Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896
- áö tas, Red Revie; Tigris baloldalról a kis és nagy Zab, Adtuni, Dyala, Kersak, Karún. A Tigris medre ugy fel van töltve, hogy a mellékfolyók esak akkor léphetnek be, ha alacsony a viz állása. A Duna szintén folytatja feltöltő szerepét. A mint magyar területre lép, két ágra szakad és képezi a Csallóközt, majd a Szigetközt. Majd alább Sz.-Endre, Csepel, Margitta, Uj-Moldva stb. szigetet képez. A Duna medrének középszélessége hazánkban 300 -- 800 m. közt váltakozik, mégis magas vizállásnál nem képes befogadni, és mintegy 73 km. széles területet eléraszt, Zanfranconi szerint 30000 km. 3 nálunk az árterület*) A folyók ezen mostani és régi lerakodásaival szemben azon tényáll, hogy Globuwac és Orsova közt számos szirt emelkedik ki, melyeket még nem volt képes eltüntetni. Ezen szirtek közül a legfelsőbb Stenka 57.5 m. van a tenger szine fölött, Tehát itt a Duna 180 m.-rel magasabban van, mint a régi lerakodások alja az alföldön (120 m.) Ezen tény is arra vall, hogy mióta a folyók a magyar alföld feltöltését megkezdették, azóta sülyedés állott be, a minek eredménye, hogy az alföldön és Romániában mélyebben folyik a Duna, mint a bánsági szorulatnál. Tehát a magyar alföld siilyedt és sülyedő terület, melynek alászállása oly gyorsan történt, hogy a folyók lerakodásaik által épen hogy feltöltötték. Ebből látható a Duna és mellékfolyóinak szerepe és rendeltetése: t. i. a sülyedéstfel kell tölte niök. Épen ezért nem mélyíthetik medrüket, és magas] vízállás mellett alacsony partjaikból könnyen kiléphetnek és nagy áradásokat okozhatnak. Ezen jelenséget mindenütt megtaláljuk. Kalkuttában 120. m. mélységben még nem érték el az áradmány fenekét. Föltéve, hogy a delta 60,000 km 2 területre ugyanily mély, akkor itt 7200 km 3 iszapot rakott le a Ganges és Bramaputra. A Nilus hordalékának legnagyobb mennyiségét a part melléki földeken hagyja ; az áradásokozta kiterjedés folytán az iszap egy része a fenekén rakodik le. A fenék emelkedésének a partok emelkedése is megfelel. Honver megmérvén ezen lerakodások vastagságát azt következtette, hogy Egyptom talaja 3125 év óta századon*) Tisza és Duna me tén 4.H68 km 2 töltéssel 21,998 km 2 területet vontak el az árvíztől.
