsivá sülyesztette alá. A hölgyek közül Jávor és Tordai tűntek ki. Jávor Aranka Márkus Emiliára emlékeztető arcával és szentimentális lényével, Tordai Etelka jól pointi­rozott előadással és temperamentumával vitték a darabot. Csendes Alice, a naiva, szintén elég jó lenne, ha leszoknék a sikogatásról, B. Polgár Fanninak is voltak sikerült mondatai, de voltak olyanok is, melyekben szabadon alakította értel­metlenné a Bérezik mondatait. Az összjáték nem hagyott fenn semmi kivánni valót. Tegnap este a Bolond ment félhelyárakkal telt ház előtt. A színtársulat megemlékezett október 6-ról. Az előadás megkezdése előtt Csendes Alice gyászruhában lépett a lámpák elé és igen szépen elszavalta Ábrányi október 6-ik c. költeményét. A szavalat hatása alatt a diákpáholy ifjúsága eléne­kelte a Kossuth-nótát, aztán kezdetét vette az elő­adás. győződtünk róla, hogy van valami új a nap alatt és ,ez a Zengő tragédia. Ünnepélyesen besorozzuk a drámai költészet fajai közé a zengő tragédiát. Útmutatást is adunk kezdő drámaírók számára. íme: vedd elő a Julius Caesart (irta Shakespere, fordította Vörösmarty), s ahol Antonius elkezdi beszédét: Temetni jöttem Caesart nem dicsérni, ott kottázz bele két sort, hogy a színész mélabúsan zenghesse: A rossz mit eember tesz tuhul éli őt, A johó gyakorta sirba száhál vele! . . . Aztán jön tovább a szavalat, de ahol Brutus mondja, hogy nagyokra tört, ott törtethet Antonius ismét egy magas C-vel az ég felé. — Vagy végy egy honi terméket s mikor Bánk boldogsága romján eleget kesergett szavalva, hadd énekelje magyaros melódiára végső szózatát. Ez kérem nem opera lesz, mert ott végig énekelnek, nem is operett, mert ott verset szavalnak és prózát beszélnek, ez lesz zengő tragédia, hol verset szavalnak, énekelnek felváltva. Szóval ez olyan lesz, amilyen még nem volt. csak az az egy, amiben Akiba is szerepelt, akiről csodáljuk, hogy mégis azt mondta: „nincs semmi új a nap alatt". Mi volt különb? A Kis-hegyben történt szüreten. A pőmpás ozsonna után vala jó hangulat. A- beszélgetés valahogy a költészetre fordult s a társaság egyik tagja pár strófát szavalt el Vörösmarty „Fóti dar-ából. — De szép ez, — mondja a házigazda. — Ma nem terem már olyan vers, mint termett a fóti szüreten. Hja, akkor különb volt az irodalom. — Nem az irodalom volt különb bátyám, hanem az ivodalom, felelte rá egyik pajkos ven­dég. (Vala pedig ez gyöngéd célzás arra, hogy a társaság még mindig somlóvidékit (vulgo: kis­í hegyit) fogyasztott s az igazi somlai csak nem akart az asztalra kerülni ... De erre a feleletre aztán oda került.) or­A VÁROSHÁZÁRÓL. § A vármegyegyülés tárgysorára a Pápa­városi közügyek közül csupán a női kórház tárgyá­ban beadott fellebbezés van felvéve. Ellenben nem látjuk a tárgy soron még ezúttal sem a Kossuth Lajos utca meghosszabbításának városilag már vagy 3/ 4 éve elintézett ügyét, valamint nem látjuk a Weltner-féle építkezés tárgyában beadott fellebbe­zést. Az az egy reményünk van csak, hogy a köz­vetlenül a gyűlés eló'tt megjelenni szokott póttárgy­sor még tartalmazni fogja e pontokat is, melyek minél előbbi elintézése nagyon kívánatos. § A város térképe. A belügyminiszter jóvá­hagyta azt a kö. gyűlési határozatot, amellyel az új városi nagy léptékű térkép beszerzésére 16000 K-t szavaztak meg. Mondanuuk sem kell talán, hogy ez ismét nem náluük, de Győrött történt. Nálunk ugyan a feléből is kifutna a térkép költsége, ám a több­ség azt mondja : hát az mi ellen lenne jó ? § Telepengedélyezés. Ötvös Sándor szállodás és Horváth István sertéshizlalda berendezésére telep­engedélyt kértek a várostól. Az e célból szükséges telepengedélyezési tárgyalást f. hó 5-én tartották meg az Úrdombi szőllőben, ahol a sertéshizlaldát felállít­ják, Szokoly rendőrkapitány, dr. Steiner főorvos, Révész mérnök, Kemény jegyző a kérvényezők és a szomszéd birtokosok jelenlétében. A városi tanács a helyszíni tárgyalás eredményekép a kért telepenge­délyt megadta. TARKA R0YAT. Nincs semmi új a nap allatt. Ezt a népszerű mondást, mint sokan tud­ják, Rabbi ben Akiba mondta és pedig, mint kevesen tudták, az Uriel Acostában. A mondást a 90 éves aggastyán a példák egész sorával bizonyította és — mi mégsem hittük el. Történt ugyanis, hogy épen az előadás folyamán meg­HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Hoitsy Pál, városunk orsz. képviselője, ma szombaton az egyórai vonattal Pápára érkezik s pár napot körünkben fog eltölteni. — Lelkósz-szentelés. Lélekemelő ünnepély folyt le múlt vasárnap városunkban a ref. tem­plomban, ahol tizenhat ifjú lelkész avattatott fel magasztos hivatására. A felszentelést megelőzőleg tartott istenitiszteleten Soó* Károly, volt püspöki titkár, jelenleg megyerc-i lelkész mondott emelke­dett szellemű, szép prédikációt. A felszentelés aktusát Antal Gábor püspök végezte az esperesi kar segédkezésével. A püspök beszédet intézett az ifjú lelkészekhez, szólott hivatásukról általában, szólott kötelességükről Isten, hiveik, embertársaik, hazájuk, önmaguk iránt. A bölcs gondolatoknak, a magasztos új eszméknek gazdag tárháza volt e beszéd, szerkezetre, tartalomra valósággal klasz­szikus alkotás. Az ihlettség, mely a püspök lelkét eltöltötte s szavaiból fenséges erővel kiáradt, el­töltötte s mélyen megindította az ifjú lelkésze­ket s a hivek nagyszámú seregét is. A beszéd után a felavatandók térdelve hivták a „Jövel Szentlélek" eléneklésével Isten segítségét, ezután az esperesek kezüket fejükre tevén megáldották őket s a püspök egy-egy bibliai mondással bocsá totta el őket pályájukra. A gyülekezet éneke zárta be az ünnepséget. A felavatott lelkészek névsora a következő : Birtha József lévai, Jakab István rédei, Keresztes Gyula kaposmérői, Jezer­niczky Jenő padragi, Szekeres László kismányai, Lőke Károly szomódi, Komjáthi Aladár tárkányi, Izsák Aladár somogydadi, Mészáros János zseliz­kisfaludi, Kis Tamás hetesi, Nagy István kis­kovácsi, Szűcs Lajos nádasdi, Kutassy Dezső vár­palotai, Soós Károly megyercsi, Marosi János madi lelkészek. — Délben a felavatott lelkészek és az esperesi kar ebédre Antal püspök vendégei voltak a Griflfben. Ez alkalommal több szép fel­köszöntő hangzott el. — A vértanuk napja. A vértanuk emléke­zetét, a hősökét, kik vérükkel pecsételték meg hazájukhoz való szeretetüket, kiknek „tettök su­gára átragyog időn, enyészeten", felmagasztosult' érzések közt ültük meg október 6-án. A szt. ferencrendiek templomában reggel 8 órakor ünnepélyes szt. mise-áldozat volt a mártí­rok lelki üdvéért. Szeretjük hinni, hogy ez volt I az utolsó olyan rekviem, melyen a városi hatóság s egyéb közintézmények nem képviseltették ma­gukat. Az ev. rej. főiskola ünnepe szintén isteni­tisztelettel kezdődött a ref. templomban, hol Kis József esperes-lel kész imádkozott — a vértanuk emlékének kegyeletes szép megújítása után — a haza boldogulásáért. Az ünnep maga a főiskola tornatermében folyt le s az ifjúság és tanári kar jelenlétében a képzőtársulat rendezte, Kezdetét vette a Himnuszszal, melynek eléneklése után Szabó S. Zsigmond, a képzőtársulat ifjúsági elnöke tartotta a hatásos ünnepi beszédet, szónoki len­dülettel, idézvén fel a hösök emlékét és lelkesít­vén a hazaszeretetben példájuk követésére. »Mi­után Fejes Gábor VIII. o. tanuló érzéssel és hév­vel szavalta el Ábrányi Kornél alkalmi költemé­nyét s az ünnepség a Szózat és Kossuth-nóta el­éneklésével ért véget Az ev. ref. leányinternátus ünnepét szintén a Himnusz nyitotta meg. Utána Lázár Vilma IV. é. tanítónőképz. n. szavalta el igen hatáso­san Ábrányi „Tizenhárom" c. költeményét. Hlatky Ida zenetanítónő művésziesen adott elő zongorán több kurúcdalt, majd Galambos Juliska II. é. tan. n. olvasta fel Tonna Erzsi IV. é. tan. n. hangu­latos okt. 6 ki megemlékezését. Hlatky Ida ujabb élvezetes zongoraszáma után Vittnyédy Anna sza­valta el érzelemmel teli előadásban Pósa „Az aradi vesztőhelyen" c. versét. A szózat hangjai­val zárult az ünnep, melyen a leányiskola 'növen­dékei ós tanári kara, Németh István püspökhelyet­tes és a nagyközönségből is többen voltak jelen. Az állami tanítóképzö-intézd, mint minden évben, úgy az idén is nyilvános ünnepséggel áldo­zott az aradi tizenhárom vértanú emlékének október 6-án d. u. 3 órakor. A műsor a követ­kező volt: 1. Himnusz, énekkar, vezette Löwinger Arthur IV. é. növendék. 2. Tizenhárom, Ábrányi Emiltől, szavalta Makula Béla IV. é. n. 3. Im­proptu, Schubert-tői, zenekar, vezette Bodai István III. é. n. 4. Csak magyarok legyünk, Dalmady Győzőtől, szavalta Dezső Zoltán III. é. n. 5. Király-himnusz, énekkar. 6. Felolvasás a vértanúk­ról, tartotta Banai Pál IV. é. n. 7. Kossuth gyászindulr, Major Gyulától, zenekar, vezette Demeter Konrád IV. é. n. 8. Ikarus, Tompától, szavalta Ferenczi István III. é. n. 9. Szózat, énekkar. A megható ünnepséget, mely az intézet tornacsarnokában folyt le, a városi közönség köréből sokan hallgatták végig. A r. kath., ev., izr. elemi iskolák, a bencés­gimnázium, az áll. polgári leányiskola szintén rendeztek kisebb iskolai ünnepeket. Tanítás a megemlékezés szent napján egy iskolában sem volt. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Krausz Vilmos helybeli előkelő keres­kedőnek, a Krausz M. Fia és Társa cég egyik főnökének leányát, Krausz Rózsika úrhölgyet f. hó 3-án eljegyezte Deutsch Géza budapesti nagy­kereskedő, a Deutsch Mór és fiai cég beltagja. — Kinevezés- A vallás- és közoktatási mi­nisztérium ügyvezetője, Takách Ida okleveles polg. iskolai tanítónőt a pápai magyar kir. áll. polgári leányiskolához h. tanítónőnek nevezte ki. At új tanítónő Takách Ádám vármegyei árva­széki elnöknek leánya. — Elvadult piaci szokások. Legfőbb ideje volt a piaci rendtartási szabályzatot megalkotni, mert heti vásárainkon valóban barbár kereskedői szokások uralkodnak. Hallatlan erőszakoskodást követnek el némely élelmiszer-kereskedők és szenzálok. Háziasszonyaink egyszerűen ki vannak szolgáltatva durvaságaiknak. Á falusi eladó sok­szor kifejezetten nem akarja áruját a szenzálnak adni, hanem valamelyik ismerős háziasszony vevőjé­nek kínálja éppen, mindhiába: a kereskedő ott terem, egyszerűen elveszi a portékát és többé nem adja vissza. S hozzá még gúnyolódnak is; láttuk pl. most pénteken, hogy — miután egy ilyen szenzál egy úrinő orra elől elvásárolta a krumplit — gúnyosan azt kiabálta neki: „no most már vehet". Háziasszonyaink előbb-utóbb egy-egy izmos hordárral, vagy háziszolgával lesznek kénytelenek piacra járni, aki szintén karhatalommal védi meg érdekeiket. Jó lenne az illetőknek meggondolni, hogy e fogalom: „kereskedés" még nem foglalja magában a méltányosság és minden emberi tekin­tetek fölfüggesztését. Nagyon kérjük a rendőrséget, hogy addig is, mig a piaci szabályzat életbelép, saját hatáskörében igyekezzék gátat vetni a piaoi élet ilyen elfajulásainak. — Színházi heti műsor. A jövő hét mű­sora csupa j6 darabból van összeállítva. Operett,­dráma, vígjáték felváltva szerepelnek a műsoron és a hét végén opera-előadásban is részünk lesz, Erkel Hunyadiját fogjuk látni. A műsor egyéb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom