Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-12-22 / 51. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP XXXV!!. évfolyam, 51. szim Dr. Felelős szerkesztő: BUDAY FERENC Pápa, 1940 december 22., vasárnap Boldog karácsony Irta: P. AMBRUS MÁTÉ O. F. M. Karácsony... Milyen boldog, szivet-lelket átható melegség, örömteli érzés vonul végig lelkűnkön e szóra. Milyen evilágfeiettiség lehelete érinti meg gondterhelt homlokunkat, menynyire távol esik egy élet röpke pillanatáig, nekünk, küzdő embereknek minden bajunk, hacsak reá gondolunk is. A szeretet, a béke és öröm ünnepe. Nincs talán egyetlen ünnep, melyet olyan féltékenyen, olyan bensőséggel és melegséggel ünnepelnénk, mint a karácsonyt. Miért van mindez? Elsősorban azért, mert az Isten emberré lett. Megrázó, örökre titokzatos, szavakkal ki nem feje2hető, ésszel fel nem fogható isteni nagy tett. Isten szeretetének mérhetetlen csodája, szeretet lett, itt járt közöttünk, mint ember. Másodsorban a karácsonynak azért van akkora varázsa, mert azzal, hogy az Isten emberré lett, velejár, hogy az ember

r istenivé váljon. Mit törődött az Úr azzal, hogy mi lesz a vágtató csillágmiriádokkal, melyekkel pazar bőkezűséggel telehintette öndir, csőségére a végtelennek látszd^ ürt? Neki az emberi lélek, amely Őt szeretni és szeretve befogadni képes, sokkal fontosába volt. Porszemek vagyunk: hús és vér, gondolat- és idegrezdülés és mégis közülünk való az Isteíi Fia. Vérrokonunk, testvérünk lett. Valóban szentté, istenivé válik az ember a karácsonnyal. De mi a mi teendőnk? Oly epedve várjuk mindig a karácsony ünnepét. Mennyi boldog, örömteljes jókívánságot küldünk szét a szélrózsa minden irányába ilyenkor. És mégis jómagunk bizonyos ürességet érzünk, mintha nem volna boldog karácsonyunk. Mi hoz hát boldog karácsonyt számunkra? Bizonyára nem az, hogy értékes, Vagy kevésbé értékes ajándékot adunk, vagy kapunk. Az sem, ha csengőhangu gyermekekkel együtt dudolunk talán már elfelejtett régi énekeket, vagy a gyertyafényben az ég mosolyát visszatükröző ártatlan szemükben észrevesszük azt a boldogságot, mely a paradicsom örömeiből itt maradt a földön. Nem hoz boldog karácsonyt az sem számunkra, ha ezen alkalomra politikus zsenik, vagy kufárok újságcikkekbe öntött tündérálmait olvassuk. / // A boldog karácsony titka ez: gyermeknek kell lennünk, Isten gyermekének. Meg kell érteni Jézus fölséges tanítását, mely az ember tekintetét az Égre emeli és elszakítja a földtől. Jöjj hát a betlehemi jászolhoz és ezt kérd az isteni Kisdedtől, akkor boldog karácsonyod lesz. A Magyar Élet Pártjának országos tanácsa vasárnap tartotta Budapesten értekezletét, melyen képviselőnk, dr. Antal István hatalmas beszédet mondotta— "f Magyar Testvéreim! A politikai seregszemléknek kettős célja van. Az első, hogy a vezetők és a vezetettek között elmélyüljön az együvétartozás érzete; a másik-pedig, hogy a közvélemény tiszta képet nyerjen az illető politikai irányzat céljairól. Az én feladatom, magának a pártunknak időszerű problémáival foglalkozni. A most befejeződött parlamenti vitában, — mondotta többek között, — egy ellenzéki szónok egy érdekes elméletet állított fel. Szerinte a mai magyar társadalom két táborra oszlik, az individualis-patriarchalis politikai szemlélet, s a közösségi, helyesebben: az összeségi szemlélet ján állók táborára. Azonban — folytatta beszédét; — a nagy közvéleményt ezek a tetszetős politikai elmefuttatások a legkevésbé sem érdeklik. Ezek arra kíváncsiak: ki vezeti, merre vezeti, hogyan vezeti őket előre a helyes uton. Ezekben az időkben az igazságot nem árt a közvélemény elé tárni. Ezek az igazságok: hogy a Magyar Étet Pártja volt az, amelynek segítségével az ország hivatott vezetői az összeomlásból, a forradalmi káoszból, a ga dasági csődből, a szociális zűrzavarból s a nemzetkőzi alávetettségből kivezették és felemelték a nemzetet a belső és külső politikai konszolidáció mai színvonalára. Majd vázolta a párt időközi fejlődését, behő átalakulását, ami azonban sohasem változott, az: a trianoni állapottal szemben való negácio, belső szabadságunk és külső függetlenségünk megőrzésének és kiépítésének álláspontja, és a keresztény eszme. E három gondolat tekintetében nem volt soha elhajlás, sem tétovázás, sem megtorpanás. Majd a jobboldaliságga! foglalkozva leszögezte a jobboldali politika lényegét, mely a keresztény életszemlélet, nemzeti szolidaritás és az intézményesített fajvédelem, de egyben tiltakozás a forradalmi velleitások ellen. Majd a koreszmékről szólva, többek között ezeket mondotta: a nagy európai átalakulásban nem a múló formákat, a másodrendű esetlegességeket, a kísérő muzsikát és a külső csomagolást, de a tartós és maradandó belső lényeget kell észrevennünk s ez a belső lényeg: a szociális eszme és a faji gondolat. A szociális eszme azonban voltaképen több kötelességgel, nagyobb áldozatkészséggel jár az állam, a nemzet a társadalom iránt. A faji kérdésről szólva kiemelte, hogy azt nem merití ki a zsidóprobléma. A szellemiségen kell változtatni, a zsidó szellemiséget kell kiküszöbölni. Majd a pártvezetőkhöz intézett szavaival fejezte be Antal István hatalmas, nagy hatást kiváltott beszédét. Az értekezleten városunkból vitéz Karcsay Béla és dr. Rédei Tibor vettek részt. Egyházzenei hangverseny Az A. C. felkérésére a m. kir. áll. '^keum és tanítóképző hétfőn este a Jókai színházban egyházzenei hangnyt rendezett. A Ranolder-intézet polg. iskolás leányai Harmat, Kerényi és Jurassa szerzeményeket és feldolgozásokat adtak elő Pásztor Cecilia vezetésével. Pásztor Cecilia vezénylésével már többször hallottunk jól sikerült magyar énekeket. Ezen az estén is kifinomult harmóniában énekelt a kar. Mindegyik darab előadása hibátlan volt, mégis legsikerültebbnek Harmat: A szép Szűz Mária... c. müvét éreztük. A r. k. polg. fiúiskola növendékei Szekeres Lajos vezetésével gregorián énekeket, Kerényi és Harmat darabokat énekeltek. A mult évi Éneklő Ifjúságon már feltűnt ez a fegyelmezett, jól és szépen éneklő kar. Azóta, még jobban kifejlődött és a mostani hangversenyen az egyik legnagyobb és legmélyebb zenei élményt nyújtotta. Szünet után Gergyesy Ferenc kápKarácsonyi Szerenád i«^J^omornak Ez az éj szentté avatott, A Szent Szűz csókja lett tied letörölte a könnyed. s már nem vagy többé árva Nyomor, mely^ Jézus mellé állsz, se tél betaszít ottan, Hőssé avatott ez az éj ^ ^ Szent^ József fogta pártodat, glóriát mond a csüggedő, hisz a Jó Ács majd csak szerez ki eddig mind csak gyászolt. pár falatkát ebédre. Széppé varázsolt ez az éj: Mától fogva ne zúgolódj, » / rongyaid roskadoznak ne légy vad pártok bősze: aranyhajtól, ezüstszáltól. testvéred lett a Békesség (Az angyalok foltoznak...) s legyőzetett a Tőkei Istenhez emelt ez az éj, Vigasztalódj! Ne káromold ki végtelenül boldog, többé soha az Istent! hogy ne szomorítsanak el Látod, hogy szeret ? Felkeres ! a véges földi dolgok. > Segítőbb társad nincsen! Ti Karácsonyéj... Csitulj, Nyomor! iödMa rólad szól a zsoltár fm^^í^^^^ j | Wu^^WlSTf í'

1 s lám, Betlehemmel trónusod .'L. a térdre késztő oltár! V ^.^lE^^S Dr Antal István nagy beszédet mondott a MEP országos tanácsának értekezleté.