Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-01-16 / 3. szám

1910. február 13. PÁPA ÉS VIDÉKE. 19. Az áll. ovoda ügye. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi a vall. közokt. ügyi miniszter leiratát, amelyben értesíti a várost, hogy a már jelzett feltételek mellett hajlandó áll. ovodát nyi­tani. Neivelt Gyula és társának kérelme. Neivelt Gyula és társa azzal a kéréssel fordul a város képviselőtesttiletéhéz, hogy a színház előfüggönyét hirdetési célokra en­gedje át évi 300 korona bérért, 20 egymás­utáni évre. Az állandó választmány a ké­relmet pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Stcinberger József ellenzi, különösen a 20 évre való lekötését a színházi függönynek, e helyett indítványozza, hogy kezeljék azt házi­lag. Mészáros Károly, polgármester mivel ellenindítvány adatott be, kénytelen elren­delni a névszerinti szavazást, amelynek meg­történte után 40 szavazattal 11 ellenében elfogadták az áll. választmány javaslatát és így a szinházi függönyt 20 egymásutáni évre kisajátította a Neivelt Gyula és társa cég. A szerződés 1910. szeptember hó 1-én kezdődik és tart 1930. szeptember l-ig. A városi malom vizszerkezetének átalakítása. l'adas János, a városi major jelenlegi bérlője azzal a kérelemmel fordult a városi képviselőtestület elé, hogy a malomnak ó­divatú és rossz szerkezetét alakíttassa át a mai modernebb technikának megfele­lően, mert így képtelen a többi molnárok­kal a versenyt felvenni. Az átalakítás körül­belül 10,000 koronába kerülne és ő ennek fejében a mostani 1300 korona helyett 2000 koronát — tehát évi 700 koronával többet, ajánl fel. A városi tanács azzal a kérés­sel fordul a képviselőtestület elé, hogy az átalakítást inkább a mostani bérlő, Vadas János, eszközölje és ennek a fejében, a jelen bérleti feltételek mellett, a malmot esetleg 15 évre átengedi neki a város, természetes a régi 1300 korona évi bérért. Ugy okada­tolván meg a tanács az ő álláspontját, hogy tekintettel a malomipar hanyatlására, nem Ját biztosítékot arra nézve, hogy a malomba fektetett tőkét még idővel megkaphassa. E tárgynál hosszabb eszmecsere folyt pro és kontra egyaránt, amelyben a résztvet­tek: Barálh Károly, Nagy Sándor és Pados József az építkezés mellett érvelnek, úgy szintén Varga Rezső, aki a tanács javasla­tával szemben azt vitatja, hogy különösen az utóbbi években a malomipar nemcsak hogy nem hanyatlik, sőt erős fejlődésnek indult, különösen mióta a gabona-árak oly magasak. Nem kell attól félni, hogy a város egy jól elkészített malmot kiadni, értékesí­teni ne tudjon, különösen amikor az közel, vagy éppen benn a városban van. Indítvá­nyozza, hogy a város csináltassa mog. Ily értelemben szólal még fel Acs Ferenc, aki ugyan nem osztja mindenben az előtte szóló véleményét. Győri Gyula pe­dig indítványozza, hogy mielőtt az ügyben érdemlegesen határoznának, utasítsák azt szakértő-bizottság elé, mely tegyen jelen­tést a közgyűlésnek és ennek az alap­ján a jövő közgyűlés tárgyalja azt végle­gesen. A képviselőtestület a vita végével egyhangúlag a következő határozatot hozta: felszólítja Vadas Jánost, a malom jelen­legi bérlőjét, hogy hajlandó volna-e a saját költségén a malmot megcsináltatni, en­nek a fejében 15 éves szerződést kötnének vele; ha nem lesz hajlandó, akkor kiadják az egész ügyet a szakértő-bizottságnak. Az államsegély kerülgetése. Dr. Antal Géza indítványa. Ismeretes e tárgy eléggé. A város kapott az államtól segély cimén 11,500 koronát, melynek hova fordítását a miniszteri utasítás szabja meg­illetve irja körül, amely szerint ebből volna rendezendő a városi tisztviselők fizetése, úgy a törvényhatósági városokban, mint a r. tanácsú városokban, természetesen csak ab­bén az esetben, ha a tisztviselők fizetése azt a fokozatot meg nem ütné, ami a minisz­teri rendeletben körvonalazva van. Különb­séget tesz -a miniszteri utasítás a törvény­hatósági városok és a r. tanácsú városok­tisztviselői között, amennyiben, habár mind­egyik rendű városok tisztviselőitől egy és ugyanazon képzettséget kívánja is meg, sőt munkakörük is egy, mégis amazok a VI. fizetésosztálynál kezdődve dijaztatnak, emezeknél azonban két lokozattal lejebb a VIII. fizetésosztálynál kezdődik a rangsor és a fizetési osztály. Régi nóta : Akár az állami és felekezeti tanítóknál. Dr. Hoff пег Sándor, a t. városi ügyész hosszabb beszédben mu­tatott rá az utasítás eme sérelmes pontjaira. Az alaposan megokolt beszéd után elfo­gadásra ajánlja Dr. Antal Géza indítványát, hogy addig is, mig a miniszternek az a sé­relmes rendelkezése, az országban indított mozgalom következtében megváltoztatható lesz, a kapott 11,500 koronát helyezzék le­tétbe. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az indítványhoz. Néhány illetéki ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. EGYESÜLETI HlREK­— A kaíh. kör rendkívüli kedves, bensőséges felolvasó-estélyi rendezett mult vasárnap. A daloskör általános feltűnést keltett precíz, tiszta, művészi értékű, és művésziesen előadott két énekével. A tihanvi echó és a gárda­induló valóságos kasszadarabja lesz a dalkörnek. Kár, hogy épen az nem volt jelen, akinek a tiszteletére az uj kar­nagy — in spe futurorum bonorum — ily szépen betanította. Hess Margit me­sés technikai készséggel játszott cimbal­mon néhány szép magyar nótát. Tud is, akar is játszani; jó kedve is volt, nem csoda, ha a közönség erőnek-ere­jével visszatapsolta a cimbalomhoz. Kü­lönösen tetszett a hallgatóságnak a «Rácsos kapu, rácsos ablak, » mely egyik zenei kiválóságunk révén váro­sunkban is hamarosan népszerűvé lett. Szeberényi László új ember a kath. kör gárdájában. Örömmel konstatáljuk, hogy megfelelt a hozzáfűzött várakozá­soknak. Egy kedves, hangulatos elbe­szélést olvasott fel, melyet a közönség élénk tetszéssel fogadott. Wolmuth Lajos páratlan humorral adta elő a minden lakásból kiüldözött ideges ern­о ber jeremiádjait. Kár, hog)- oly ritkán szerepe], mert igazán élvezet hallgatni. Kalmár Bandi nagy fába vágta a fej­széjét: kuplékat énekelt. Eleinte egy kissé lázasan égtek a — lámpák, de a közönség tapsvihara mindinkább bele­hozta a fiatal műkedvelőt a < svung»-ba, О úgyhogy egészen jó, kedves előadást produkált. Feladatát nagvmértékben megkönnvebítette pártnerének, Gaál Ilicának bájosan diszkrét zongora-kisé­rete. A hatalmasan felzúgó tapsokra mindketten bőségesen rászolgáltak. Este fényesen sikerült tea-estély volt a kör téli' helyiségében. A tavali kevéssé lá­togatott, féibennmaradt estélyek után igazán jól eső öröm voit látni azt a díszes, előkelő közönséget, mely zsúfo­lásig megtöltötte a kör helviségeit. Fia­tal ember nagyon sok volt; a höigvek­О- ) O-/ nek tehát nem volt okuk panaszra. Nem árult senki petrezselymet; vigadalmas jókedvvel folyt a tánc a hajnali órákig. A felsővárosi kath. kör f. hó 2-án választmányi ülést tartott, melyen a beteg Kutassy háznagy kivételével megjelent a választmány minden egyes tagja. Béri Zsigmond elnök azon beje­lentését, hogy a tnegyéspüspök étr ő Excel­lenciája a helyisé get ismét a kör rendelkezé­sére bocsátja, riadó lelkesedéssel vették tudomásul s megbízták az elnököt, hogy a kör őszinte háláját és köszönetét tol­mácsolja a megvéspüspök úr előtt. A szokásos téli mulatság időpontjául far­sang vasárnapját, február б-át tűzték ki. Szóba került a kör tiz éves jubileu­mának megünneplése is, de ebben az ügyben a legközelebbi választmányi ülés fog dönteni. A sajtópersely 15 К 20 fillért jövedelmezett a kath. sajtó céljaira. Ma este 6 órakor felolvasó-es­tély lesz a körben. Előadó : Czingráber Marcellin bencés tanár. — Házi-estély. A keresztény munkásegyesület folvó hó 9-én házias-­O-' estély t rendezett a már megszokott rendkívüli érdeklődés mellett. Az es­télyt Friss Juliska kitűnő szavalata nyitotta meg a «Vándor madárról». Utána Szeberényi László káplán tartott felolvasást, melyet francia eredetiből fordított. — A nagyszámú közön ség a pompás beszédet íeszült figye­lemmel hallgatta. Majd Veisz János szavalta el Petőfi Sándor «Kont» с. hires költeményét; a kitűnő szavaló gyönyörűen érvényesítette tehetségét a nehéz költemény viharos érzelmeinek tolmácsolásában. — Az egyesület dalár­dája ismét jól sikerült énekével gyö­nyörködtette a hallgatóságot. Végül Kátizli Gyula elnök May Károly chinai utazásából olvasott fel érdekfeszítő rész­leteket, melyeket a hálás közönség éjfé­lig is szívesen elhallgatott volna; s mikor a felolvasás bevégződött, a hallgatóság egy sikerült házi-estély emlékével távozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom