Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-12-24 / 53. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASttRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a P apai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Békesség nekünk! Irta: Dr. Antal István m. kir. igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő. „Békesség a földön és az embereknek jóakarat". így hangzott a karácsonyi szózat kétezer évvel ezelőtt, — és így hangzik ma is, amikor vérben ázik a föld és angyali zene helyett ágyúdörgés és puskaropogás hangját halljuk északról es nyugatról. A viharfelhők, melynek villámai most kirobbantak, voltaképen két évtized, a páriskörnyéki békediktátumok óta tornyosultak Európa egén. És hiába volt a mult év karácsonyán tisztulóbb a láthatár, hiába reménykedtek a derülátók egy hosszú, békés korszakban: akik reálisan nézték az eseményeket, megérezték a feltartózhatatlanul következő katasztrófát. Az államok felelős vezetőire, akik ezt előrelátták, az a kötelesség hárult, hogy igyekezzenek nemzetünket megerősíteni, felvértezni, ellenállóvá tenni az esetleg bekövetkező európai viharral szemben. Ez volt a kötelessége a magyar nemzet felelős vezetőinek is. És most, a számvetés idején nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy megtörtént mindaz, aminek történnie kellett a nemzet külső tekintélyének emelésére, békéjének megóvására, belső erejének fokozására, nyugodt fejlődésének biztosítására. Az ország nemzetközi helyzetét illetően a legelső és legnagyobb dolog az, hogy Magyarország kivül maradt a háborús konfliktuson, Magyarország békében él. Nem hull a drága magyar vér, nem pusztulnak anyagi és erkölcsi értékek. Mint gróf Teleki Pál miniszterelnök megállapította: a magyar közvélemény nyugodt méltósággal nézi a helyzetet — és folytatja országépítő munkáját. Hogy mekkora érték ez a tény, — azt hiszem felesleges magyarázni ennek a nemzedéknek, amely végigélte a világháború borzalmait, szenvedéseit, pusztulását. De még 'értékesebb, ha hozzátesszük, hogy az ország békéjének biztosítását nem megalkuvással, nem tekintélycsorbulással sikerült fenntartanunk, hanem ellenkezőleg: Magyarország nemzetközi súlya igen jelentékenyen emelkedett s Trianon óta soha nagyobb nem volt, mint éppen napjainkban. De nyugodt lélekkel csinálhatjuk meg a számvetést belső viszonylatban is. Az 1939-es esztendő Magyarország területének újabb gyarapodását eredményezte s az északkeleti részen visszavezetett bennünket a honfoglaló határokhoz. A trianoni bilincsek megroppanása megnyitotta az utat ama határok felé, melyeket természeti erők jelöltek ki és történelmi energiák tartottak fenn ezer éven keresztül a magyarság számára. A megnagyobbodott Magyarország keretein belül teljes ütemben folyt az országépítő munka. A Felvidéket és Kárpátalját nemcsak területi, hanem jogrendszer szempontjából is visszacsatoltuk az ősi magyar haza és a Szent Korona testéhez. És mindkét területen nagy erőfeszítésekkel folyik a munka, hogy ezeket a husz éven át idegen államtestben élő területrészeket kultúrális és gazdasági szempontból is — az ottani lakosság szellemi és anyagi színvonalának i emelése mellett — tökéletesen és véglegesen beleillesszük az anyaország vérkeringésébe. Az 1939-es év törvényalkotásai és kormányzati rendelkezései a nemzeti erők kimunkálásának és maximumra való fokozásának célját szolgálták. Különösen ki kell emelnünk három nagyjelentőségű törvényalkotást: a honvédelmi törvényt, a zsidó törvényt és a birtokpolitikai törvényt. Ezek közül az első az általános személyi és anyagi védkötelezettség megállapításával az idők követelményeinek megfelelő alapot adott honvédelmünk kifejlesztéséhez, — amelyet egyébként is teljes erővel folytatott a kormány, úgy hogy nemzetközi tekintélyünk emelkedését elsősorban éppen honvédségünk gyorsított tempójú kifejlesztésének és természetesen a magyar hadsereg nagyszerű szellemének köszönhetjük. A földbirtokpolitikai tőrvény, amely éppen karácsony előtti napokban jutott tul az országgyűlés második házának fórumán, másfélmillió hold föld megmozdításával a magyar nép százezrei előtt nyitja meg a földszerzés és a saját otthon megszerzésének lehetőségét. Ennek a törvénynek a végrehajtása egyike az ország legnagyobb, sőt egyenesen korszakalkotó jelentőségű gazdasági és szociálpolitikai műveleteinek, — amely a modern magyar államiság kialakulása óta a magyar földön valaha is folyamatban volt. A harmadik kimagasló törvényalkotás : a zsidó-törvény a magyarság erkölcsi és gazdasági szupremáciájának biztosítása céljából történt. Végrehajtása már folyamatban van (a sajtóban, irodalmi és művészeti életben jórészt már meg is történt) s az eddigiekből teljes határozottsággal állapíthatjuk meg, hogy a gyakorlati életben való átültetése komoly zökkenőket előidézni nem fog. Egyébként a végrehajtásnál — mint a miniszterelnök ur megállapította — kizárólag a nemzet egyetemes érdeke a döntő szempont. A három nagy törvényalkotáson kivül törvényhozási úton és kormányrendeletekben az intézkedések egész sora látott napvilágot a gazdasági élet harmonikus és folyamatos működése, a dolgozó kisexisztenciák védelme, a társadalmi élet nyugalmának biztosítása céljából és mélységes szociális érzés vonul végig az uj költségvetésen is, amelyben a népegészségügyi, faluvédelmi, munkásjóléti és népművelési célokat szolgáló tételek kaptá a legjelentékenyebb dotációkat. Nincs okunk tehát szégyenkezni a számvetésnél. És aligha csalódom, ha megállapítom, hogy a magyar közvélemény azért nézi oly méltóságteljes nyugalommal a körülöttünk viharzó gigantikus történelmi eseményeket, mert ösztönösen érzi, de a konrét tényekből tudatosan is megállapítja, hogy az ország sorsa arra hivatott vezetők kezében van. Természetesen bármennyire kielégítő is a számvetés, ez nem jelentheti azt, hogy minden feladatot elvégeztünk, ami reánk várt, ellenkezően: mérhetetlenül sok még a tennivaló minden vonatkozásban. Tovább kell erősítenünk az ország közjogi struktúráját, — s az e téren megvalósítandó feladatok között különös figyelemmel kell gondolnunk a törvényhozási összeférhetetlenség és a sajtójog uj szabályozására. Rendkívüli feladatok várnak ránk szociális téren is, a falusi nép helyzetének javítása, az ipari és mezőgazdasági munkásvédelem, a kisipar, a tisztviselőkérdés tekintetében. Minden felelős tényező tisztában van vele, hogy a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése a legnagyobb hatóerő annak a társadalmi kiegyenlítődésnek elérésében, amely egyedüli alapja az egészséges nemzeti életnek és a magyar társadalom megerősödésének. És mindezeken kívül természetesen uj feladatok elé állít bennünket az Európára szakadt háborús katasztrófa is. Azért, hogy békében élhessünk, hogy gazdasági életünk lejtőre ne jusson, hogy termelésünket fenntartsuk, hogy az ország lakosságának legfontosabb közszükségleti cikkekkel való ellátását biztosítsuk, — kétségkívül nekünk is kell hozni bizonyos áldozatokat, vállalni korlátozásokat és rendszabályokat, amelyek kisebb-nagyobb mértékben Európa minden országában feltalálhatók és amelyek valóban a legkisebb ellenértékei a legfőbb jónak, a békének, melyet élvezünk. Bármilyen súlyosak legyenek is az idők: bizonyos, hogy a magyar nemzet csodálatos egészséges politikai ösztönössége — amelynek oly nagy