Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-17 / 20. szám
Paksi Hírnök 6 2008. október 17. Az első szabad választások Október 23-án nem csak az ‘56-os forradalom hőseire, hanem a köztársaság 1989-es kikiáltására is emlékezünk. Miként alakultak a rendszerváltás utáni első választások körzetünkben, erről szól visszatekintésünk. A jövőre húszéves Paksi Hírnök hamarosan visszatér majd az elmúlt két évtized egy-egy kiemelkedő eseményére. Rósa Géza korábban az MSZMP, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. Választási programjában olyan jövedelemviszonyokat ígér, ahol a kiemelkedően hasznos munka kiemelkedő életszínvonalat hozhat létre. Bemutatkozásában megemlíti, hogy támogatja Paks város lapja 1989. szeptember MUTATVÁNYSZÁM I. évfolyam/1. Beköszöntő Tisztelt Olvasó' Kedves Paksiak' Nagy lelelősségérzet szükségeltetik egy új, Induló lap elsó oldalán az olvasóhoz szólni, röviden elmondani a laplndltással kapcsolatos szándékainkat. Különösen nehéz ez akkor - mini Paks esetében - amikor a múlt már számos városi lapot produkált. Ugyanis Pakson 1881 és 1901 között tízféle ú/ság jeleni meg. köztük két híres postai és közlekedést szaklap, de társadalmi és gazdasági hetilapok is lém/elzik a lakosság úiság Iránti igényéi. Kettős tőhajtással gondolok a múlt megidézett eseményeire, gondolok az akkori város közönségére, azokra, akik óhajtották a .müveit közönség' tájékoztatáséi és gondolok a híres lapszerkesztőkre - lapgazdákra. Balás Sándorra. Daróczy Zsigára és Raksay Sándorra. Elődeink szándékait és törekvéseit szem előtt tartva próbáljuk most ismét vállalni azt a felelősséget, hogy lapot indítunk a városban. Olyan lapot, amely elsősorban a nagyközönség hiteles tájékoztatását (t'izi programjára. o<yan lapot, amefy elösegilője és biztosítéka a különböző szervezetek - pártok, felekezetek és csoportok - között a párbeszédnek és a kompromisszumra való törekvésnek, olyan lapot, amely miaden.litefa.aLä.xäf.QsJ9Maali ^dgkét kívánja szolgálni, és végezett» Szent István ünnepén A napi politikai események iránt érdeklődők várakozással tekintettek az ünnepség elé. Mindenki újat, vagy legalábbis mást akart hallani és látni mint amit az eddigi ünnepeinken hallott és látott. Úgy érzem az események igazolták a várakozást, valóban mást és újat tapasztalt a közel 300 (ős ünneplő gyülekezet. Vasárnap reggel, mire az eső elállt, kezdődött a halészlölőző verseny, amelyet a Halászati Tsz és az MSZMP városi bizottsága szervezett. A16 csapat tagjai nem törődve a2 esőre ha|ló Idővel és a gyér közönséggel, nagy lendülettel láttak hozzá a főzéshez. A Duna-part pillanatok alatt hal- és füstszagü lett. Ahogyan kopott a (üstszag A rendszerváltás egyik első helyi terméke és talán katalizátora is egyben a Paksi Hírnök. A városi tanács lapja 1989-ben kerül az utcára, első számaiban beszámol a négyigenes népszavazás paksi eredményeiről és teret enged az alakuló pártok bemutatkozásának. „Városunkban is zászlót bontott a Független Kisgazdapárt. Működik a Paksi Kommunista Sejt. Megalakult a FIDESZ paksi csoportja” - adja hírül az újság, amiből az is megtudható: árvák érkeztek Tengelicre a földrengés sújtotta Örményországból és felmentették a Paksi SE vezetőedzőjét. Az első szabad választásokra melléklettel jelenik meg a városi lap, ami a jelöltek bemutatkozása mellett ajánlást közöl az ajánlócédulák gyűjtéséről, s hogy hová, miként szabályos plakátot ragasztani. A képviselőjelöltek ábécé sorrendbe rendezett sorát a független Dallos Tibor nyitja, aki az öt „T” követelményét állítja választási munkájának középpontjába: tisztesség, tartás, tömegbázis, tudás és termelés. Figler János az MDF színeiben így fogalmazza meg jelszavát: „Nézzünk igazsággal a múltba, bátorsággal a jelenre és reménységgel a jövendőnk felé.” Jákli Péter, aki ekkoriban Paks tanácselnöke, azt bizonygatja, hogy a városvezetői és az országgyűlési posztok nem zárják ki, sőt: inkább kiegészítik egymást. Pál József a Magyar Néppárt színeiben azon igyekszik, hogy bebizonyítsa: „a politika nem úri huncutság, hogy azt illik és lehet tisztességgel, közérthetően is művelni.” a paksi atomerőmű bővítését. Dr. Simon János is a Szocialista Párt jelöltje, többek közt a települések önrendelkezése és a termelőszövetkezetek mellett áll ki. Széles Zoltán, a Szociáldemokrata Párt jelöltje azt hangsúlyozza, hogy kaliforniai és észak-koreai útjain már megízlelhette más társadalmak levegőjét. A Szabad Demokraták Szövetsége színeiben induló Simony József aláhúzza: nem volt MSZMP-tag, és már egyetemistaként kétséget táplált az egypártrendszerrel kapcsolatban. Vinklár László a Szocialista Párt listás jelöltjeként jólétet, jelzők nélküli demokráciát és békét kívánt elhozni megválasztása esetén. (A teljesség kedvéért: a kisgazdák Kácsor Józsefet, az Agrárszövetség Ferenczi Jánost, a kereszténydemokraták Széchenyi Attilát indítják a rendszerváltás utáni első parlamenti választáson. Még egy jelölt volt: a független Bucsi László. Az ő bemutatkozásuk lapzártáig nem érkezik meg a szerkesztőségbe.) Az 1990. április 8-i választást a kereszténydemokrata jelölt visszalépése után a szavazatok 43%-át megszerezve Figler János nyeri. A Paksi Hírnök korabeli főszerkesztője, Beregnyei Miklós készít interjút Tolna megye 2. számú választókerületének újdonsült képviselőjével, aki egyébként dunaszentgyörgyi református lelkipásztor. Figler János bevallja, keveset tud az új képviselői feladatokról, ugyanakkor leszögezi: a kormánynak sok jóvátennivalója lesz az egyházak felé, ezért szerencsés, hogy több lelkész is helyet kapott a parlamentben. Hozzáteszi: ha felmerül az igény, szívesen részt vesz egy egyházak irányába tekintő bizottság munkájában. A képviselő óhaja teljesül: tagja lesz az országgyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallási bizottságának. Egy 1998-as interjúban elmondja: parlamenti működésének fontos mérföldkövei voltak a kitelepített magyarországi németek alanyi jogon történő kárpótlásának elérése; a dunafoldvári orosz laktanya hasznosításának kísérlete; de a képviselő fontosnak tekintette az atomtörvény mielőbbi megalkotását is, ennek érdekében tanulmányozta a német és a francia példát is. Az MDF 1994-ben már Gutay László Jánost indítja a parlamenti választásokon, aki alulmarad a szocialista jelölt, Sződi Imre mellett. (Forrás: Paksi Hírnök, Paksi Tükör) Kövi Gergő Magyarország 1989 decemberében a tévé előtt ülve figyeli a romániai eseményeket. A Paksi Hírnök is reflektál a történésekre: Konvojjal az erdélyi utakon címmel dr. Serdültné Benke Éva írása számol be egy vöröskeresztes adomány útjáról. "...S aztán Erdély fővárosa, a kincses Kolozsvár. Sár, köd, félhomály, de a város szabadon lélegzik, rendőr irányítja a forgalmat, kinyújtom a kezem az autóból, mutatom a "V"-t, egy pillanatig tétovázik, hova tegye az irányító botot, hirtelen a térde közé szorítja, visszaint ő is, mindketten nevetünk..."
