Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-02-04 / 5. szám

A ficeresztényszociálisták nagygyűlése. A pápai keresztényszociáiista pol­gárság és munkásság az elmúlt va­sárnap d. u. 3 órakor a Griff nagy­termében külsőméretiben is impo­záns, lelkesedéstől izzó nyilvános népgyűlést tartott az összes dolgozó társadalmi rétegek nagy érdeklődése mellett. Már jóval a gyűlés meg­kezdése élőit zsúfolásig megtelt a Griff nagyterme és a később érke­zők csak a folyosón foglalhattak helyei. A gyűlést Fábián Károly, a ker. szoc. párt elnöke nyitotta meg, vá­zolta a gyűlés célját, úgyszintén ünnepélyes szavak kíséretében a Himnus százéves évfordulójának jelentőségéről emlékezett meg, mire az 1000—1200 főre tehető közönség bensőséges magyar érzéssel éne­kelte el a minden magyarok imáját: a Himnust. Ezután Klell István győri ker. szoc. titkár a jelenlegi gazdasági helyzet tarthatatlanságáról beszélt. Éles párhuzamba állitotta a szociáldemokrata és keresztényszo­ciáiista törekvéseket és meggyőző érvekkel támogatta a keresztény­szociálizmust, mint a munkásság érdekeinek egyetlen helyes és célra­vezető útirányát jelölte meg. László Mihály szövőmester a mai gazda­sági és társadalmi helyzetűnk ferde­ségeinek ismertetése után Tobler János v. prágai magyar képviselő emelkedett szólásra, ki nagy hozzá­értéssel és szónoki kés2séggei mon­dott véleményt Magyarország bel­és külpolitikai helyzetérői. beszédé­ben foglalkozott a fóidmives né­pünket közelről érintő földreform kérdésével, melynek végleges meg­oldása késik, noha erre a íöldmives népnek legnagyobb szüksége volna. Majd a szabad ipar káros hatását és az ezerfajta adók kirovásával súj­tott iparos osztály válságos helyze­tét tette szóvá. Végül a munkás­kérdés vajúdó problémájával foglal­kozva a szociális reformok mielőbbi megvalósítását sürgette. A nemzetgyűlés munkálkodásáról szólva megemlítette, hogy Pápa város büszke lehet képviselőjére, dr. Paapera Ferencre, ki eddigi tényke­désével is beigazolta, hogy választó kerületének, valamint az országnak többet tett es dolgozott, mint sok más azok közül, kik a nemzetgyű­lés komolyságát és tekintélyét ra­koncátlan viselkedésükkel alásü­lyesztették. A hallgatóság dr. Pau­pera nevének említésére hatalmas éljenzés be töt ki. Tobler sürü tet­szésnyilvánítással kibért magvas elő­adása után Szalay Lajos kerületi titkár a keresztényszociáiista szer­vezkedésre való buzdításával, végül a Szózat eléneklésével a jól sike­rült népgyűlés véget ért. A Pápai Kaszinó február 4-én t vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Tárgy: 1. Költ ségvetés. 2. Tisztújítás. A tagokat ezúton hívja meg az Elnökség. Batitz Gyula handabandáz. Mult számunkban megírtuk, hogy Batiz Gyula szociáldemokrata kép­viselő vezérlete alatt a pápai építő­munkások több izben gyűléseztek, legutóbb pedig már az időben is megegyeztek, amikor a mai rendet fölforgatják, s ismét kezükbe kapa­rítják a hatalmat. Detektivjeink éber­sége azonban idején fülön fogta Őket. A hir villámgyorsan eljutott r fő­városba is s most Batitz Gyula ur mindenféle mesékkel igyekszik ma­gát tisztára mosni. Mint valami nagy államférfiú egymás után nyilatkozik a lapoknak, a keddi nemzetgyűlésen pedig napirend előtt szólalt föl s a parlamentben is hangoztatta ártat­lanságát. Emellett nem átalotta ren­dőrségünk vezetőjét ugyanott gálád módon megrágalmazni, valamint de­tektivjeinket is atrocitásokkal vádolta meg a kis ártatlan. Nem akarunk az ügy fejleményé­nek elébe vágni, de Batitz ur és tár­sai ártatlansagában nem hiszünk. Baranyai Györgynek lakásán, — ahol ülésezni szoktak — Marx apostoluk hatalmas színes képe fityegett a fa­lon : Proletárok egyesüljetek — fel­írással, mellette pedig különböző kommunista jelmondatok. Lefoglalt könyvtáruk is csupa komunista tá­kolmány — s már maga ez elég arra nézve, hogy gyanún* támadjon az iránt, mintha ők a jogrend biz­tosításának módozatairól tárgyaltak volna. Ámde egyelőre átadjuk a szót a kir. ügyészségnek. Útonálló hegypásztor. A pápai Öreghegyben lakó Kovács József szőllő-birtokos az elmúlt szombaton este be­tért egyik Jókai-utcai vendég­lőbe, ahol fuvarost keresett. Eközben érkezett oda az öreg­hegy éber őre, Tóth József szőllőpásztor is, aki Kovácssal elbeszélgetett. 10 óra tájban Kovács haza indult, mire Tóth is melléje szegődött, hogy úgy is egy helyen laknak, hát el­kíséri. Fizetésnél Tóth látta azt, hogy Kovácsnál több ezer ko­ronányi pénz van, s gondolta jó lesz megszerezni. Mikor a a hegy kapujához értek, Tóth furkósbotjával Kovácsot kétszer fejbevágta, majd elkezdte foj­togatni és amikor azt hitte, hogy eszméletlenné vált, a zse­bében levő 3500 koronát el­vette tőle. Kovács később eszméletre térve haza vánszorgott és csa­ládjának elmondotta a történte­ket, akik másnap a rendőrsé­gen feljelentést tettek Tóth ellen, akit a rendőrség letartóztatott. Az esettel kapcsolatban meg­említjük, hogy a múlt évben a városi hatóság mozgalmat indított, hogy a teljesen meg­bízhatatlan hegyőrök helyett a rendőrség vegye át a szolgála­tot. A mozgalom azonban az ottani birtokosság ellenkezése miatt meghiusult. KI 1R E IC* •• A Kath. Nő védőegyesület mű­soros estélye. Páratlanul kedves élvezetben volt részük azoknak, akik a Kath. Nővédőegyesületnek műso­ros estélyén jelen voltak febr. 2-án. A kiváló műgonddal összeállított változatos programm első számában Erdélyi Z> „Megjött a papa* c. víg­játékában a főszerepet Gigler Er­zsike játszotta megkapó közvetlen­séggel. Harsányi József a fiatal férj szerepében remekelt, mig Kardszaghy Béla 1 a kedélyes apát adta jóízű humorral. Kedves szobaleány volt Pados Cinike s apró kis jeleneté­ben is elárulta, hogy van benne te­hetség nagyobb színpadi alkotásokra is. — Bodor Jánosné, Vésey Piroska és Krausz Adrienné ez egyszer petre­zselymet árultak. Max Legon-nak „Csata a zöldségpiacon" c. énekes jelenetét adták. Annyi bájjal és ter­mészetességgel játsszották a portéká­jukat dicsérő, egymás közt civódó, majd megbékülő zöldségárusok sze­repét, hogy kedvünk lett volna kosa­rastól megvenni mindent — ami a szinpadon volt. Csengő, tiszta hang­fuk úgy mászott a fülünkbe, hogy szinte a szivünkig ért. Izenünk ne­kik r játsszanak máskor is, játsszanak sokszor, mindig hálás lesz a publi­kumuk. Kis Rózsi kis szerepét szin­tén nagyon jól játszotta. Hogy a zongorakiséretröl minden jót elmond­junk, amit lehet, elég ha megemlít­jük, hogy Nemsichné Széptóth Má­ria ült a zongoránál. A programm leghosszabb száma az Eleven kalen­dárium volt. Dr. Sulyok Dezső szelle­mes szövegével Saád Béla százesz­tendős jövendő-mondó egymás után szólította elő a 12 hónap megsze­mélyesítőit, a szebbnél-szebb babák­ból összeállított élőképeket. Melyik volt szebb, melyik dicsőbb, ki tudná azt megmondani, de a nagyobbak is, kisebbek is annyira bájosak vol­tak, hogy alig tudtunk betelni a nézésüktől. Tessék csak a névsoru­kat olvasni: Saád Irénke; Darány Rózsi és Jerffy Magdus, Szabadi Anikó, Domonkos Muci, Tauber Jo­lán és Karner Ilike, Steiner Manci, Mátz Ilonka, Grátzer Vica és Do­monkos Vali, Mayer Idus, Süle Raba, Mészáros M., Kolbe Ilus és Rát Ilonka. A rendezésben tevékeny sze­repe volt özv. Hanauer Zoltánné úrnőnek, nemkülönben Boksay Endre rajztanárnak, aki több díszlet meg­festésével s az élőképek szines ren dezésével nem először adta tanújelét kiválóan finom mfivészi ízlésének. — Az előadást febr. 3-án. megismétlik. Ipartestületi közgyűlés. A pá­pai ipartestület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését Haj­nóczky Béla elnöklete alatt, melyen* elfogadták az 1922. évről szóló jegy ­zői jelentést, zárószámadásokat, meg­állapííotlák az 1923. évi költségve­tést, amely szerint az uj tagok be­lépési díját 6000, a szegődtetési dí­ját 300, a szabadtfási díjat 600, az évi tagsági díjat 20, a külön hozzá­járulási díjat 30—1990 koronában állapították meg. Vincze János indít­ványa értelmében kimondották, hogy külön segélyző-alapot létesítenek* amelynek céljaira a belépési, szegőd­tetési és szabadulási díjak után kü­lön 5% ot szednek. A tisztújítás során meleg ovációban részegítették dr. Hirsch Vilmos ügyészt, aki ügyé­szi teendőit évtizedek óta teljesen díjtalanul látja el. Alelnök lett Hor­váth István, jegyző továbbra is Lachman Ottó. Elöljáróság! rendes tagok: Bakos József Böröczky Géza,, Bocsor János, Bolla Lajos, Bodai István, Bősze Mihály, Bakos Sán­dor, Böhm Samu, Braun Samu^ Braun Miksa, Czifra József, Ferenczt* Antal, Groszher János, Hábli Pál Horváth József, ifj. Kocsis Pál, Kis József, Nagy József, Nészcsák István,, Németh Mihály, Nagy Ferenc, Pethó Endre, Ludvig József, Pék Jenő, Pék József, Szabó István 1., Szecsődy Ferenc, Schmiedhoffer Antal, Vas­váry Gyula, Valter Sándor, Vincze Jánps; póttagok: Pápay Imre. Mé­száros Károly, Rózsás Lajos, Szól­lás Pál, Mészáros István, Káhi Fe­renc, Dómján Imre, Rudi Sándor, Popovics János, Gmózer Alajos. Számvizsgálók: Kis Tivadar, Zakols István és Kluge Ferenc. A zirci járásbiró tragikus ha­lála. Majer Károly zirci kir. járás­bírósági elnök január 20-án délután* Porva község határában rókalesen volt. Hajövet Csokonai Zsigmond porvai plébánossal találkozott, aki­nek szánjára fel akart ülni. Egyik lábával fel is lépett a szánra, de ugyanekkor a lovak is megindultak, amire ő megcsúszott, bátra esett s eközben a kezében levő kakasnélküli 12-es kaliberű 4 es söréttel töltött vadászfegyvere oly szerencsétlenül dörrent el, hogy a lövés a ball mell­kason találta, melynek folytán a hely­színén azonnal meghalt. Mayer Ká­roly 53 éves volt, jogásztársai benne kiváló képzettségű és szorgalmú bírót veszteitek el. Temetése f. h6 23-án délután 3 órakor ment végbe­Azirgalmasrendi kórház beteg­forgalma. Az irgalmasrendi kórház betegforgalma az 1922. évben a kö­vetkező volt: 1921-ről maradt 2& beteg, felvételest 1922 ben 692,. összesen 720 Ebből gyógyultan el­bocsáttatott 527, javulva 66, gyó­gyvílatlan 38, meghalt 38 (5'2%>. Kórházban visszamaradt 51 beteg. Ápolási napok száma 13.339. Gyógy­kezelt bejáró betegek : a belgyógyá­szaton 981, a sebészeten 722, a nő­gyógyászaton 396. Foghúzás voíír 943. Összesen 3042

Next

/
Oldalképek
Tartalom