Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-10-07 / 40. szám
elég erős a patetikus részekhez. A szinlapon úgy láttuk, hogy a gazdag kereskedőt és apát Tordai Etel adja, a valóságban azonban egy férfi esetlenkedett e szerepben. Talán jobban jártunk volna, ha a sajtóhiba igazat" mondott volna. A közönség sokat tapsolt felvonás közben — a zenekarnak. Már a szerda délutáni Örök törvény egészen máskép ment. Ugy látszik, tud drámát játszani a társulat, csak verses ne legyen. Bátossy adta az anya bűneiért leányát büntető apát erővel teljes alakításban; Margittay egy Nádai szerepet játszott ötletesen, bár a második felvonásban kissé túlzottan, ez volt a hibája még nagyobb mértékben Káldor-nak is, viszont Somogyi diszkrét előadása tetszést aratott, hasonlókép dicséretet érdemel Gergely játéka. Káldor és Timár nem értették meg szerepüket, tehát nem is játszhatták meg tisztességesen. Szilvia hálás szerepét teljesen kiaknázta és sikerre vitte Jávor Aranka, a sziv igaz hangjait hallatta Bella szerepében Tordai Etel, aki szintén feltétlen elismerést érdemel. A többi női szereplő jóval gyengébb volt. A hálás ifjúság a szereplőket minden felvonás után többször a lámpák elé hivta. Kedves estéje volt a közönségnek csütörtök este. Bérezik Himfy dalai egyike a legjobb új vígjátékoknak, csupa hálás szerep, ötlet, vidámság, de frivolitás nélkül mindenütt s a mellett magyar érzés, magyar lélek, magyar hév és lendület. Kisfaludy Sándor szerepében Margittay ügyes szerelmes színésznek bizonyult, Bátossy igen jól adta a féltékeny Bezerédyt, jók voltak a többiek is az egy 'Tímárt kivéve, aki az öreg szittya Rostyt paprikajancsivá sülyesztette alá. A hölgyek közül Jávor és Tordai tűntek ki. Jávor Aranka Márkus Emiliára emlékeztető arcával és szentimentális lényével, Tordai Etelka jól pointirozott előadással és temperamentumával vitték a darabot. Csendes Alice, a naiva, szintén elég jó lenne, ha leszoknék a sikogatásról, B. Polgár Fanninak is voltak sikerült mondatai, de voltak olyanok is, melyekben szabadon alakította értelmetlenné a Bérezik mondatait. Az összjáték nem hagyott fenn semmi kivánni valót. Tegnap este a Bolond ment félhelyárakkal telt ház előtt. A színtársulat megemlékezett október 6-ról. Az előadás megkezdése előtt Csendes Alice gyászruhában lépett a lámpák elé és igen szépen elszavalta Ábrányi október 6-ik c. költeményét. A szavalat hatása alatt a diákpáholy ifjúsága elénekelte a Kossuth-nótát, aztán kezdetét vette az előadás. győződtünk róla, hogy van valami új a nap alatt és ,ez a Zengő tragédia. Ünnepélyesen besorozzuk a drámai költészet fajai közé a zengő tragédiát. Útmutatást is adunk kezdő drámaírók számára. íme: vedd elő a Julius Caesart (irta Shakespere, fordította Vörösmarty), s ahol Antonius elkezdi beszédét: Temetni jöttem Caesart nem dicsérni, ott kottázz bele két sort, hogy a színész mélabúsan zenghesse: A rossz mit eember tesz tuhul éli őt, A johó gyakorta sirba száhál vele! . . . Aztán jön tovább a szavalat, de ahol Brutus mondja, hogy nagyokra tört, ott törtethet Antonius ismét egy magas C-vel az ég felé. — Vagy végy egy honi terméket s mikor Bánk boldogsága romján eleget kesergett szavalva, hadd énekelje magyaros melódiára végső szózatát. Ez kérem nem opera lesz, mert ott végig énekelnek, nem is operett, mert ott verset szavalnak és prózát beszélnek, ez lesz zengő tragédia, hol verset szavalnak, énekelnek felváltva. Szóval ez olyan lesz, amilyen még nem volt. csak az az egy, amiben Akiba is szerepelt, akiről csodáljuk, hogy mégis azt mondta: „nincs semmi új a nap alatt". Mi volt különb? A Kis-hegyben történt szüreten. A pőmpás ozsonna után vala jó hangulat. A- beszélgetés valahogy a költészetre fordult s a társaság egyik tagja pár strófát szavalt el Vörösmarty „Fóti dar-ából. — De szép ez, — mondja a házigazda. — Ma nem terem már olyan vers, mint termett a fóti szüreten. Hja, akkor különb volt az irodalom. — Nem az irodalom volt különb bátyám, hanem az ivodalom, felelte rá egyik pajkos vendég. (Vala pedig ez gyöngéd célzás arra, hogy a társaság még mindig somlóvidékit (vulgo: kisí hegyit) fogyasztott s az igazi somlai csak nem akart az asztalra kerülni ... De erre a feleletre aztán oda került.) orA VÁROSHÁZÁRÓL. § A vármegyegyülés tárgysorára a Pápavárosi közügyek közül csupán a női kórház tárgyában beadott fellebbezés van felvéve. Ellenben nem látjuk a tárgy soron még ezúttal sem a Kossuth Lajos utca meghosszabbításának városilag már vagy 3/ 4 éve elintézett ügyét, valamint nem látjuk a Weltner-féle építkezés tárgyában beadott fellebbezést. Az az egy reményünk van csak, hogy a közvetlenül a gyűlés eló'tt megjelenni szokott póttárgysor még tartalmazni fogja e pontokat is, melyek minél előbbi elintézése nagyon kívánatos. § A város térképe. A belügyminiszter jóváhagyta azt a kö. gyűlési határozatot, amellyel az új városi nagy léptékű térkép beszerzésére 16000 K-t szavaztak meg. Mondanuuk sem kell talán, hogy ez ismét nem náluük, de Győrött történt. Nálunk ugyan a feléből is kifutna a térkép költsége, ám a többség azt mondja : hát az mi ellen lenne jó ? § Telepengedélyezés. Ötvös Sándor szállodás és Horváth István sertéshizlalda berendezésére telepengedélyt kértek a várostól. Az e célból szükséges telepengedélyezési tárgyalást f. hó 5-én tartották meg az Úrdombi szőllőben, ahol a sertéshizlaldát felállítják, Szokoly rendőrkapitány, dr. Steiner főorvos, Révész mérnök, Kemény jegyző a kérvényezők és a szomszéd birtokosok jelenlétében. A városi tanács a helyszíni tárgyalás eredményekép a kért telepengedélyt megadta. TARKA R0YAT. Nincs semmi új a nap allatt. Ezt a népszerű mondást, mint sokan tudják, Rabbi ben Akiba mondta és pedig, mint kevesen tudták, az Uriel Acostában. A mondást a 90 éves aggastyán a példák egész sorával bizonyította és — mi mégsem hittük el. Történt ugyanis, hogy épen az előadás folyamán megHETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Hoitsy Pál, városunk orsz. képviselője, ma szombaton az egyórai vonattal Pápára érkezik s pár napot körünkben fog eltölteni. — Lelkósz-szentelés. Lélekemelő ünnepély folyt le múlt vasárnap városunkban a ref. templomban, ahol tizenhat ifjú lelkész avattatott fel magasztos hivatására. A felszentelést megelőzőleg tartott istenitiszteleten Soó* Károly, volt püspöki titkár, jelenleg megyerc-i lelkész mondott emelkedett szellemű, szép prédikációt. A felszentelés aktusát Antal Gábor püspök végezte az esperesi kar segédkezésével. A püspök beszédet intézett az ifjú lelkészekhez, szólott hivatásukról általában, szólott kötelességükről Isten, hiveik, embertársaik, hazájuk, önmaguk iránt. A bölcs gondolatoknak, a magasztos új eszméknek gazdag tárháza volt e beszéd, szerkezetre, tartalomra valósággal klaszszikus alkotás. Az ihlettség, mely a püspök lelkét eltöltötte s szavaiból fenséges erővel kiáradt, eltöltötte s mélyen megindította az ifjú lelkészeket s a hivek nagyszámú seregét is. A beszéd után a felavatandók térdelve hivták a „Jövel Szentlélek" eléneklésével Isten segítségét, ezután az esperesek kezüket fejükre tevén megáldották őket s a püspök egy-egy bibliai mondással bocsá totta el őket pályájukra. A gyülekezet éneke zárta be az ünnepséget. A felavatott lelkészek névsora a következő : Birtha József lévai, Jakab István rédei, Keresztes Gyula kaposmérői, Jezerniczky Jenő padragi, Szekeres László kismányai, Lőke Károly szomódi, Komjáthi Aladár tárkányi, Izsák Aladár somogydadi, Mészáros János zselizkisfaludi, Kis Tamás hetesi, Nagy István kiskovácsi, Szűcs Lajos nádasdi, Kutassy Dezső várpalotai, Soós Károly megyercsi, Marosi János madi lelkészek. — Délben a felavatott lelkészek és az esperesi kar ebédre Antal püspök vendégei voltak a Griflfben. Ez alkalommal több szép felköszöntő hangzott el. — A vértanuk napja. A vértanuk emlékezetét, a hősökét, kik vérükkel pecsételték meg hazájukhoz való szeretetüket, kiknek „tettök sugára átragyog időn, enyészeten", felmagasztosult' érzések közt ültük meg október 6-án. A szt. ferencrendiek templomában reggel 8 órakor ünnepélyes szt. mise-áldozat volt a mártírok lelki üdvéért. Szeretjük hinni, hogy ez volt I az utolsó olyan rekviem, melyen a városi hatóság s egyéb közintézmények nem képviseltették magukat. Az ev. rej. főiskola ünnepe szintén istenitisztelettel kezdődött a ref. templomban, hol Kis József esperes-lel kész imádkozott — a vértanuk emlékének kegyeletes szép megújítása után — a haza boldogulásáért. Az ünnep maga a főiskola tornatermében folyt le s az ifjúság és tanári kar jelenlétében a képzőtársulat rendezte, Kezdetét vette a Himnuszszal, melynek eléneklése után Szabó S. Zsigmond, a képzőtársulat ifjúsági elnöke tartotta a hatásos ünnepi beszédet, szónoki lendülettel, idézvén fel a hösök emlékét és lelkesítvén a hazaszeretetben példájuk követésére. »Miután Fejes Gábor VIII. o. tanuló érzéssel és hévvel szavalta el Ábrányi Kornél alkalmi költeményét s az ünnepség a Szózat és Kossuth-nóta eléneklésével ért véget Az ev. ref. leányinternátus ünnepét szintén a Himnusz nyitotta meg. Utána Lázár Vilma IV. é. tanítónőképz. n. szavalta el igen hatásosan Ábrányi „Tizenhárom" c. költeményét. Hlatky Ida zenetanítónő művésziesen adott elő zongorán több kurúcdalt, majd Galambos Juliska II. é. tan. n. olvasta fel Tonna Erzsi IV. é. tan. n. hangulatos okt. 6 ki megemlékezését. Hlatky Ida ujabb élvezetes zongoraszáma után Vittnyédy Anna szavalta el érzelemmel teli előadásban Pósa „Az aradi vesztőhelyen" c. versét. A szózat hangjaival zárult az ünnep, melyen a leányiskola 'növendékei ós tanári kara, Németh István püspökhelyettes és a nagyközönségből is többen voltak jelen. Az állami tanítóképzö-intézd, mint minden évben, úgy az idén is nyilvános ünnepséggel áldozott az aradi tizenhárom vértanú emlékének október 6-án d. u. 3 órakor. A műsor a következő volt: 1. Himnusz, énekkar, vezette Löwinger Arthur IV. é. növendék. 2. Tizenhárom, Ábrányi Emiltől, szavalta Makula Béla IV. é. n. 3. Improptu, Schubert-tői, zenekar, vezette Bodai István III. é. n. 4. Csak magyarok legyünk, Dalmady Győzőtől, szavalta Dezső Zoltán III. é. n. 5. Király-himnusz, énekkar. 6. Felolvasás a vértanúkról, tartotta Banai Pál IV. é. n. 7. Kossuth gyászindulr, Major Gyulától, zenekar, vezette Demeter Konrád IV. é. n. 8. Ikarus, Tompától, szavalta Ferenczi István III. é. n. 9. Szózat, énekkar. A megható ünnepséget, mely az intézet tornacsarnokában folyt le, a városi közönség köréből sokan hallgatták végig. A r. kath., ev., izr. elemi iskolák, a bencésgimnázium, az áll. polgári leányiskola szintén rendeztek kisebb iskolai ünnepeket. Tanítás a megemlékezés szent napján egy iskolában sem volt. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Krausz Vilmos helybeli előkelő kereskedőnek, a Krausz M. Fia és Társa cég egyik főnökének leányát, Krausz Rózsika úrhölgyet f. hó 3-án eljegyezte Deutsch Géza budapesti nagykereskedő, a Deutsch Mór és fiai cég beltagja. — Kinevezés- A vallás- és közoktatási minisztérium ügyvezetője, Takách Ida okleveles polg. iskolai tanítónőt a pápai magyar kir. áll. polgári leányiskolához h. tanítónőnek nevezte ki. At új tanítónő Takách Ádám vármegyei árvaszéki elnöknek leánya. — Elvadult piaci szokások. Legfőbb ideje volt a piaci rendtartási szabályzatot megalkotni, mert heti vásárainkon valóban barbár kereskedői szokások uralkodnak. Hallatlan erőszakoskodást követnek el némely élelmiszer-kereskedők és szenzálok. Háziasszonyaink egyszerűen ki vannak szolgáltatva durvaságaiknak. Á falusi eladó sokszor kifejezetten nem akarja áruját a szenzálnak adni, hanem valamelyik ismerős háziasszony vevőjének kínálja éppen, mindhiába: a kereskedő ott terem, egyszerűen elveszi a portékát és többé nem adja vissza. S hozzá még gúnyolódnak is; láttuk pl. most pénteken, hogy — miután egy ilyen szenzál egy úrinő orra elől elvásárolta a krumplit — gúnyosan azt kiabálta neki: „no most már vehet". Háziasszonyaink előbb-utóbb egy-egy izmos hordárral, vagy háziszolgával lesznek kénytelenek piacra járni, aki szintén karhatalommal védi meg érdekeiket. Jó lenne az illetőknek meggondolni, hogy e fogalom: „kereskedés" még nem foglalja magában a méltányosság és minden emberi tekintetek fölfüggesztését. Nagyon kérjük a rendőrséget, hogy addig is, mig a piaci szabályzat életbelép, saját hatáskörében igyekezzék gátat vetni a piaoi élet ilyen elfajulásainak. — Színházi heti műsor. A jövő hét műsora csupa j6 darabból van összeállítva. Operett,dráma, vígjáték felváltva szerepelnek a műsoron és a hét végén opera-előadásban is részünk lesz, Erkel Hunyadiját fogjuk látni. A műsor egyéb-