Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-09-17 / 38. szám

PAPA ÍS VIDÉKE 1933. szepiemberjl Megkezdődik a városi nőipar­iskolában a háromhónapos fehér­nemű és felsőruha szabó varró tan­folyam. Tandíj 25 P. Jelentkezni le­het 18-án d. e. 10-12-ig és a fennti időben I. e. tanári szoba. 656. Felhívás a kisgazdaifjakhoz. Tizenhárom évvól ezelőtt gróf Jan­kovich-Bésán Endréné egy kisgazda­képző téli gazdasági iskolát létesített Pápateszéren, azon kisgazdafiúk ta­nítás Ar, illetve nevelésére, akik csa­ládi körülményeik folytán nem tud­ják otthonukat a nyári mezei mun­kák idején elhagyni. Az iskolát, az azt létesítő Jankovich-Bésán Endréné tartja fenn, a tanulók teljes ellátásért, a tanításért, az ölhónapi időre mind­össze 100 P-t fizetnek, mely összeg két részletben, beiratkozáskor és ja­nuárban esedékes. Felvételét kélheti minden írni-olvasni tudó, 16-ik élet­évét betöltött gazdaifjú. jelentkezés­kor elégséges a vagyoni állapotot feltünte ő községi bizonyítványnak és az iskolai bizonyítványnak a bekül­dése. Jelentkezni bármikor lehet, az előadások november 7-én kezdőd­nek és a karácsonyi szünidő kivé­telével március végéig tartanak. A felvett tanulók csak otthoni ruháju­kat hozzák magukkal. A tanítási anyag, a szorosan vett gazdasági tárgyakon kívül kiterjed a helyes és szép írásra, az alapos és biztos számolási műveletek elsajátítására stb. Mindennemű kérdésre szívesen ad felvilágosítást a Téli Gazdasági Iskola Igazgatósága Pápateszér. A kisasszonyi vásár forgalma. A kisasszonj i országos vásár, mint a később felsorolandó statisztikai ki­mutatás is mutatja, elég élénk for­galmú volt. Elősegítette ezt az is, hogy a vásár első napján ideális idő volt és a felhajtást nem akadályozta meg. A második napon kis pásztázó eső zavart okozott ugyan, de a for­galmat nem nagyon befolyásolta. Fel­hajtottak 1710 szarvasmarhát, elad­tak 810 darabot, felhajtatott 830 drb. ló s eladatott 247 drb., 1514 drb. sertésből 859 drb. cserélt gazdát. Az árak a szarvasmarháknál tartot­tak voltak. Friss fejős tehén kilogra­monkint 46—48 fillér volt. A sovány­sertés ára a mult vásár áraihoz vi­szonyítva 10-15%-kai esett. A ne­héz hízott sertések ára most is na­gyon alacsony volt, úgyhogy azok a gazdák, akik hízott sertésekkel akartak az idén jó keresethez jutni, kissé rosszul jöttek ki. Általában a vásár élénknek mondható. Kiszállí­tásra 1 vagon, belföldre 10 vagon marhát vettek a kereskedők. Állami angakSnyvi ki¥©gga$ Pápa, 1933. szeptember 7—14-ig. SsQlatiiä i Szept. 7. Grób György komivessegéd és neje Turóczi Gizella, fia : György, rk. Szept. 8. Szilos József dohánygyári tüzőr és neje Polgár Mária, fia : József, rk. Szept. 9. Kollát István földmivelő és neje Sándor Terézia, leánya: Irma, rk. — Nagy Ferenc földmivelő és neje Ma­gyar Ilona, leánya : Ilona, ev. — Pongrácz János szövőgyári munkás és neje Horváth Mária, leánya : Juliánná Mária, rk. Szept. 10. Csuti Lajos szövőgyári mun­kás és neje Fülöp Ilona, fia: István La­jos, rk. Szept. 13. Nyári János Ernő vasúti raktár­munkás és neje Lőrinc Erzsébet, leánya : Gabriella, rk. MafihalSah i Szept. 7. Gönye László nyug. katonai gazdasági főintéző, rk., 78 éves, agyvérzés. — Boscowitz Sámuelné Weinberger Ida, izr., 65 éves, szívbaj. Szept. 8. Tóth József földmivelő, rk., 58 éves, szívbaj. — Özv. Bakó Istvánné Fodor Juliánná, rk., 53 éves, szívbaj. "Szept. 9. Eisenbeck Irma elemi iskolai tanuló, rk., 10 éves, vérmérgezés (sepsis), _ Szept. 11. Nagy József földmivelő, rk., 70 éves, sérvkizáródás. Szept. 14. Veszele János magánzó, rk., 83 éves, elaggulás. Hftxassigai feöt888ak s Szept. 12. Nánik László Sándor városi becsüs, ev. és Pápai Mária, rk. — Farkas Ferenc szövőgyéri munkás, rk. és Németh Mária, rk. — Tóth Ferenc államvasuti fő­tiszt, ref. és Peukert Mária, rk. Szept. 12. Danasy Pál (özvegy) állami lakótelep gondnoksági altiszt, rk. és Kme­czik Jolán dohánygyári munkásnő, rk. Lgpsásia csütörtök est« 8 órakor. Keress tény Nemzeti Nyomda R-T, Pápa. Szerkesiiői Üzenetek. Pápai olvasó. 1. Önnek is köszönnie kellett volna. 2. Nős ember lánynak nem csókol keznt. Bakonyj'ákó. Köszönjük az előfizetőt. Szívesen látjuk bármikor. Cleveland. 1. Istenért és az Egyházért mindenütt kell küzdeni. 2. Nem minden­ben van igazuk a Teszérieknek. 3. Inoyuki Kawai japán követ, halálos ágyán lett katolikus ás Marmaggi bíboros, varsói pápai nuncius keresztelte meg. 4. The Diverse a legnagyobb angol katolikus lap és kb. 110.000 példányban jelenik meg. Városlőd. A közölt címre már küldtünk mutatványszámot. Miért ellenőrzi az Excelsior gyár az általa megálla­pított eladási árakat ! Mert a gyár csak így nyug­tathatja meg vevőit arról, hogy pénzéért azt kapja, amit neki nyújtani akar. Pápai tepfnéfigpiaD, 1933 évi szeptember hó 15 én Búza 6 50- 0-00 P (boletta nélkii!) rozs 6-30-0 00 P (boletta nélkül), árpa 6 00-0 00 P, zab 8 50—0-00 P, tengeri (morzs.) 7 50-8-00 P, burgonya 5 00— 6 00 P q ként Marhahús 1 12-C'OO, borjúhús 1-20-1 60, sertéshús P44~0*C0, zsirszalonna 140— O'OO, sózott szalonna 1-50—0 00, zsir 1 60-1 80 P Vaj 2 40—0'(0 P, túró 50-00 f, tojás 7-8 f, tejfel literje 50-60 f, tej 12-00 f. Fokhagyma 50—60 f, vöröshagyma 10— 00 f, ke'káposzta 16-00 f, fejeskáposzta 6-0 f, sárgarépa 12-00 f, zöldség 12­C0 f, bab 16—00 fillé-. Nullásliszt 32-00 f, főző liszt 28-00 f, kenyérlizst 24—00 fillér. Széna 2 50-3"00, szalma 1 00—1 50 P q ként. Rovatvezető: Sódel Tibor är. A kormány az adóbuza árát 9 pengőben, az adórozs árát pedig 5 pengőben állapította meg. Természe­tesen ezen árakhoz még hozzászá­mítandó a gabonajegy 3 pengős ér­téke is. A hivatalos jelentés szerint eddig mintegy félmillió métermázsa búzát ajánlottak fel adófizetésre. A pénzügyminiszter méltányolva a fel­merült kívánságokat, a bejelentési határidőt szeptember 20-ig meghosz­szabbította. A fenti fix áron kívül mindazoknak, akik szeptember 5-ig felajánlották a buzájukat, illetve ro­zsukat az adóhátralékaik törlesztésére, még 50 fillér mázsánkénti felár jár. Ezen előbbi árakból szállítási költ­ség címén bizonyos levonás eszkö­zölhető, azonban ezen levonás nem lehet nagyobb 1 pengőnét, vagyis a felajánlott búzát minimálisan 11 pen­gőben, illetve 11 50-ben, a rozsot pedig 7 pengőben, illetve 7 50 ben kell elszámolni. Azon esetben, ha a felajánlott és beszolgáltatott termé­nyek értékesítése körül haszon mu­tatkoznék, ez a haszon arányosan az adótartozásukat önként termé­nyekben lerótt adózók 1934. évi adó­tartozása javára lesz írva. A Lakásépítési Állandó Bizottság értesíti az érdekelt háztulajdonosokat, hogy a tatarozási kölcsön visszafize­tési határidejét két évről négy évre emelték fel. A iörlesztést illetőleg az eddig megállapított 12-5%-os tör­lesztési kulcs helyett a 6 1A%-os kulcs mellett fizetendők a törleszté­sek. A latarozási kölcsönök igény­bevételének meghosszabbított határ­ideje 1933. évi október hó 31. WWWWWWWgtAAWWAAAAAM Irodalom. Tájképek Pápa környékéről. (Negyedik közlemény.) Pápa környékének talaja és felszinkialakulása. (Több kirándulás megfigyeléseinek össze­foglalása.) járjuk be városunk távolabbi vi­dékét is. így Nyőgér, Lovászpatona táját, majd a Sokorói halomvidéket; továbbá Ugod, Tevel és Bakonyjákó környékét. Különösen az Északkelet, Kelet, Délkelet tájai nyújtanak sok tanulságot. Ezekből megvázolhatjuk Pápa vi­dékének múltját, földjének geológiai kialakulását. Utunkban arról győződhettünk meg, hogy bármerre induljunk is, három­féle felszíni kőzetanyaggal találko­zunk. Pápa közvetlen környékén a Miért olcsó az EXCELSIOR HARISNYA Meri agyár köz­vetlenül saját bizományi lera­kata útján jut­tatja el a fo­gyasztóhoz. Tapolca és mellékpatakjainak fiatal, jelenkori (alluviális) hordaléka az uralkodó térszíni anyag; valamint a szél működéséből eredő, szintén sze­münk láttára épülő és pusztuló anya­gok alkotják tájékunk talaját. (Ho­mok, kavics etc). Nyugat felé halad­tunkban, továbbá északnyugaton el­sősorban ezt találjuk. Eléggé széles a Tapolca alluviális völgye, s még hozzátársul nyugatról a Sédvölgy is s így együttesen olvadnak át a Marcal nagy síkságába. Messzebb délkeletre, valamint ke­letre tárul csak elénk a lösztalaj. Kötött, sárga földnek is nevezett — jóminőségű kőzetanyag ez. A gabona­félék különösen kedvelik. Régibb idők emlékét őrzi a lösz. A régibb negyedkorban (diluvium) rakódott le nagy mennyiségben az egész Kisalföld felszínére. Azóta sok helyen lehordta a víz. A vidéket tá­volabbról övező középhegység lábát burkolja ma is számos helyen, be­borítja kisebb-nagyobb foltokban. ^ Pápától nyugatra, délnyugatra és délen a Marcal mellékvizeinek völ­gyületeitől tagoltan a felszinen sok helyen még régebbi rétegek buknak elő. Az altalajban pedig mindenütt ezek az uralkodók, nemcsak az em­lített területeken, de Dunántúlnak nagyon sok vidékén : a pontiisi, vagy pannóniai rétegek. Innen kell tulajdonképen kiindul­nunk, ha a felszín mai képét meg akarjuk érteni. A harmadkorban keletkezett Győri medencét egymásra következő ten­gereknek egész sora lepte el. Legje­lentősebb ezek közül a pannon-ten-. ger, amelynek lerakódásai a geoló­giai III. kornak újabb részében, an­nak is felső emeletén, a pliocénban mentek végbe. Úgyszólván alapkőzet rétegévé vált vidékünknek az a ha­talmas tengeri lerakódás, amelyet ma pontusi, vagy pannon rétegződésnek nevezünk. Úgy, hogy pl. az egész Kisalföldet úgy mondhatjuk, hogy nem más, mint ezen képződménynek, vagyis a „pontusi táblaság"-nak a behorpadása. (1: Prinz Gyula Ma­gyarország földrajza.) S ez a behorpadás tette lehetővé, hogy a közben kifejlődött folyóvizek nemcsak a pannon-rétegekre már reátelepült löszt hordták le, vagy bo­rították be, de a tengeri rétegeket is hasonló sors érte. A Győri medencében főleg csak Pápától messzebb délnyugatra maradt meg nagyobb foltban a pannon­tábla, de már ez is, mint Dunántúl mindenütt, a folyóvizektől erősen széttagolva, darabolva fordul elő. Érdekes a Sokoró-hegy, két oldal­ról mély szélbarázdával övezve. Bel­sejében pontusi tengeri rétegekből épült. Tetején a későbbi kor durvább törmeléket rakott le, amelyet a szél nem tudott lehordani, s így maradtak meg ennek védelme alatt a puhább tengeri rétegződések is. így a Sokoró­hegy tanúhegy. A pontusi tengeri idők mellett közvetlenül a felszínen tanúskodik. Összefoglalva látjuk, hogy környé­künk mélyebb altalajában a tengeri rétegek (pannóniai agyag, meszes agyag etc.) találhatók. Erre a kép­ződményre telepedett a lösz és egyéb jégkorí rétegződés (diluviális kavics, homok), míg a felszinen a legtöbb helyen a jelenkori építő erők, folyó­vizek, szél munkájának eredménye­képen Pápa egész felszíne hordalé­kos talajból épült. Az altalaj, még inkább a mélyebb altalaj rétegei azoknak az időknek emlékeit őrzik, amidőn Pápa vidékét tengeri idők sorozata vette uralmába s a mediterrán-, pontusi és levantei tengereknek kék áradata egészen a Bakony lábáig hullámzott itt; s az öreg hegyrendszer ezen harmadkori beltengerek vizének tükrében néze^ gethette magát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom