Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-12 / 34. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 6 frt (i2korona) Negyedévre i "50 kr.(3 korona) Egyes szám ára 15 kr. (30 ül.) TANÍTÓKNAK ÉS KÖZSÉGI JEGYZŐKNEK Egész évre 5 frt (10 korona) NYlLTTÉR petitsora 20 kr. HIRDETÉSEK egyezség szerint. PAPAI HIRDETÉSEKET és ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET elfogad A KIADÓHIVATAL, valamint NOBEL Ármin papírkereskedő. Lapunk számára hirdetéseket elfogad a Reuter ügynökség és a Magy. Távír. Iroda hirdetési irodája Budapest, Gránátos utcza X. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BASTYA-UTCZA 470. LAPTULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ : GOLD LAJOS. Régi nóta. A városi tanács kopott verklijén legközelebb ismét régi nóták járták. Újra a villanyvilágítás és vízveze ték behozatalának eszméjét hánytákvetct'ték meg. A villanyvilágítás behozatalának szükségességét kimondatták egy értekezlet által és azután — nos hát azután megbízlak egy embert a memorandum elkerítésével, hogy a tanács kibújhassák a munka alól és az egész ügyet huzhassa-halaszthassa addig, mig a dohánygyár megunja a város embereinek hanyagságát, késedelmezését és maga bevezeti raktáraiba a villanyt. Ha ez megtörténik,—amint isten segedelmével meg ís fog történni, akkor azután felhangzik a kórus, hogy ez a szegény város egymaga nem engedheti meg magának a villanyvilágítás luxusát. Igazán *diflicile e;t satyram nonseribere !« A mélyen tisztelt városi tanács tevékenységét arra fordítja, hogy hanyagságát a szorgalmas munka színében tüntesse fel és a helyett, hogy kitartó energiával dolgozna és előmozditaná őszinte buzgalommal a város jólétét, . világgá kürtölteti az ő csodás reformjait, melyek világvárossá teendik Pápát. A vízvezeték ügyében is vajúdnak a hegyek és kétségkívül meg fog születni az a bizonyos kis egér. A polgármester ur, igaz, ezt az ügyet is el« akarta memorandumozni de, hála néhány jobb gondolkozású férfiúnak, a memorandumos idea ekszamotáltatott, a próbafuratás hatarozatbament és legközelebb foganatosittatik is. Barthalos István, az emiitett értekezleten szóba hozta 1 vízvezeték házikezelését is. Mi a magunk részéről melegen pártoljuk ez eszmét, s nagyon alkalmasnak tartanok, ha a város a vízvezetéket tényleg házi kezelésbe venné. A vizvezeték behozatalánál úgyszólván semmi anyagi haszonra nincs kilátás, erre tehát részvénytársaság nem vállalkozik és ezért leghelyesebb volna, ha a városi tanács a vizvezeték házi kezelését elfogadná, s nem hagyná ennek ügyét is bizonytalan, kétséges stádiumban. Már ha a villamvilágitás kérdését üres szószaporitással ismét jó hosszú időre megoldatlanul is hagyta, legalább a vázvezeték behozatalánál ne foglaljon el oly merev, tétlen álláspontot. Ismételjük még egyszer, vegye a város a vízvezetéket házi kezelés alá, s szokásos eljárásától eltérve mutassa meg, hogy tud gyorsan és hasznosan is munkálkodni. Sokszor felhangzott már ;> panasz, hogy Pápa város egészségügye azért olyan mizerábílis, mert nincs egészséges ivóvize ; s igy talán már a városi tanács —• de különösen a polgármester ur — is be fogja látni, hogy anyagi okok miatt a vizvezeték behozatala nem szenvedhet halasztást. A villanyvilágítás létesítéséhez is komolyan hozzá kell fogni, még pedig egy részvénytársaság alakításával, melybe a város nagyobb Összegű részvényjegyzéssel léphet majd be, A részvénytársaság alakításánál a várost nem terheli tulsok költség, nem vállal magára rizikót, s a kezelés is sokkal pontosabb lehet, mintha a város mindent házi kezelés alá vesz, E mellett — a mi egyik főmomentum — - a Villanyvilágítás behozatala nem áll nexusban a közegészségügyi állapotokkal, s igy mintegy a város felvirágzását előmozdító fényűzési czikként szerepel, de anyagi jólétét, egészségűgyét nem oly közvetlenül mozdítja elő, mint a nélkülözhetetlen vizvezeték. Tehát még egyszer kérjük a városi tanácsot, a memorandumok elhagyása nélkül, gyors tempóban valósítsa meg a vizvezeték és villanyvilágítás eszméjét, s vigye keresztül buzgó szorgalommal, hogy egyszer már egészséges vizet ihassunk, s tisztességesen kivilágított utczákon járhassunk. MIM TARCZA. ENEK A HETROL. ZENGI: PAJKOS. Komor hófelhök szállanék Fejünk felett az égen, Megjött az öreg télapó — Hát üdvözölve légyen ! Hát üdvözöllek jö öreg, Hozott hozzánk az Isten ! Csak sok galibát ne csinálj, Soká ne időzz itten ! Barátságos meleg szoba, Ez most mindenki gondja, — Kit érdekelne mostanán Szegény művésznő dolgá ? Hadd járjon — övé a világ — Éhezve és kopottan ! Jobb odabenn a melegen A publikumnak mostan ! A pódiumra föl szegény, Száz szép reménynyel mégyen És széttekint hejh ! nagy búsan A »négy szem« közönségen . . . Es az a sok szép érzelem, xMeiy ott lakik szivébe' ! Egy keserű könynyé leszen És ott ragyog szemébe' l Szegény művésznő igy van ez, Lásd: igy szokás ez nálunk, Nem kell ilyesmi itt ma még, Még ettől messze állunk I Pedig pénzüuk, az vón' elég, Bizonyság rá a lisia, Ott látható rajt egy sereg -— Megyei virilista. Száz év múlva — mert haladunk ! — Majd, hiszem, minden más lesz 1 Ám még ma, sajnos ! — igy vagyunk, Még pápai szokás ez ! És pápai szokás az is Még mindig, — az a másik : Hogy egy professor (?) Grőblier Hans Az telt ház előtt játszik ! Nem értek itt theatrumot, Oh nem, csak — kávéházat : De igy vagy úgy, akárhogyan Csak szégyen ez s gyalázat ! . . . S a mit most mondok, az lesz ám A szenzácziós újság, Pedig való és szent igaz, Nincs benne semmi túlság 1 A lányokról szól énekem . . . — Ne féljeil senki, kérem i Szerelmes verset gyártani Soh' sem volt me.-terségem ! Nem vétett nekem s^nki még — A lányok közül éppen, Miért gyötörném őket én Szerelmes zöngeményben ? A lányok egyletéről szól, Csak arról szól a nóta Mely nagy büszkén fügét mutál, — No Iául ! ki hitte volna ? Fügét mutat Fenyvessynek S az uj Jókai-kö.be Nem olvad be, saját lábán Halad, előre törve. Ha ugy teszi, hát jól teszi, Több mindig egy, mint kettő 1 Egy czélra törjön — bár külön Csak mindig mind a kettő ! > . . Alakulnak az egyletek^ Járnak a gyűjtő ivek, tís gyűlnek, gyűlnek lassacskán S szaporodnak a hivek. Ha egytől-egyig, mind elül, Én soh'sé féltek egyet^ Mindenki tudja, ez melyik — A korcsolyázó egylet ! Ez nem született, fogadonu Rövid, szomorú végre : Mert oly szívesen megy ma már Ifjú, öreg a — jégre 1