Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-02-18 / 8. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 március 11. 11. szám. PAPA ES Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a páDa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. K. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Grátzer János. Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 12. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Br. Hornig Károly bibornok, veszprémi püspök halálára. A szokatlan időjárás egy magasra helyezett méltóság egészségét is megtámadta sok más halandóéval együtt. De talán csak kevesen gondoltak arra, hogy az az influenza, amely már a koronázás óta gátolta egyházmegyénk bibornok főpapját, egy kis változással, szélhüdéssel, leomlasztja azt a magasan lobogó lelket, amely még öltözködött egy új nap életére. A tűzkeresztségben újjá születő katholicizmus a jelen időkben kettőzött feszültséggel figyel magasra tett vezéreire s a vezért ismerő sereg részvétét fejezi ki a mulandóság határánál. Kitűzi a fekete zászlót és elmereng azon, ami az élet tüneményéből az emberek közt megmarad, a cselekedeteken, amelyek az elköltözöttet is elkísérik. Mindig úgy volt, hogy a nagy embereket erényeikkel mérték s ez biztosította mindenkor a nagyok emlékét, jól esik egy 77 évig lobogó lélek elköltözésekor ezeket összeszedni s ebben születését látni meg sok ma létező alkotásnak. A római Sz. Ágnes templom 1912 kreált bibornoka végigjárta a küzdelmek minden iskoláját és érdemjelekkel, kitüntetésekkel gazdagon megrakodva tekinthetett a múltra vissza. Bekebelezett hittudor, a Magy. Tud. Akadémia igazgatósági tagja, a Lipót-rend nagykeresztese, a cs. és kir. vaskoronar'endnek I. oszt. lovagja, valóságos belső titkos tanácsos, mint veszprémi megyés püspök a királyné kancellárja volt, ki csak nem régen tette a királyné fejére a házi koronát. Mielőtt püspök lett, ott küzdött azoknak a sorában, kik úgyszólván névtelenül törik az utat az evangélium diadala számára. Budán (itt is született 1840-ben) és Bécsben végezte középiskoláit jeles sikerrel, majd Nagyszombatba került. A papi hivatás az esztergomi szemináriumba szólította, honnan az 1858—62-i évekre a központi szemináriumba küldték a theológia elvégzésére. Felszentelése után a bécsi Augustineumba került tanulmányai folytatására. Majd a központi pesti szeminárium tanulmányi felügyelője lett, mint ilyen helyettes egyetemi tanár és 1869-ben theológiai doktor. Simor az akkori esztergomi érsek maga mellé vette és 1870-ben vele volt a vaticani zsinat alatt Rómában. Visszatérve, Samassa utóda, egyetemi rendes tanár lett. 8 évig tanárkodott. 1873-ban vette át a Religio c. hittudományi folyóirat szerkesztését és ezen idő alatt theológiai és történelmi dolgozatokkal gazdagította irodalmunkat. Majd Simor irodaigazgatója és 1882-ben miniszteri osztálytanácsos lett. 1888-ban nyerte el a veszprémi püspöki széket s vele együtt, mint közjogi méltósággal egymás után a már elsorolt magas kitüntetéseket. Ettől kezdve, mint főpásztor az egyházmegye ügyeinek rendezésével, a tudomány és művészetek pártolásával tünt ki. Korábbi irodalmi munkásságához csak 1903-ban járult Biró Márton naplója c. nagyobb munkája. A korviszonyoknak megfelelően fejlesztette az egyházmegye tanügyét, gondoskodott a tanítóság szervezéséről. Megalkotta az egyházmegyei tanítóegyesületet. A „Gondviselés" tanítói segély egyesület létesítésével ugyancsak a tanítóság ügyét szolgálta. Az egész ország tanítóságának örömére épen ezekért a püspöki kar az Örsz. kath. tanító egyesület elnökségével őt bizta meg. Az egyházmegye papságát többféleképen támogatta hivatása teljesítésében. Az egyházmegyét a korviszonyoknak megfelelően újra osztotta föl esperesi kerületekre. Az a körülbelül három és félmillió korona nyilvános jótékonyság, amit bibornokká lételekor Rómába fölterjesztettek, mind úgyszólván az egyháziak és a tanítóság érdekeit szolgálta. Ehez járultak a rendes kegyúri terhek milliói. A veszprémi városi kórház és a sz. Vince-egyesület is sokat beszélhetnek jótékonyságáról. Kiemelkedő vonás életében a kath. sajtó, a modern igehirdetés, pasztoráció e mellőzhetetlen eszközének megértő, meleg felkarolása. Megvetette alapját az egyházmegyei könyvnyomdának. Kiadatta a veszprémi egyházmegye szertartáskönyvét, rituáléját. A veszprémi püspökség érintkezéseit a Szentszékkel az ő költségén adta ki Fraknói négy hatalmas kötetben (Monumenta Romana episcopatus Veszpremiensis.) Általában a sajtó pártolásában nagyon kitűnt a tudomány és művészet iránt fogékony lelke. Sok kezdő iró és művész érezte a jókor, már előre segítő Maecenás kezét, amit talán csak nagy elszórtsága miatt nehéz áttekinteni. A mi lapunk is az ő támogatásával jelent meg a mostoha viszonyok között s az évi 400 .K subventió, 33 ellenszolgáltatás nélküli előfizetőt jelentett. Veszprémben két világi művészt taníttatott, a római-kori ásatások szintén benne várták Maecenásukat. A veszprémi muzeum neki sokat köszönhet. Ha azonkívül a veszprémi székesegyház újjáépítését, a Károly-templom megalakítását (melynek kriptájában pihenni fog,) a kormányzói palota építését figyelembe vesszük, ismételten megtaláljuk a művészetekért lelkesedő főpapot.