Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-04-11 / 15. szám

1915 április 11. PÁPA ÉS V1DEKE. 5. Rossz időket élünk, emberek — vágott közbe egy fiatal székely ... A többi fejével intett, hogy igaz. A mai állapot is büntetés a magyar­nak, mert meghasonlottunk apáink jó hité­vel! Rászolgáltunk! Szent királyaink jót tettek velünk, amidőn az ősi pogányvallás helyett a keresz­ténységet tanították. Ezzel kapták meg elő­deink az Isten oltalmát és azt az erőt, mit a sok harc sem bírt kimeríteni a múltban. Boldog élet is lehetett akkor! Ma új pogányság van! A mai nagy fölfordulás tisztító háború! Apáinknak mi sem fogadtunk szót. Nagyon sok ember meg­érdemelné a pásztorfiu büntetését ma is . . . Késő délután volt! Esteledett! Sötétség ereszkedett a beszélgetőkre. Már körvonalaik is alig látszottak ... A beszélgetés megakadt. Feküdni ké­szülnek. Csakhamar helyén volt mindenki. A cigány hegedűjével foglalatoskodott. Egész nap hallgatott, most játszani kezdett. Eleinte erősen, majd halkan, érzéssel mele­gebben. A bajtársak szótlanúl hallgatták . . . »Az öreg honvéd« — így hívták társai a prímást — minden tehetségével a lelkét adta a szebbnél-szebb kurucnótákba. Egymás után: hős Bercsényi Miklós sírdogál magában . . . Balog Ádám nótája . . . Krasznahorka büszke vára . . . csendült a húrokon, majd: Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar ,.. sirta a hegedű — meghatottan játszott a zenész­honvéd . . . Mélységes csend ült a teremre — a cigány letette a vonót. Itt sóhaj, amott halk zokogás — a primás is csendesen ült he ­lyén, szomorúan hallgatott . . . * A régi, dicső mult romjain sírdogáló lelkek, az élet Golgotáján járók ezek. Apá­ink szellemével egyesíti őket az álom, mely­nek tündére eléjük tárja a magyar nemzet történetének legendás képeit . . . Madarász József. Gyászrovat. Medits Nándor. E szerény név viselője életében az irgalmas nővérek tartomány­főnöke, jámbor lazarista atya volt, ki Pápára sokszor ellátogatott s kinek köszönheti vá­rosunk a pápai r. k. tanítónőképzőt is. Tar­tott itt több izben szentgyakorlatokat, melyek alatt gyönyörű egyszerűséggel meghatóan szép szentbeszédeket intézett hallgatóihoz kik között az irg. nővéreken és növendékei­ken kivül papok, továbbá intelligens világi hölgyek is voltak. Mindezek most szomoro­dott szívvel gondolnak az áldott lelkű öreg szerzetesre s bizonyára egész éltükben meg fognak róla emlékezni. R.-i. p! Elhalt úrinő. Velbergi Wüest Ferenc, pápai uradalmi felügyelőt éppen husvétnap­ján nagy gyászeset érte. Özvegy édes anyja, velbergi Wüest Ferencné, szül. Saager Ka­rolin a mondott napon reggel fél 6 órakor Budapesten 67 éves korában elhunyt. Az elhunyt úrnőnek, kit a farkasréti temetőbe mult kedden temettek el, a felügyelőn kívül még két fia, Jenő és Leo maradt, kik most családjaikkal együtt bánatba merülten gyá­szolják a jó édes anyát. Ny. b! Limperger Flórián. A szombathelyi egyházmegyének a papja volt, nagygencsi plébános. Pápán született 1858. aug. 18.-án, itt is járt gimnáziumba. Szemináriumi tanul­mányi felügyelő és teologiai tanár volt 1891-ig, mig plébános lett, s mint ilyen mintaszerűen működött egy negyedszázadon át. (Fivére Limperger Mihály, szintén plébános Eger­völgyön). Aszkéta életet élt. Hires volt arról is, hogy a negyvennapi böjtöt a régi idők diszciplínája szerint húsevés nélkül tartotta meg minden évben. R. i. p! Bárka József. Hosszú sora a polgá­roknak kisérte ki utolsó útjára Bárka József polgártársunkat, ki mult szerdán hajnalban egész váratlanul elhunyt. Mint néhai Ober­mayer József utóda, Tapolcáról jött Pápára, hol a rézművesipart folytatta. Ügyes, szor­galmas, tekintélyes iparos volt. Özvegyet és 3 gyermeket hagyott hátra, kik közül József fia Erdélyben lelkész, Gizella leánya férjnél van Budapesten, Imre fia pedig főgimnáziumi tanuló Pápán. Csütörtök délután 5 órakor temették a kálváriára s József fia a távol Erdélyből az 5 óra 20 perckor érkező gyors­vonattal jöhetvén csak meg, a gyászmenettel éppen ott találkozott, hol az Esterházy-ut a Győri-utból kiágazik. Az elhunyt tagja volt úgy a Katholikus, mint a Polgári Körnek, s úgy ezeknek, mint az Ipartestületnek a helyi­ségein gyászlobogók hirdették Bárka József elhalálozását. Ny. b! Takács Jenő. Temettünk ismét egy katonát, a háborúnak egy újabb ifjú áldo­zatát. Alig 20 éves korában szolgálta a ha­zát, s fiatal életét a harctéren kapott sebből való elvérzés következtében a gyulafehérvári csapatkórházban fejezte be. Hozzátartozói, kik között édes anyján kivül az Alasz-család is szerepel, hazahozták drága halottjukat és mult kedden délután a kálváriái temetőben helyeztették örök pihenőre. A temetési szer­tartás alatt, mely a szokott katonai dísz­pompával folyt le s melyen rengeteg nép vett részt, a dohánygyári munkásnők ének­kara Okolicsányi József főgimn. tanuló ve­zetésével úgy a ravatalnál, mint a sírnál gyászdalokat énekelt. Ny. b! Ifj. Preiner Pál. Pápa város rendőr­legénységének egy igen használható, köte­lességtudó tagja volt idősb Preiner Pál, városkocsisnak a fia. A mozgosítás első nap­jától mint katona szolgálta a hazáját s azóta itthon sem volt. Most érkezett a szomorú hír: a kárpáti harctéren márc. 21.-én egy roham alkalmával haslövést kapott s hősi halált halt. Áldás emlékére! IRODALOM. A háborús idők imakönyve Pázmány Péter nyomán. Összeállította és kiadta a Szent-István-Társulat. A háború nagy meg­próbáltatásai közelebb viszik a hivő lelkeket Istenhez s ezt a közeledést kivánja előmoz­dítani a Szent-István-Társulat fenti cím alatt kiadott könyvével, amely a lánglelkü primás: Pázmány Péter gyönyörű imáit tartalmazza, kibővítve számos aktuális imával és elmél­kedéssel. A könyv tartalmából kiemeljük a következőket: I. rész. A mindennapi áhítat imái. II. r. A háborús idők imái. III, r. Imád­ságok a hadbavonultakért. IV. r. A harcosok imái. V. rész. Gondolatok a háborúról. — Ez a klasszikus magyarsággal irott ima­könyvecske erősen érzett hiányt pótol s a maga nemében úgy olcsóságánál, mint Ízlé­ses kiállításánál fogva elsők között áll az újabban megjelent hasonló tárgyú művek között. A könyv ára csinos vászonkötésben 1 korona, gyémántkiadás: elegáns bőrkötés­ben (320 lap) 2 korona. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkereskedésében: Budapest, IV. Kecskeméti-u. 2. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudo­mányos szemle. (Megjelen havonként két­szer: 5-ikén és 20-ikán. Évi ára 12 korona. Budapest, VIII., Horánszky-utca 20. sz.) — Legújabb száma most jelent meg kiválóan gazdag és érdekes tartalommal.— Mutatvány­számot ingyen küld a kiadóhivatal. Mária-Kongregáció. Hitbuzgalmi képes havi folyóirat. Szerkeszti Bangha Béla S. J. (Megjelen havonként egyszer). Előfizetési ára: tömegesen rendelve (20 példány) egy év­folyam 1 korona, külön rendelve 2 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Mária-u. 25. — Legújabb száma most jelent meg változatos és igen érdekes tartalommal. Szent Ferenc Hirnöke. Szent Ferenc harmadik rendjének lapja a katholikus val­láserkölcsi és társadalmi élet ápolására. — Szerkeszti és kiadja: Tréfán Leonárd Ferenc­rendi áldozópap Kolozsvár. — Mutatványszá­mot ingyen küld a kiadóhivatal. HIRER. — Személyi hírek. Hanauer Árpád István, c. apát, a budapesti Szt. Imre kollé­gium igazgatója az elmúlt hét néhány nap­ját Pápán töltötte édes anyja és közeli ro­konai látogatása céljából. — Piszker Valér irgalmasrendi gyógyszerész, ki jelenleg Nagy­Kanizsán teljesít katonai szolgálatot s akit a Budapesti Hirlap húsvéti száma a rend meg­sebesült hősei közé sorolt, a mult kedden teljes épségben s jó egészségben Pápára ér­kezett, ahol rendtársainak volt igen szívesen látott vendége. — Boksay Endre főgimná­ziumi rajztanár, ki Cisnánál kapott sebet, a hét folyamán városunkba érkezett. — Fehérvasárnap. A mai plébániai főistentiszteletet, miután április 11.-i nemzeti Ünnepünk van, u. n. hivatalos mise lesz, s ezért asszisztenciával tartják meg. Ezen ün­nepi mise alatt, melyet Kriszt Jenő esperes celebrál, történik Botka Jenő, templomatya beiktatása is. A kóruson az áll. tanítóképző és a r. k. polgári leányiskola növendékei fognak vegyeskart alkotni, de külön is éne­kelnek női és férfi karban. Mise után szent­beszéd, tartja Németh Imre káplán. — Nyilvános köszönet. Alulirt egyházi karnagy nyilvánosan is köszönetet mond dr Teli Anasztáz, főgimnáziumi igazgató úrnak s az általa vezetett r. k. főgimnáziumi ének­karnak azért a vendégszereplésért, hogy Virágvasárnapon, Nagypénteken és Húsvét­hétfőn a plébánia főtemplomban oly szép összhangban énekelni szívesek voltak. Szenigyörgyi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom