Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-07-18 / 29. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám; 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévit 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill mmmmmmmmmmmm^mmammmmmmmmmmm^^mmmmm^ 9 A bakonyaljai községben megtelepedett németség évszázadokon keresztül mióta e hazában lakik, teljesen összeforrott a magyar földdel, lelkében magyarrá vált, ha nyelvét meg is őrizte. Bakonyaljai németjeinket mindenki joggal és méltán magyaroknak tartja, mert magyarságukat évszázadokon át kiérdemelték, velünk együtt voltak jóban roszban, tudtak e hazáért szenvedni, tűrni, sőt ha keli a legdrágábbat az életet is áldozni. Német anyanyelvű, de szívben magyarérzésü svábjaink hazaszeretete és e haza iránti hűsege nem is volt eddig vitássá tehető, m:rt nem adódót senki, ki ezen békés embereket felheccelte volna és őket idegen gondolat, áramlat szolgáivá, követőivé igyekezett volna tenni. Az Utóbbi időben azonban sajná'atos jelenségeknek lehettünk tanúi. Békésen dolgozó sváb népünk közé is befurakodtak a nagynémet gondolat terjesztői, kik faluról-falura járva németjeinken lelküktőí telje en távol álló eszméket igyekszenek belenevelni és ezzel őket magyarságukból kivetkőztetni. Az idegen eszme terjesztői különféle hangzatos jelszavak alatt, kitalált és erőszakkal előráncigált sérelmeknek a népben való be leszugerálása útján akarják megmételyező eszméiket elhinteni. Ezen akció sikere érdekében felhasználnak mindent. Egymást követik a különféle hangzatos nevek és címekkel takarődzó agitátorok, felhasználják a sajtó hasábjait, sőt nem riadnak vissza attól sem, hogy az itteni németség erre alkalmasnak látszó fiait kiragadják a szülői környezetből és külföldre viszik, hogy ott eszméik terjesztőivé képezzék ki. Ezen jelenségek ma már nem szórványosak, egyszer egyik, majd kevéssel utána a másik községben tapasztalhatók ilyen irányú mozgalmak. Bakonyi svábjaink egy kis töredék kivételével eddig férfiasan ellentállottak minden iiyen irányú törekvésnek, úgyhogy legtöbb helyen minden a nagynémet gondolatot szolgáló akció dugában dölt és éppen a hazai németség ellentállása folytán meghiusult. A gondolat terjesztői azonban nem csüggednek, az egyik sikertelenség után új eszközökkel élőről kezdik a dolgot. Tehát résen kell állanunk, mert ami ma nem sikerült az nem biztos, hogy holnap nem vezet-e sikerre. Végzetes volna ránk és magára a magyarrá lett németjeinkre is ha ezen eszmeáramlatok talajra találnak. Elidegenítenék tőlünk véreinket és barátnak bizonyultak, bennünk nem a hazát adó, megélhetést nyújtó testvért látnak, hanem az őket elnyomó és megsemmisíteni akaró ellenségeket. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. Évszázadok szenvedése bizonyította, hogy a magyarság németajkú lakosságát megbecsülte, szerette, Németjeink itt vagyont gyűjthettek, gyermekeiket nevelhették, minden hivatali pályát elfoglalhattak és senkinek sem jutott eszébe, hogy ezeket a jogokat tőlük elvegyék. Egy testté váltunk, egy Istent imádtunk, De vájjon mi lenne a sorsa németjeinknek, ha az idegenből behurcolt tanok megvalósulnának. Borzalmas ezen jövőbe bele gondolni is, amit remélünk sohasem következik be. Még jókor van feleszmélni és kivetni magunk közül minden konkolyhintőt, mert ezek nem szolgálják sem az egész magyarság, sem a 1 magyar németség érdekeit, -y-y Felülvizsgálják az iparlajstromokat Az iparügyi miniszter leiratot intézett a városok polgármesteréhez és más törvényhatóságok vezetőihez, az iparlajstromok felülvizsgálata érdekében. Az iparügyi miniszternek ugyanis tudomására jutott, hogy a kereskedelmi és iparkamarák által vezetett törzskönyvi nyilvántartások oly személyek nevét is tartalmazzák, akik iparuk gyakorlását végleg felhagyták. Minthogy ezek a törzskönyvi nyilvántartások a kamarai tagválasztásoknáí alapul szolgáltak, továbbá felhasználhatott a kereskedelmi és iparkamarák által kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok választásánál használt névjegyzékek összeállítására, több esetben előfordult, hogy az ilyennemű választások eredményét a választásban arra nem jogosultak részvétele miatt meg kellett semmisíteni. Ezen nem kívánatos állapotok megszüntetése végett az iparügyi miniszter a városok polgármestere által utasítja az elsőfokú iparhatóságokat, hogy az általuk vezetett iparlajstromokat évenként a legtüzetesebben vizsgálják felül. Az olyan iparos, ki iparának gyakorlását egy évet meghaladó időn át nem folytatta, vagy egy éven belül meg nem kezdte, az iparlajstromból azonnal törlendő. Megjelent a házhelyhez jutottak tartozásairól szóló rendelet A napokban kerül nyilvánosságra a földbirtokrendezés során földhöz és házhelyhez jutottak tartozásainak rendezésérői szóló pénzügyminiszteri rendelet. A rendelet részletes intézkedéseket tartalmaz arra, hogy a földhöz és házhelyhez jutottak által fizetendő mérsékelt megváltási árat a községi elöljáróságok rövid időn belül számítsák ki és a juttatottak tartozásait a már teljesített fizetések figyelembevételével, úgyszintén az évenként fizetendő szolgáltatások összegét állapítsák meg. A községi elöljáróságok kötelesek a mérsékelt megváltási árat s az elvégzett elszámolás szerint a juttatottak terhére jelentkező tartozásokat feltüntető, valamint az évi szolgáltatások összegét magukban foglaló kimutatásokat közszemlére kitenni. Ezeket az érdekeltek megtekinthetik s a kiszámítások ellen a pénzügyigazgatósághoz, annak határozata ellen pedig a pénzügyminiszterhez fellebbezhetnek. A rendelet szerint az 1921 szeptember 7-i kataszteri tiszta jövedelem helyett az 1931 december 3-i kataszteri tiszta jövedelem alapján kell a megváltási árat megállapítani, ha ez az utóbbi az alacsonyabb. Lehetővé teszi ezenkívül a rendelet azt is, hogy a közlegelök ; megváltási ára indokolt esetekben I tovább mérsékeltessék. Rranymise a nagytemplomban Szokatlan örömben lesz részünk vasárnap, f. hó 18-án. Hantiig János pk. kenyeri plébános 50 évvel ezelőtt kapta meg az Űr hívását s most ünnepli pappászentelésének 50 éves jubileumát. Délelőtt 10 órakor mondja az aranymisés szentmiséjét, mely alkalommal kézvezetője unokaöccse Kreuzcr Dezső tb. kanonok, gelsei plébános lesz. Az ünnepi szentbeszédet dr. Géfin Gyula szombathelyi theológiai tanár, pápai kamarás mondja. E fenséges, szép ünnepet miért Pápán tartják ? Az aranymisést viszszahozta valami kimondhatatlan vágy oda, ahol gyermekkorát töltötte. Hisz régi pápai család volt a Hannig család, Talán még van valaki, aki emlékszik rájuk városunkban. A jubiláló plébános 1865 január 1-én született régi tanítói karnagyi családból. Talán innen örökölte kiváló zenei tehetségét (10 éves korában a plébániai s bencés templomban orgonált miséken.) Négy gimnáziumot a helybeli bencéseknél végzett, majd Szombathelyen folytatja s fejezi be tanulmányait a hittudományi főiskolán. Hat évi neveiősködés és káplánság után Vasnádasdon, Kemeneshőgyészen és Kenyeriben plébános. Mind állomáshelyek életében s egyszersmind tanúi az ő odaadó, lelkipásztori munkásságának. E szép lélekemelő ünnepélyen volt kemeneshőgyészi s jelenlegi kenyerit hívei is résztvesznek, hogy részesülhessenek abban a szent áldásban,, meiyet szeretett lelkiatyjuk oszt ki mise végén. Mindenfelől a szeretet, tisztelet és megbecsülés sugárzik feléje. Szép pont volt életében az 1916-os esztendő, amikor is pápai kitüntetést kapott. Valamikor réges 1888-ban szintén volt itt 50 éves jubileum, Néger Ágoston apátplébános idejében, akkor az aranymisés édesapja ünnepelte 50 éves tanítói jubileumát. Talán még van valaki tanítványai kftzül, akik szeretve emlékeznek vissza a jó Hannig bácsira. Híresek voltak nagy zenés miséi s dalárdái. Tanító és karnagy volt ő. Két püspöki elismerést és e* üst babérkoszorút kapott. Nem zárkózhatunk el mi sem, hogy