Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-10-17 / 20. szám

Paksi Hírnök 6 2008. október 17. Az első szabad választások Október 23-án nem csak az ‘56-os forradalom hő­seire, hanem a köztársaság 1989-es kikiáltására is emlékezünk. Miként alakultak a rendszerváltás utáni első választások körzetünkben, erről szól visszatekintésünk. A jövőre húszéves Paksi Hírnök hamarosan visszatér majd az elmúlt két évtized egy-egy kiemelkedő eseményére. Rósa Géza korábban az MSZMP, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. Válasz­tási programjában olyan jöve­delemviszonyokat ígér, ahol a kiemelkedően hasznos munka kiemelkedő életszínvonalat hozhat létre. Bemutatkozásá­ban megemlíti, hogy támogatja Paks város lapja 1989. szeptember MUTATVÁNYSZÁM I. évfolyam/1. Beköszöntő Tisztelt Olvasó' Kedves Paksiak' Nagy lelelősségérzet szükségeltetik egy új, Induló lap elsó oldalán az olvasóhoz szólni, röviden elmondani a laplndltással kapcsolatos szándékainkat. Különösen nehéz ez akkor - mini Paks esetében - amikor a múlt már számos városi lapot produkált. Ugyanis Pakson 1881 és 1901 között tízféle ú/ság jeleni meg. köztük két híres postai és közlekedést szaklap, de társadalmi és gaz­dasági hetilapok is lém/elzik a lakosság úiság Iránti igényéi. Kettős tőhajtással gondolok a múlt megidézett eseményeire, gondolok az akkori város közönségére, azokra, akik óhajtották a .müveit közönség' tájékoztatáséi és gondolok a híres lapszerkesztőkre - lapgazdákra. Balás Sándorra. Daróczy Zsigára és Raksay Sándorra. Elődeink szándékait és törekvéseit szem előtt tartva próbáljuk most ismét vállalni azt a felelősséget, hogy lapot indítunk a városban. Olyan lapot, amely elsősorban a nagyközönség hiteles tájékoztatását (t'izi programjára. o<yan lapot, amefy elösegi­­lője és biztosítéka a különböző szervezetek - pártok, felekezetek és csoportok - között a párbeszédnek és a kompromisszumra való törekvésnek, olyan lapot, amely miaden.litefa.aLä.xäf.QsJ9Maali ^dgkét kívánja szolgálni, és végezett» Szent István ünnepén A napi politikai események iránt ér­deklődők várakozással tekintettek az ün­nepség elé. Mindenki újat, vagy leg­alábbis mást akart hallani és látni mint amit az eddigi ünnepeinken hallott és lá­tott. Úgy érzem az események igazolták a várakozást, valóban mást és újat tapasz­talt a közel 300 (ős ünneplő gyülekezet. Vasárnap reggel, mire az eső elállt, kezdődött a halészlölőző verseny, ame­lyet a Halászati Tsz és az MSZMP városi bizottsága szervezett. A16 csapat tagjai nem törődve a2 eső­re ha|ló Idővel és a gyér közönséggel, nagy lendülettel láttak hozzá a főzéshez. A Duna-part pillanatok alatt hal- és füst­­szagü lett. Ahogyan kopott a (üstszag A rendszerváltás egyik első he­lyi terméke és talán katalizáto­ra is egyben a Paksi Hírnök. A városi tanács lapja 1989-ben kerül az utcára, első számaiban beszámol a négyigenes népsza­vazás paksi eredményeiről és teret enged az alakuló pártok bemutatkozásának. „Váro­sunkban is zászlót bontott a Független Kisgazdapárt. Mű­ködik a Paksi Kommunista Sejt. Megalakult a FIDESZ paksi csoportja” - adja hírül az újság, amiből az is megtudha­tó: árvák érkeztek Tengelicre a földrengés sújtotta Örményor­szágból és felmentették a Pak­si SE vezetőedzőjét. Az első szabad választásokra melléklettel jelenik meg a vá­rosi lap, ami a jelöltek bemu­tatkozása mellett ajánlást közöl az ajánlócédulák gyűjtéséről, s hogy hová, miként szabályos plakátot ragasztani. A képvise­lőjelöltek ábécé sorrendbe ren­dezett sorát a független Dallos Tibor nyitja, aki az öt „T” kö­vetelményét állítja választási munkájának középpontjába: tisztesség, tartás, tömegbázis, tudás és termelés. Figler János az MDF színeiben így fogal­mazza meg jelszavát: „Néz­zünk igazsággal a múltba, bá­torsággal a jelenre és remény­séggel a jövendőnk felé.” Jákli Péter, aki ekkoriban Paks ta­nácselnöke, azt bizonygatja, hogy a városvezetői és az or­szággyűlési posztok nem zár­ják ki, sőt: inkább kiegészítik egymást. Pál József a Magyar Néppárt színeiben azon igyek­szik, hogy bebizonyítsa: „a po­litika nem úri huncutság, hogy azt illik és lehet tisztességgel, közérthetően is művelni.” a paksi atomerőmű bővítését. Dr. Simon János is a Szocialis­ta Párt jelöltje, többek közt a települések önrendelkezése és a termelőszövetkezetek mellett áll ki. Széles Zoltán, a Szociál­demokrata Párt jelöltje azt hangsúlyozza, hogy kaliforniai és észak-koreai útjain már megízlelhette más társadalmak levegőjét. A Szabad Demokra­ták Szövetsége színeiben indu­ló Simony József aláhúzza: nem volt MSZMP-tag, és már egyetemistaként kétséget táp­lált az egypártrendszerrel kap­csolatban. Vinklár László a Szocialista Párt listás jelöltje­ként jólétet, jelzők nélküli de­mokráciát és békét kívánt el­hozni megválasztása esetén. (A teljesség kedvéért: a kisgaz­dák Kácsor Józsefet, az Agrár­­szövetség Ferenczi Jánost, a kereszténydemokraták Széche­nyi Attilát indítják a rendszer­­váltás utáni első parlamenti vá­lasztáson. Még egy jelölt volt: a független Bucsi László. Az ő bemutatkozásuk lapzártáig nem érkezik meg a szerkesztő­ségbe.) Az 1990. április 8-i válasz­tást a kereszténydemokrata jelölt visszalépése után a sza­vazatok 43%-át megszerezve Figler János nyeri. A Paksi Hírnök korabeli főszerkesz­tője, Beregnyei Miklós készít interjút Tolna megye 2. szá­mú választókerületének új­donsült képviselőjével, aki egyébként dunaszentgyörgyi református lelkipásztor. Figler János bevallja, keveset tud az új képviselői felada­tokról, ugyanakkor leszögezi: a kormánynak sok jóvátenni­­valója lesz az egyházak felé, ezért szerencsés, hogy több lelkész is helyet kapott a par­lamentben. Hozzáteszi: ha felmerül az igény, szívesen részt vesz egy egyházak irá­nyába tekintő bizottság mun­kájában. A képviselő óhaja teljesül: tagja lesz az ország­­gyűlés kisebbségi, emberi jo­gi és vallási bizottságának. Egy 1998-as interjúban el­mondja: parlamenti működé­sének fontos mérföldkövei voltak a kitelepített magyar­­országi németek alanyi jogon történő kárpótlásának eléré­se; a dunafoldvári orosz lak­tanya hasznosításának kísér­lete; de a képviselő fontosnak tekintette az atomtörvény mi­előbbi megalkotását is, ennek érdekében tanulmányozta a német és a francia példát is. Az MDF 1994-ben már Gutay László Jánost indítja a parlamenti választásokon, aki alulmarad a szocialista jelölt, Sződi Imre mellett. (Forrás: Paksi Hírnök, Paksi Tükör) Kövi Gergő Magyarország 1989 decemberében a tévé előtt ülve figyeli a romániai eseményeket. A Paksi Hírnök is reflektál a történések­re: Konvojjal az erdélyi utakon címmel dr. Serdültné Benke Éva írása számol be egy vöröskeresztes adomány útjáról. "...S aztán Erdély fővárosa, a kincses Kolozsvár. Sár, köd, félho­mály, de a város szabadon lélegzik, rendőr irányítja a forgal­mat, kinyújtom a kezem az autóból, mutatom a "V"-t, egy pil­lanatig tétovázik, hova tegye az irányító botot, hirtelen a térde közé szorítja, visszaint ő is, mindketten nevetünk..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom