Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-06-27 / 26. szám

31. szára. Pápa és Vidéke B. oldal Kőrös Endre, dr. Lakos Béla, a szinügyi bizottság részéről. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, előadta az összejövetel célját. Emlékeztette a bizottságot a város képviselőtestületének ama régebbi határozatára, melvlyel készséggel fölajánlotta s elhatározta, hogy a színházteret az építendő református templomlom helyéül átengedi, ha a színháznak más, megfelelő helyen, a mai igényeknek megfelelő felépittését biztosíttatni lehet. Miután köztudomású, hogy a mai szinház az igényeket úgysem elégíti ki, a város képviselőtestülete folyamodott a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy kegyeskedjék segélyt adni szinház épittésre. A miniszter ur engedélyezett is 60000 korona segélyt, amit 20 év alatt 3000 koronás részletekben folyósítana. A folyósításnak egyik feltétele azonban az, hogy a szinház 1910-ig 120000 korona költséggel fölépüljön. A szinügyi bizottság tárgyalta az ügyet és abban a véleményben volt, hogy a segélyt a mostani szinház átalakítására, kibővítésére még ebben az évben fel kell használni, mert különben elveszti a város. Az átalakításhoz azonban nem foghatott hozzá, mert a város egy elvi határozattal a szinház helyét már átengedte a református egyházközség uj temploma helyéül. A szinügyi bizottság határozata folytán tehát átirt a polgármester a református egyházhoz, hogy nyilatkozzék az iránt, vájjon még most is óhajtja-e a templomát a színháztérre vinni és hogy a szinház áthelyezését mi uton-módon véli teljesíthetőnek, mi áldozatot lenne képes hozni evégből ? A református egyház elöljárósága 24 tag jalenlétében névszerinti szavazással egyhangúlag ugy határozott, hogy igen is most is az az óhaja, hogy uj templomát a szóban levő helyen építtesse fel. A módozatok és a kívánatos áldozat-hozatal megbeszélésére, e célból javaslat tételre egy bizottságot küldött ki, hogy az a város polgármesterével és a szinügyi bizottság tagjaival értekezzék és a javaslatot készüse el. Ezeknek előre bocsátása után felkéri a jelenlevőket, hogy adják be a véleményüket. A bizottság részletesen megvitatott minden szempontot; különösen pedig azt, hogy a mostani szinház, mint azt maga a városi képviselőtestület is a kultuszminiszterhez intézett folyamodványában alaposan kifejtette, amint tudja is mindenki, épen nem felel meg Í;Z igényeknek, főleg az egyes helyiségek szük volta miatt; megvitatta azt is, hogy ha az igért államsegélyt ez évben teljesítendő építkezésre fordítaná, akkora kölcsönt véve fel, amekkorát 20 év alat 3000 koronás évi törlesztéssel törleszteni lehetne, ebből csak ugy 35 ezer korona tényleges segélyt nyerne, holott a tervezett átalakításra ugy 80000 korona kellene; tehát, hogy a városnak az államsegélyhez legaláb 25000 koronát kellene adnia; figyelembe vette azt is, hogy az így átalakított szinház is csak szűkösen felelne meg még a mai igényeknek is, s emiatt 15—20 év múlva már ismét azon kellene aggságoskodni, hogy hogyan, miféle forrásból i lehetne pénzt szerezni egy megfelelő szinház i építésére; figyelembe vette, hogy a mostani színházat minden oldalról környező sokkal > magasabb házak szinte agyon nyomják s ezen a tervezett építkezés, átalakítás se változtatna semmit; figyelembe vette azt is, hogy ha helyére jöhetne az uj templom, akkor ez is, meg az uj szinház is olyan modern épület lenne, ami díszére szolgálna a városnak; figyelembe, és pedig különös figyelembe vette, hogy a református templom építéséhez végre is a városnak is hozzá kellene járulni és pedig elsősorban, mint más városok is — közelebb Győr és Kaposvár — tették, telekadással ha egyáltalán módjában volna; — mindezeknek komoly és jóakaratú megfontolásával, ugy magának a városnak, mint ebben a református egyházközségnek érdekében a következő megállapodásra jutott s ezt mind javaslatot terjeszti az illetékes helyre; nevezetesen: 1, adja át a város a mostani szinház-tért a református egyházközségnek templom helyül, ugy, hogy mindenkorra lemond arról, hogy arra a térre valami más épületet emel; a mostani szinház azonban még legalább 19 esztendeig ott állhat s a régi színházat addig nem bontja le, mig az újnak építését meg nem kezdi. 2. azalatt a feltétel alatt adja át, ha a kormány — különös tekintettel a megvalósítandó két nagy célra — a 60900 koronát 1910-től folyósítja s a részletek tőkésítését az építésig megengedi. Acélból a város kérvényt intéz a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz. 3. szükségesnek látja, hogy az uj szinház terve elkészíttessék és pedig oly formán, hogy az uj másfél akkora legyen, mint a mai; vagyis képes legyen befogadni ugy 800 személyt, az ülőhelyekkel és a karzattal. A szinház építése költségeit 140000 koronába véli megállapíthatónak. Ebben az összegben a telek ára nem foglaltatik benn. E 140000 koronát ugy véli előállithatónak a bizottság, hogy az állam által igért segély — 10 évig a 3000 koronás részletek kamatos kamattal 4 °/o mellett szaporodva 37175 koronára rúgnak — mindenesetre ér 10 év múlva 60000 koronát, ha a másik 10 évi törlesztéses kölcsönként értékesiti is a város. Ugy véli a bizottság, hogy a református egyházközség hajlandó lesz már ebben az évben a szinház-térnek templom-helyül átengedéséért 30000 koronát lefizetni. Ez 4 %o

s kamat kamatozással 10 év alatt 44577 korona lenne. / Miután pedig az itt leirt tervezet szerint a város a mostani igénytelen és szük szinház helyett egy diszes és másfélekkorra színházat nyer: a dolog természete hozza magával. hogy ehhez a városnak is hozzá kell járulni. A bizottság e hozzájárulást 10 éven át évi 3000 koronával véli megállapitandónak. E 3000 korona évi járulék 4 %-°

s kamatozással 10 év múlva 37175 korona lenne. A mostani szinház építési anyaga és használható belső részei, bútorai is képviselnek 16000 korona értéket. rj Mindezeknek számításba vételével előáll: 60000 44577 37175 10000 összesen 151751 kor. 4. Az uj szinház helyéül a bizottság az ugynevett Wojta-telket hozza javaslatba, i mint ami minden tekintetben alkalmas és I mivel a város, mint a tulajdonával rendelkeí zik is első tekintetre ugylátszik, hogy a \ színháznak odahelyezésével a város kárt i szenved; de e kár csak látszólagos, mert a i telek üres, célszerű elrendezésével, legalább i egy gyalogátjárónak nyitásával ott uj házak 1 épülhetnek; ugy, hogy a várost egyáltalán I semmi veszteség sem éri. 5. A bizottság felhívja református egy! házközséget, hogy 30 napon belül jelentse be j a polgármesteri hivatalnál, hogy mennyivel | hajlandó hozzájárulni a költségekhez. | 6. Az uj templom tervét az építkezés előtt köteles lesz az egyházközség bemutatni a képviselőtestületnek, de nem megerősítés végett, hanem csak azért, hogy észrevételeit megtehesse, azoknak lehető figyelembevéfelét az egyházközségnek ajánlhassa. * Egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük ezt a jegyzőkönyvet, hogy a közönség tisztán láthasson ebbeu a bonyolult ügyben a tegnapi közgyűlés tárgysorozatába is fel volt j véve — majd a közgyűlési tudósítás kapcsán bővebben visszatérünk az ügy tárgyalására. HÍREK. 1 Személyi hir. Thuróczy Kornél, az : Irgalmas-rend tartományi főnöke és Kremmer Ede kormánytanácsos f. hó 22. és 23-án városunkban tartózkodtak, megvizsgálták az j irgalmas rendházat s a tapasztalt rend felett | elismerésüket fejezték ki. A kath. kör ma esti táncmulatságára ! ismételten is felhívjuk i. t. olvasóink figyelmét. Katonai hir. A helybeli huszárcsapatok elindultak f. hó 24-én Pápa, Győr, Komárom és Kisbér közötti terepen, a császári és kir. 5. huszárezreddel egyetemben végzendő harctéri és felderítő gyakorlatokra és a mai naj pon (vasárnap) érkeznek vissza. Záróünnepség és tornavizsgálat a bencés gimnáziumban. A bencés g.mn. f. hó 28-án, hétfőn d. e. 10 órakor tartja zárój ünnepségét. Az ügyesen összeállított prog| rammban több énekszám, szavalat és beszéd i szerepel. Az ünnepi beszédet Jándi Bernardin igazgató fogja mondani. D. u. 5 órakor lesz a tornavizsgálat az intézet udvarán. Mindkét ünnepségen szívesen látja a tanári kar az i. t. szülőket és érdeklődőket. A pápai járási jegyző-egylet e hó 16-án tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Barthalos Sándor takácsi jegyző-egyleti elnöK vezetése mellett. A közgyűlést Bélák Lajos főbiró elnöklete alatt tiszti értekezlet előzte meg, melynek főtárgyát az uj házadókataszter egyöntetű szerkesztése körüli teendők megbeszélése képezte. Ezen tárgynak előadója Kluge Lajos pénzügyig, titkár volt Veszprémből. Az értekezleten és gyűlésen a járás jegyzői kara teljes számban résztvett; ott i voltak továbbá: Csóthy Géza orszgy. képviselő, j Szalóky Géza földbirtokos, Körmendy tb. fői bíró, mint a jegyzőegylet disztagjai; dr. Kövi