Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-07-30 / 31. szám

— Eső. A várva-várt, az áhítva óhajtott esó' a héten vágre-valahára megérkezett. A hét ele­jén már több?zór gyűltek az égen reménységet nyújtó fellegeket, de alig hullott pár csöpp belőlük az eltikkadt, száraz földre, újból szétoszoltak. Csü­törtök éjjel aztán megjött az eső ; most í-em olyan erővel, mint vártuk volua, mint ahogy kellene, de mégis felüdítette, életre keltette kissé a fonnyadó növényzetet. Azóta hűvösebb a levegő is s talán csak harmatoztat az ég minél előbb újból egy kis esőt erre a szegény, szomjú földre. — A nagy száraz­ságot sínyli egész Magyarország. Következménye már is ujabb, az eddiginél is nagyobb drágaság. A liszt ára kilónként 4—5 fillérrel felszökkent, burgonyát zsákonként 8 koronát adnak, a szarvas­marha ára viszont takarmány hiány miatt lement, viszont ez még eddig nem hozta meg a hús olcsób­bodását, ami pedig természetes következményének látszanék. — Magyar irodalmi tankönyvek. A közel múltban két tankönyv nyert miniszteri approbrációt, melyek a tanítóképezdei irodalmi okta­tás ügyét vannak hivatva előbbre vinni. A könyvek egyike a magyar irálytant és szerkesztéstant öleli fel s társszerzői Köveskuti Jenő és Sarudy Ottó, a helybeli áll. tanítóképezde kiváló tanárai, a másik a poétikát és rethorikát foglalja magában s ezt Sarudy Ottó tanár egyedül irta. Mindkét mű valódi nyeresége az irodalmi oktatásnak. Az anyagnak alapos tárgyalása, a kitűnően keresztül vitt induktív módszer, az előadás könnyed s amellett lendületes volta, a tradiciók tisztelése, de amellett sok helyen eredeti felfogásnak érvényesítése s amellett a finom pedagógiai érzékkel összeválogatott gazdag olvas­mánytár képezik a tankönyveknek teljes dicséretre méltó jelességeit. A két mű, melyek kétségen kívül hamar utat fognak találni a legtöbb hazai tanitó­képezdébe, az Atheneum irodalmi vállalat kiadásá­ban jelent meg. — Acetilén-robbanás. Folyó h'> 25-én, hétfőn délelőtt 11 és 12 óra között sajnálatos szerencsétlenség történt városunkban, ametyet a következőkben ismertetünk: Tudvalevőleg az Otthon­kávéház a világítás céljaira saját acetiléntelep­pel rendelkezett. A telep már több mint 6 éve áll fenn, s ez alatt az idő alatt a gépezet tisz­togatva nem lévén, az utóbbi időben a világításnál némi zavarok állottak elő. Ennek megszüntetése, illetve a gép tisztogatása végett a kávés átizent Mayersberg szerelő-bádogoshoz, de az nem lévén honn, egyik fiatal segédje: Krausz Lajos jelent­kezett a munkálat teljesítése végett. Krausz a gépet Dukán Lajos és egy másik háziszolga segítségével megtisztogatta, s midőn munkájával már jóformán készen volt, azon óhajának adott kifejezést, hogy szeretué a gázfejlesztő kazán belsejét látni. „Jó, jó, '— mondá a háziszolga — csak aztán gyufát ne gyújtson, mert akkor repülüuk." Ezen előrelátó figyelmeztetést Krausz visszautasította azzal, hogy ő jobban érti a dolgot, s gyertyát gyújtva, azt a kazán fölé emelte, hogy beletekintsen. Ámde a gyertya lángja alig ért a kazán fölé, a kazánban levő —­szerencsére kismeuuyiségű — gáz nagy durranással fölrobbant, s a gép körül álló három embert földhöz vágta. Az egyik háziszolga a szerencsétlenségből megmenekült azzal, hogy csak bajusza és haja perzselődött meg, de Krausz Lajos és Dukán Lajos súlyos égési sebeket szenvedtek, különösen az arcukon. Krausz mintegy magánkívül maga rohant el az irgalmasok kórházába, Dukánt pedig a tűzoltó-mentők részesítették első segélyben s szállították el bérkocsin a kórházba, ahol mindkettőjüket rögtön gondos ápolás alá vették. Sebesülése mindkettőnek rend­kívül súlyos, s ha nem is életveszélyes, gyógyulásuk huz^aos időt vesz igénybe, s lehet, hogy örökös bajt hagy^^ra, mert mindkettőnek különösen a szeme nagyon meg van támadva. — A balesetért a felelősség egyedül Krauszt terheli, aki könnyelmű meggon­dolatlanságáért a szegény háziszolgával egyben szo­morúan meglakolt. Á robbanás az épületben semmi lényegesebb kárt nem okozott. Bitiét Márkus kávés a baleset miatt az acetilén-világítást kiküszöböli he­lyiségeiből, s helyette a villamos világítást vezeti be úgy az udvari, mint a belső helyiségekbe. — Halálozás. Csurgai János, nyug. róm. kath. kántortanító, a Veszprém-egyházmegye tanítói kar nesztora, f. hó 23-án 95 éves korában vég­elgyengülésben jobblétre szenderült. A megboldogult •derék veterán tanító 60 évig működött a tanügy terén. F. hó 25-én temették Nagy-Tevelen. A meg­boldogultat a környékbeli összes tanító-társai, úgy a helybeli lakosság igazi részvéttel kísérte utolsó útjára, -özvegye, kiterjedt családja és rokonsága gyászolja. ^Nyugodjék békében! — A rendőrkapitány szabadságon. Szokoly Ignác rendőrkapitány aug. elsejével egy havi szabadságra .megy ; távollétében aug. l-től 15 ig Csoknyay Károly főjegyző, 15-től 31-ig Kemény Béla v. jegyző helyettesítik hivatalában. — Köszönetnyilvánítás. Pap Amely úrhölgy, a jótékony nőegyletnek a kóstoló alkalmával 10 koronát ajándékozott. Kegyes adományáért fogadja az.egylet hálás köszönetét. Sült Józsefné elnök. — Keresztény-szociális előadás. Lapunk múlt számában hírül adtuk, hogy vasárnap délután a Keresztény Munkás-Egyesület a kath. iskola udvarán népgyűlést tart. A népgyűlést azon­ban a rendőrkapitányság nem engedélyezte, ennek folytáu az egyesület vezetősége az egyesület kerti helyiségében nyilvános szabad előadást rendezett, — Köszönetnyilvánítás. A helybeli ág. h. ev. egyházközség elnöksége mindazoknak, kik a f. évi. julius hó 20—21-én Pápán tartott egyház­kerületi közgyűlés alkalmával magánlakásaikat s fogatjaikat az érkező vendégek fogadására fel­ajánlani szivesek voltak, — őszintén érzett meleg köszönetét nyillvánítja. — Nincs íiresedés a postán. A hely­beli kir. postahivatal kért fel bennünket a követ­kezők közlésére : A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter urnák f. hó 18-án kelt 51060. számú rendelete szerint — minthogy a gyakornokjelöltek létszámában üresedés nincs és ily állásokra pályázat kihirdetve nem lesz — gyakoruokjelöltek egyáltalában még pályázaton kívül sem vétetnek fel. — Táncmulatság. A magyarországi ugyanazzal a mű-o.ral, amelv a népgyűlésre tervezve 1 építő munkások orsz. szövetségének pápai kőmíves volt. Az előadás az összesereglett nagyszámú közoa- lakosztálya 1904. évi augusztus hó 14-én, a Kaszinó ség jelenlétében 1l 2b órakor a Himusszal vette kez­detét, azután Szentgyörggi Sándor rövid megnyitó­beszédet tartott, amelyben üdvözölte az előadás szónokát: Huszár Károly budapesti hírlapírót. Első kerti helyiségében, villany-világítással, dalárda­alapja javára szerpentin- és konfetti-csatával, világpostával egybekötött rókuszi táncmulatságot rendez. Belépti-dij : személyjegy 1 korona, család­előadó Szeift István bádogos volt, aki, miután tár- f W (3 A sze mf ) l l[°™ n a /^JL^I®^ li 8 gyát: a vasárnapi munkaszünetet Huszár is fel­vette előadása keretébe, röviden szólott, s úgy ő, mint a tárgyat tovább folytató Huszár Károly is, teljes vasárnapi munkaszüuetet követeltek, amely­nek eddig — szerintük — a zsidók és a szociál­demokraták (?) állottak útjában. Azután Huszár a keresztény munkások szervezkedésének szükségessé­géről beszélt, s követendő például a nyomdászok hatalmas szervezetét állította oda, amely kitűnő szervezettségénél fogva a munkás-történelemben egye­dül áll. Az eddig nyugodt hangon tartott beszéd további részében, amikor a szociáldemokratákkal s ezzel kapcsolatban a zsidó felekezettel kezdett fog lalkozni, igazságtalan, sértegető és felettébb polemikus mederbe csapott át, mely a kedélyeket erős hullám­zásba hozta, s több közbeszólásra adott alkalmat a órakor. A zenét Füredi és Lángó zenekara szolgáltatja. — Villámsujtás. Magyar-Gencs község­ben folyó h) 20 áu esti 6—7 óra között Kiss Lajos kőművest munkaközben a villám lesújtotta s bal oldaláu összeégett. Súlyos sérüléseivel a hely­beli irgalmas rend kórházába szállították. Érdekes a megemlítésre, hogy Kissen kivül még két kőműves­segédet lesújtott a villátn az állványról, akiknek azonban semmi bajuk sem esett. — Sztrájk. Ifj. Faa Mihály helybeli építési vállalkozó cégnél a kőmívesek nagyobb része kedden délelőtt beszüntette a muukát. Okot a sztrájkra az szolgáltatott, hogy az építkezéseknél több olyan kőmíves alkalmaztatott, akik nem tagjai a szakegyletnek, s a sztrájkolok ezeknek a szak­egyletbe való belépését, vagy pedig elbocsáttatását különben gyér számban megjelent szociálisták részéről. ki vánják. Lapunk zártakor a sztrájk még mindig Szóló a szociáldemokrata és zsidó-szellem ellen, amely s tart> raert a mL 1„kában maradt segédek nem haj­szerinte egymásnak éltető eleme (?), tömörülésre, egye- " " * ' sülésre hivta fel a katholikus és protestáns közön­séget, s tette mindezt olyan izgága és gúuyos modor­ban, amely a higgadtabban gondolkodódnál nagy visszatetszést keltett s a beszéd elején a szónok iránt mutatkozó szimpátiát teljesen lerontotta. Mi ugyan \sl szabad szólásnak vagyunk hivei, de mégis figyel­meztetnünk kell az egyesület vezetőségét, hogy olyan szónokoknak, akiknek beszéde alkalmat adhatna a városunkban eddig fennállott szép felekezeti béke megbontására, ne adjon előadói pódiumán helyet. Az egyesület alapszabályaiban a munkás-önképzés és szervezkedés terén nemes célok vannak kitűzve, azoknak elérésében pedig a felekezeti gyűlölséget szító szónokok az egyesületet nem viszik előbbre. Huszárnak beszédére egv Steiner nevü kezdetleges szónok próbált választ adni, de felszólalásával csak landók belépni a szakegyletbe, viszont a munkaadó meg egyéui elhatározásuk korlátozásával nem kény­szerítheti erre őket. Az építő-cég időhöz kötött munkája, a ref. leány-interuátus építése a sztrájk miatt nem szenved haladékot, mert a cég az összes dolgozó munkásait ide koncentrálta. — Falülfizetés. A dohánygyári munkások által, 1904 julius hó 10-én rendezett táncmulatság alkalmával felülfizetni szívesek voltak : Dr. Hegedűs Lóránt, Zuna Gyula, Huttkay László, dr. Ferenczy Bernát 10—10 kor., Kupecz Gyuláué 5 kor., Nagy Sándor 4 kor., Piacsek Gyula, Pollák Rudolf 3—3 kor., Karlovitz Adolf, ifj. Kohányi Róbert, Kunte János, Laugraf Zsigmond, Leiner Ignác, Tivald Mihály 2—2 kor., Miletics Ferenc, Csepregi József, Grácsmann Pál, Böröcz Sándor, Horváth Lajos, további alkalmat adott arra, hogy Huszár gúnyolódó j Molnár 5 4 An t, a 1' „ V l? a Jf^l*' X T b zí° és csipkelődő kedvét a felekezetieskedés terén még J stvá o' N' ^ Mike ^V Puc k T J°f ' ^ V jobban kielégítse. - Az elnök zárószavai s a Szózat I Lőwenstem^ KN., Eszhnger^ Istvánné, Kunth eléneklése után, az előadás 7 óra tájban ért véget. — Tanfelügyelői jelentés. Pap Sándor kir. tanfelügyelőnek Veszprémvármegye népoktatási állapotáról szóló junius havi jelentéséből vesszük ki a következőket: „E hónap túlnyomó­részben iskolai vizsgálatok tartásával telt el: voltam Euyingen, Pápán és Veszprémben vizs­gálatokon ; a pápai állami tanítóképző-intézet intézet 1903. évi tanképesítő vizsgálata az intézet fennállása óta eddigelé legkiválóbb eredménnyel folyt le; 44 tanítójelölt közül csak négy nem felelt meg: ezek közül 3 javíthat jÖvo tanév közben, 1 pedig a vizsgálatnak egy év múlva való ismét­lésére utasíttatott; ez az egy tanító-jelölt különben nem is volt növendéke az intézetnek." A jelentés során folytatólag megemlékszik a kir tanfelügyelő a tanítóegyesület idei nagygyűléséről, a megyei ! tanítók gyűjtéséből tett 1000 koronás alapítványról, | melynek kamataiból megyebeli tanító özvegyét és I árváját fogják segélyezni, a Ruppreht Tasziló j által Ó-Bányán felállított népiskoláról s a Wechsel­mann-féle alapítvány nyerteseiről, kiknek névsorát e lapok hasábjain közöltük. — Elhagyott gyermekek. Avagy talán nem is annyira elhagyottak már ? . . . Jól eső örömmel halljuk, hogy a városi hatóság e hét folya­mán dr. Steiner főorvos és Szokoly rendőrkapitány által felülvizsgáltatván a szombathelyi gyermek­menhely által Pápára kihelyezett elhagyott gyerme­keket, a kiküldöttek utjokról kedvező jelentést tettek. 133 gyermek van Pápán elhelyezve, mindegyiket megnézték, s úgy találták, hogy házi gondozásuk, egészségi állapotuk teljesen kielégítő. Csupán egy gyermeket kellett erkölcsi szempontból jelenlegi szál­lásáról elhelyezni. N., Szeift István, Péntek Mari 1 — 1 kor., Kleva Mariska 80 fill., Pordán János, Szedlmayer Dezső, Gáspár Lujza, Zsemlevics Mari, Gáspár Mari, Pillér Mari 60-60 fill., Grácsmann Ferenc 50 fill., Balogh Károly, N. N., R. M., S/ilos Irma, Véber Hona, Kohn Katica, Stuchlick Mari, Szekeres Mari, Arany Mari, Böröcz Anna, Szabó Mari, Gombás Jozefa, Kolonics Anna, Schlosser Erzsi 40—40 fill. A szives felülfizetőknek a segélyezendő szegénysorsu munkások gyermekeinek nevében ez úton is köszö­netet mond a rendezőség. A felül fizetésekkel együtt a tiszta j'övedelera 130 kor. 14 fillér, amely összeghez jön a múlt évben tartott táncvigalomnak a hozott határozat szerint az ez évben tartandó mulatság feleslegével együtt kiosztás alá kerülő tiszta jöve­delme 54 kor. 63 fillér, tehát ös3zeseu 184 kor. 77 fillér fordíttatik a szegénysorsú dohánygyári munkások gyermekeinek felruházására. A Polgári Kör által folyó hó 24-én rendezett táncmulatság alkalmával a következő fel ül fizetések tétettek: Dr. Hegedűs Lóránt 10 kor., Szvoboda Vencel 4 kor., Zsilinszky Lajos 4 kor., Kolossváry Lajos, Reidl József, Nagy István, Kolbe Nándor, Kiss István, Nagy Károly, ifj. Fa Mihály, Iglauer János, ifj. Czifra József, ifj. Horváth József, Huuka Anna, Pethő József, Ungár Manó 2 - Unger Simonné, Gaál Gyula 1'40 —1-40 kor., Goldschmid Ödön, Bódai István, Kardhordó László 1-20—1'2Ö kor., Kluge Károly, Edelényi Szabó József, Horváth József 1 — 1 kor., Ostermann Nándor, Ress Lajos, Pintér Gyula, Rapoch Vilmos, Halmai István, N. N. 80 -80 fill., Regner Pál 60 fill., Rumpold János, Tóth Ferenc 50—50 fill., Erhardt Testvérek, N. N., N. N. 40—40 fillér. Összesen 61 korona, mely nemesszivü adományokért hálás köszönetét nyilvánítja Hajnóczky Béla elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom