Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-05 / 33. szám

egyesület meddő tengődése nem az egyes tagoknak róható fel hibául. Ta­núbizonyságot tehetnek arról, hogy magában a közművelődési egyesület belső életében, saját egyéniségében ke­resendők leginkább a tespedés csirái ; és ha volt is az egyesület hangadó fér­fiai között egy-kettő, kik subiectiv okok­ból az egyesület feloszlatásán fáradoz­tak, legtöbb közülük a műveltség és tudományok terjesztésének buzgó har­czosa. Ezért újból hangoztatjuk, hogy a pápai közművelődési egyesület utolsó lépésénél vegye fontolóra ajánlatunkat, mely ajánlat számos tekintélyes irány­adó férfiú óhaját tolmácsolja, — s a helyett, hogy a D. K. E.-be olvadna inkább lépjen be a Jókai-kör kebelébe. Az ivóvíz kérdése. Az egészséges ivóviz akármely város életében a legfontosabb tényezője a haladásnak. Ott ahol károshatásu, rossz az ivóviz szánalmas állapotban van a közegészségügy, a halálozások száma évről évre gyarapodik és a né­pesség fogyatkozóban van. Hiába büszkélkedik a modern, vi­rágzó város kitűnő iskolákkal, a művelt­ség terjesztését előmozdító egyesüle­tekkel ; hiába van társadalmi élete, ha a jó ivóviz, a közegészség fentartá­sának egyik legfőbb momentuma hiányzik. Lapunk néhány czikkben reámu­tatott már az ivóviz tekintetében uralgó állapotokra és mindannyiszor megsür­gettük a vízvezeték gyors behozatalát. Örömmel vettük tehát nemrégiben a hirt, hogy városunk a semmittevésből végre felocsúdott és komolyan foglal­Kihamvadt oltároknál. — Utiemlék Görögországból. — •— A »Pápai Független Ujság« eredeti táiczája. . — (Befejező közlemény.) "Olympia kiásott emlékeivel szemben égy meglehetősen magas he­gyen emelkedik a muzeum, mely a helyben feltárt emlékeket foglalván magában, e te­kintetben párját ritkítja a világon. Érdekes e gyűjtemény már csak azért is, mert lát­ható emléke a görög nemzeti közszellem egyik megnyilatkozásának. Az európai nagy kulturnemzetek tudományszomjukban jófor­mán nagyobb rombolást okoztak a görög műemlékeken, mint hajdan a pusztító gótok. A szegény Görögország, melyet az európai népek ideális önfeláldozásának egy eléggé tartós fellobbanása, a philhellenizmus sza­badított ki vérszopó zsarnokának, a török­nek kezei közül, nem mert ellenmondani, nem mert tiltakozni, hanem nézte, a mint utolsó emlékeit, az ősök dicső palotáinak díszeit, néhol magukat a falakat hordották el a kapzsi idegenek. Igy következett be az a szégyenletes állapot, melyről találóan mondja dr. C s e n­g e r i János a »Budapesti Szemlé«-ben, hogy »a régi Görögország mintegy darabokra tépve Rómában, Nápolyban, Münc lenben, Berlinben és Londonban található« "s a haj­dan oly dicső ország gorsüldozte fiainak be kőzik a vízvezeték eszméjének keresz­tülvitelével. Városunk polgármestere connexí­óba lépett néhány tekintélyes szakfér­fiúval, kik közül Bierbauer varsányi jószágigazgató és a bécsi Langsohn czég egy képviselője már városunkban is időztek a szükséges adatok beszer­zése végett. Az utóbb emiitett vállalkozó czég mint a vasárnap délelőtt tartott értekez­leten kiderült, coulans módozatok és fel­tételek mellett ajánlkozott a próbakutak fúrására és erre nézve most a város vele már megállapodásra is jutott, ugy hogy a próbafúrás munkálatai már legköze­lebb foganatosításba vétetnek. Részünkről csak helyeselhetjük ezt a határozatot, követeljük azonban, hogy azonnal lássanak a munkához, mielőtt a tél és a fagy ezt lehetetlenné teszi. A néhány heti késedelmezés ez esetben egy egész fél évvel hátráltatja a víz kérdés megoldását, már pedig minden napi késedelemmel bünt követ el a vá­ros a lakosság ellen, mert a Tapolcza egészségtelen és piszkos vizének hasz­nálatára kényszeríti. Az intéző körök őszinte törekvé­sének párosulnia kell a szükséges erélylyel és lankadatlan buzgalommal, ekkor aztán — ugy reméljük — Pápa város nemcsak külcsín és élénkség dol­gában fejlődik, hanem egészségügyi te­kintetben is emelkedni fog 1. o Mí pedig erre helyezzük a'fősúlyt, mert e népességében erősen megfogyott városban igazán elmondhatjuk Szé­chenyi szavait ; oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni ! kellett járniok széles e világot, hogy őseik lángelméjét megbámulhassák. Végül azonban egészséges visszahatás következett be. Az irodalmi téren történt megállapodás, mely különösen a nagy Ko­rais fáradozisai után egységes irodalmi nyel­vet nyújtott a százados sebeit kiheverő nem­zetnek lassankint meghozta gyümölcseit a régészét terén is. A nagy ellentétek, melyek az európai, ázsiai és szigetlakó görögöket szójárás és szokások dolgában ma is elvá­lasztják, helyet csináltak egy szép és erőtel­jes nemzeti közszellemnek. E közszellem sugallta ama szerződést is, mely 1874-ben a görög és német kormány közt az olympiai ásatásokra nezve köcve lőn és mely akkor, midőn a sokszoritás (másolás), fényképezés, (gipszöntés) jogát a német kormánynak jut­tatta, magukat a napfényre hozandó műem­lékeket magának Görögországnak bizto­sította. A nemzeti önérzet ez erőteljes és dia­dalmas fölpezsdülésének emléke az olympiai muzeum, melynek egyszerű keresetlen kül­seje alatt nem sejtett kincsek várják a tu­dományszomjas vándort. A múzeum épülete egyszerű, simatéglafalaival, lovaglóiskolákra emlékeztető magasan elhelyezett ablakaival nem csábítja a felületes turistát, de gazda­gon jutalmazza a komoly utazót. Oly szel­lemű pihenő ez, mely a régi templomok romjainak megtekintése után, megismertet az üres szentélyek lakóival, az istenekkel es félistenekkelj módot nyújtván arra is, hogy Gyűlések napja. liz az elnevezés illeti meg a mult vasárnapot. A munkaszünet eme napján nem kevesebb mint hat különféle jel­legű és czimü gyűlésen munkálkodtak a társadalom különféie elemei. Es ha e gyűlések eredménye, a felmerült esz­mék megvalósulása arányban lesz a gyülésezés, értekezés, megbeszélés nagy számával, reményünk lehet arra, hogy Pápa városa haladni, emelkedni és vi­rágozni is fog hosszú hosszú tespedés után, A gyűlésekről itt adjuk a tudó* sitást : L Lapunk mult számában jeleztük, Hogy vasárnap délelőtt 10 órára magánérte­kezletre hívta egybe a polgármester a képviselőtestület több előkelő és szá­mottevő tagjait. Az értekezlet a víz­vezeték és villanyvilágítás kérdésével foglalkozott, sokat tanácskozott, de vajmi kevés eredményre jutott, A vil­lanyvilágítás behozatalát sürgették ele* inte, hangsúlyozva, hogy a helybeli dohánygyár, mely hozzávetőleg 3000 frttal járulna évenként a villanyvilágítás költségeihez, nem késedelmezik soká és ha a város nem határozza el a vil­lany behozatalát ők maguk rövid uton létesitik helyiségeikben a villanyvilágí­tást. Felmerült az az életrevaló terv, hogy részvénytársaság vegye kezébe az ügyet, a városi tanács 10 vagy 20 ezer forinttal lépjen be a társa^ ságba, esetleg saját kebeléből igazga­tósági tagot válaszszon és igy érvé­nyesítse befolyását a város érdekében. Ilyen módozat mellett, nagy a valószi nüség, hogy az utczák világítása, mely eddig 140 lámpa mellett 2300 frt költ­séget okozott, a villanynyal való vilá­gitás mellett alig kerülne viszonylag az elszórt ismereteket és tapasztalatokat összefoglalhassuk, A múzeum belseje egy nagy csarnokból és hátul hozzá fűződő tülkéből áll, melyeket köröskörül vonuló folyosó övez. A nagy csarnokban vannak felállítva azok az orom­csoportozatok, melyekről megemlékeztünk, midőn a Zeusz-templomról irtunk. A belepő jobbról találja azt a csoportot, melynek Apollo középpontja, s a mely Peirithoos la­kodalmát ábrazolja, balfelől viszont az á csoport látható, melynek Zeusz a közép­pontja, s a mely Oinotnaos és Pelops verse­nyének előzményeit mutatja, A két csopor­tozat az általunk a Zeusz templom leírásakor említett rendben és Curzius felállítása sze­rint úgy van elhelyezve, hogy az alakok, bár nagyrészt csonkák, az őket megillető helyen vannak a csonka darabokat erős vas­pántok tartjak a falba erősítve, úgy hogy az egesz csoportozatot nem nagy phantaziá­val szépen kiegészíthetjük, ha pedig erre éppenséggel kedvtelenek lennénk, segítségül jön a két csoportozatnak szép gipszmodellje,. melyek oldalt láthatók és melyeket megsze­rezni az ifjúság részére több haszonnal já ma, mint az antik művészetről köteteket írni" A két oromcsoportozaton kivül a nagy csarnokban még ott találjuk a francziák ál' tal kiásott metopok gipszmásolatait, melyek szintén a Zeusz-templomról valók és Herak­lesnek tetteit ábrázolják. De vannak a má­solaton kivül a rsgí rr.etopokból eredeti rész­letek is } melyek a, sze^ző^s ertelmében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom