Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-11-16 / 46. szám

UXVIR. értaftaa, 46. szám P 8 LSI Ififii HETILÍP. - fügoiíims KIIDEB SüRSP ftit. 1941. nevembe!* 18., vasárnap •BHBfflBHBBHH 811BSaSg|ggBMB^ Cselédftérdés égetően fontos problémáját mindenki érzi Nem arról beszélünk, hogy váro­sunkban nincs ez a kérdés megoldva, hanem magáról a cselédről Tudjuk, hogy egyesek előtt ez a szó: cseléd, visszataszító. Nevezik szoba­lánynak, háztartási alkalmazottnak és éppen ebben van a baj A cseléd szó egyik legszebb magyar szavunkból, a csa'lád szóból származik Jelent olyan valakit, aki a családhoz tartozik, aki­nek bepillantása van a családi élet szen­télyébe, olt osztozkodik, joga van a család örömében résztvenni, kötelessé­ge annak bánatát megosztani. Tudjuk, hogy városunkban sokan igy kezelik őket. A ház úrnője, ura és a gyermekek úgy tekintenek reájuk, mint sorsuk és életük osztályosaira. Szeretik is őket, nélkülük csorba lenne a csa­ládi élet kristályserleg^ Ezek előtt a családok előtt köszönettel mélyen még­ha jlunk a cselédek nevében is és a meg­nevezetlen eknek baráti jobbot nyúj­tunk, mint akik a krisztusi és szociális igazságok példaadó harcosai. De vannak Olyanok is, akiknek tette tenellett nejm mehetünk el szó nélkül. Nem vitatjuk, hogy sok esetben igazuk •an, amikor vádolják a cselédet, hogy az lelkiismeretlen, szefmjtelen, követe­lődző, hanyag. Mert vannak ilyen cse­lédek is. Ám nézzük meg az érem másik oldalát Isten nem adott más törvényt a gazdagnak és mást a szegénynek, az úr­nak mást, mint a szolgának, a munka­adónak mást, mint a munkásnak. Saj­nálattal és eléggé el nem itéthetö mó(­don kell megállapítanunk, hogy egyesek jiemmibe veszik azokat az isteni és em­beri törvényeket, melyek mind a lét jó­gáin, mind a kereszténység parancsai szerint kötelezőek munkaadóra és munkásra egyaránt lAz embernek testi és lelki igényei vannak Ezek a természettörvényben gyökereznek, ezért jogosak és elvitat­hatatlanok Miként lehetséges tehát, hogy egye­sek a cseléddel 20 22 órát dolgoztas­sanak és a pihenésre semlmi időt ne en­gedjenek És miként lehetséges az is, hogy a fizikailag agyonhajszolt cseléd lelki kívánalmait se teljesítik. Kérdezzük, ki adta a jogot egyesek­nek, hogy véreink kiszolgáltatottjaik), kizsákmányoltjaik legyenek, hogy velük a vasár- és ünnepnapot ál dolgoztassák és a cseléddel az Isten törvényét meg­szentségtelenítsék, pedig ők talán a ma­guk körén belül megóvják a vasárnap és a szombat töretlenségét? A kereszténység parancsa, hogy a vasárnapot megszenteljük, megszentel­jük pedig úgy, ahogy az Egyház elő­írja Parancs a felebaráti érzület, pa­rancs a testi Jlelki tisztaság, melyhez a feltételeket mindenki ismeri. Ma már vitán felül áll, hogy. a nemzetek jövője a nők öléről, az anya­ság szent misztériumából ered. Jól je­gyezzék meg ezt mindazok, akik ezt a forrást beszennyezik, testi-lelki erejét megrontják, erkölcsi felfogását megmé­telyezik rossz példa által, hogy nem- j ereje érzetében korbácsol ragadunk mi csak az égvén ellen vétenek, hanem a j is, mint isteni Mesterünk és a nyilvá­! nemzet, a közösség ellen is, melynek i nosság elé hurcol juk azokat a lelkiisme­feje Krisz'tus. Ha az erélyes szó nem', j retten lélekkufárokat, akik a társadalom elég. a kereszténység jogán és hatalmi j megújulásának gátat vetnek Uj utcanevek Pápán A városi képviselőtestület néhány tagja és a Csatorna-utcai lakésok be­advánnyal fordultak a városhoz, hogy a Csatorna-utcát nevezzék el Prohászka Ottokár utcának. A képviselőtestület helyt adott a kérelemnek és a Csatorna­utca nevét Prohászka Ottokár-utcának nevezte el Prohászka Ottokár századok óta nemcsak Egyházának, de hazájának is egyik legnagyobb fia volt. Ravasz László azt irja róla: > egyetemes érték, mint mindenki, akinek belső nagjysága a korszak fölé nő Egyházára nézve kül­detése felért egy megnyert csatával. Nincs komoly keresztény ember, aki Írásain ne épülne és ne erősödnék s bál­kereszténysége tökéletesen katolikus és méltatlan hozzá minden ezzel ellenkező állítás: mégis, miután ez a keresztény­ség erős, tüzes és élő, bizonyságtételei­től mindenki megtermékenyedik, aki Krisztus igazi követője. Prohászkának nemcsak ez a nemzedék, hanem az egész magyar jövendő adósa Benne a ma­Megalakult Pápán a „Magyar Megújulás Pártja" helyi szervezete Dr. Aradi Alajos a szervezet vezetője Régóta suttogtak már róla, hogy az j és az új nemzeti alapokra épülő nem­ínirédv-pártnak igen sok hive van Pá- ? zedék előtt igen megnyerő egyéniség, gyarság olyan tetőre érkezik, ahol örök igazságok örök békesség sátorai alá vár­ják a megtépett, szétzilált zarándokse­reget Mint ahogy a Niagarától mérföl­dekre lehel hallanlV hogy sziklauyoszo­lyáján.az óriás víztömeg, Istennek e« a zúgó hárfája, miképen énekli az örökké­valóság dalát, de ugyanakkor ez a meg nem fogyatkozó erő, a hangsugár körén belül, ezer gépet hajt és millió lámpás­ban győz az éjszaka felett: Prohászka Ottokár, a Lélek hárfája, harsogva énekli az f Tr dicsőségét, maradandó ih­letése pedig ezer lámpást gyújt fel a m!a­gyar éjszakában és.segit hajtani egjy új történetem malomkerekeit. Isten mal­mai jövendőt járnak Pápa város adósa volt Prohászka Ottokárnak, épúgy, mint az egész ma­gyar nemzet, inert hiszen halála előtt rövid idővel Pápán járt és az & csodála­tos lelkéből másokat is gazdagított. A Flórián-utca neve is megválto­zott és Szent Flórián-utcának nevez­ték el. pán. Eel-feltűnt mind gyakrabban a Magyar Megújulás Pártjának jelvénye mind az intelligencia, iparos és keres­kedő, mind a munkás osztály tagjainál Kétségtelen, hogy Dr. Aradi Alajos a fiatalság, a szociálisan gondolkozók akiben van elhivatottság, hogy Pápán is kifejezője legyen a Magyar Megújulás Pártjának Kíváncsian tekintünk az új helyi szervezet működése elé Üres lócákon tartott városi közgyűlés November 11-én délután 3 órakor tartotta a városháza tanács termében Hamuth János polgármester elnők'ieté­vei a városi képviselőtestület rendes közgyűlését, majd utána a rendkívüli közgyűlést A közgyűlés legfőbb pontja az 1942 évi költségvetés letárgyalása volt Sajnos, a rendkívül fontos gyűlésre a képviselőtestületi tagok igen gyér szám­ban jelentek meg. Hamuth János polgármestert és Dr. Szőlőssy Sándor számvevőségi főnököt dicséret illeti a költségvetés összeálíitá­sáért, mely a mostani nehéz időkben vi­tathatatlanul nehéz feladat volt. Hiszen az árak, munkabérek, beszerzési költsé­gek óriási mértékben megnövekedtek, a város jövedelme pedig apadt Ezért kel­lett a 70 o/o-os pótadói életbe léptetni Járványkórház ugye A járványkórház építésének hozzá­járulásaképen a múltban már 25 ezer pengőt megszavaztak. Most újból 5í)ezer pengőt állítottak be, hogy ezzel végre megépítsék a nélkülözhetetlen épületet A Levente-otthon, az igazságügyi palota és a rőm kat "polgári fiúiskola megépítéséről is gondoskodtak a költ­ségvetésben. A múlthoz viszonyítva kétségtelen haladást jelent a felsorolt intézmények létesítése, és ha hozzávesszük, hogy az OTI székházat is jövőre szándékoznak megépíteni, valóban fejlődés mutatko­zik. Bár nem hallgathatjuk el, hogy ea utóbbinál a Város áldozathozatala igen sok vitára ad alkalmat. Most tűnik ki, hogy mennyire fon­tos egy város életében olyan közüzem, melynek léte egy város fejlődését min­denkor biztosítja Nem úgy, mint Pár pán, ahol ennek egyrészt hiánya van, másrészt leépítés folytán a város jöve­delme is rohamos apadást mutat. Cipőügy Hajnóczky Ferenc és Dr Edelényi Szabó Gyula képviselőtestületi tagok kérték a polgármestert, hogy a cipő- és cipőanyag beszerzését sürgősen intézze el és keresse meg az anyaggazdálkodási központot, hogy utajlon ki a yáros sza­mára elegendő mennyiségű cipőt az is­kolaköteles gyermekek számára. Egy­ben a fennálló nehézségek miatt a pol­gármester a meglévő cipőket osztassa ki az arra rászorulóknak. A költségvetés egyes lételei Dr. Szőlőssy Sándor ismertette a város háztartási és különböző alapjai­nak, valamint üzemeinek az 1942. évi költségvetési előirányzatát A képviselő­testület változtatás nélkül megszavazta a polgármesteri javaslatot. A népkonyha fenntartása és szegénysorsú gyermekek cipősegélyére 10 ezer pengőt, a testvér­községek részére 1200 pengőt, a levente­alap költségvetéséhez 12.000 pengőt, a levente nyilvántartás költségeire 1200 pengőt, egy erdélyi diák tanítási céljaira 1000 pengőt, a róm kat polgári fiúis­kola építési költségeihez való hozzájá­rulásként 75 ezer pengőt, az élelmezési hivatal személyi kiadásaira 12 ezer pen­gőt, az élelmezési hivatal dologi kiadá­saira 7560 pengőt, a Ki sok-pálya léte­sítésére 1000 pengőt l Antalháza-puszta lakásépítésére és javításokra 11000 pen­gőt, a Tapolca folyó Mészáros Károly­ligeti szakaszának újabb 100 m hosszú betonozására 2000 pengőt, vágóhíd kör vezésére 1500 pengőt szavazott meg a közgyűlés a polgármesteri javaslat alapján. Ugyancsak megszavazták a polgármesteri javaslatot a tisztviselők segélyezésére és jutalmazására vonat­kozólag. A rendkívüli közgyűlés A közgyűlés után Hamuth János polgármester az elnöki bejelentések után közölte, hogy Schlosser Ernő számv. főtanácsos, számv. főnököt felet­tes hatósága Szekszárdra helyezte és helyébe Dr. Szőlőssy Sándor számv fő­tanácsost nevezte ki Pápa városához számvevőségi főnökké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom