Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-05-05 / 9. szám
12 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Hága József Május beköszöntével kezdődik a strandszezon. Paks ifjúsága számára ez évtizedeken át a folyóparti strandolás kezdetét jelentette. Az igazi virtus a március 15-i fürdés volt. De az a fiatalember, aki május elsején nem fürdőit meg a Dunában, arra csak legyintettek, az nem számított férfinak. Városunkban a Duna-parti fürdés mindig, minden korosztály és társadalmi réteg számára népszerű szórakozás volt. Az első' dunai fürdó't 1886-ban építtette meg a Freund és Swarcz fakereskedó' cég, mely nyaranta oly népszerűségnek örvendett, hogy esténként még kivilágítva is üzemelt. Az úszás oktatását pedig népszerűsítette a polgári iskola tanulói számára rendszeresített bérlet. Az első' világháború azonban véget vetett a fürdő' üzemeltetési és felújítási tervének. De a paksi fürdőélet hagyományai arra ösztönözték Hága József hajóskapitányt, hogy 1926- ban uszodát nyisson a mai Korzó melletti Duna parton. Hága József Tolnán született 1884. június 26-án. Iskoláit Tolnán, Szekszárdon és Pakson végezte, majd Rosmayer Ferenc hajózási vállalatánál lett hajós. 1902-ben a haditengerészetnél szolgált 1906-ig, majd a Délnémet Dunagó'zhajózási Társaság alkalmazásába került. 1911- ben hajóskapitányi vizsgát tett, s ettől az évtől hajóparancsnokként dolgozott 1925- ig, amikor saját kérésére kilépett a cégtől, s végleg Pakson telepedett le. Megtakarításai s a végkielégítés lehetővé tette, hogy felépíthesse az utazásai során szerzett tapasztalatai alapján az akkoriban modernnek számító, két medencés (kosaras) uszodáját. Az uszoda májustól októberig üzemelt. Kabinsorának szétszedhető deszkafalait üres benzineshordó- pontonok tartották a vízen. Külön volt a férfi és a női medence, a napozóterasz csónakkikötővel egészült ki. Az úszómester, Müller Gyuri bácsi gyerekek sorát tanította meg úszni, s az uszoda lett a központja a Pakson is egyre inkább tért hódító versenyszerű úszósport elterjedésének. Többszörös megyei úszóbajnok volt ifjabb Hága József tanító, aki édesapja mellett az uszoda üzemeltetését irányította, Abay Nemes Károly országos hátúszóbajnok, s Abay Nemes Oszkár, az 1936-os berlini olimpia 3. helyezettje, a 4x200 méteres gyorsúszó váltó tagja. Az uszoda, mely a két háború közti Paks nyári életének egyik legnépszerűbb helyszíne volt, a második világháborúban megsemmisült. Újjáépítésére Hága József már nem gondolhatott, osztoznia kellett a tulajdonosok sorsában, vagyonát, házát államosították. Bár szűkösen, de hajóskaptányi nyugdíja fedezte megélhetését, Idős korára lánya családjához Budapestre költözött, ott is érte a halál. Forrás: Paks nagyközség monográfiája, szerk. Németh Imre, Hirn László: Tolna megyei fejek. Kernné Magda Irén A Daróczy Aladárról szóló írásba értelemzavaró hiba csúszott. A mondat helyesen: „Az ő közvetítésével vásárolja meg 1914. február 4-én 4000 koronáért édesanyja, Daróczy Tamásné Szeniczey Stefánia (aki Deák Ferenc unokahúga volt) tulajdonában lévő Deák-könyvtárat (61 mű, 269 fél bőrkötésű kötetben) az országgyűlési könyvtár a létesítendő Parlamenti Múzeuma számára.” Mit süt-főz ma? Gutainé Julika Manapság a házasság és a család értéke valami furcsa okból kifolyólag egyre jobban „kezd kimenni a divatból”. Mindenki csak hajt, gürizik, legalább három műszakban vállal munkát. Elfelejtjük, hogy milyen jó, amikor a nagy konyhaasztalnál összeül a család egy kellemes beszélgetésre, vagy netán közös programokat szervezünk. Nem véletlenül jutottak eszembe ezek a sorok, nem véletlenül Gutái Julikánál és nem véletlenül a konyhában. A városi művelődési központ könyvtárosa hitvallását egy 1907-es polgári szakácskönyvben olvasta: „A család középpontja a nő, s értéke annyi, amenynyire a családot saját énjének háttérbe helyezésével boldogítani képes.” így kezdődött annak idején egy szakácskönyv! Julika minden nap főz a családja nagy örömére. Munkából hazafelé baktatva kigondolja a menüt, amit a fiúk - férje és fia - mindig zokszó és kritika nélkül fogadnak. Persze azért neki sem ment rögtön tökéletesen. Családi szállóige szerint, mikor fiai még kicsik voltak, egyiküket megkérdezte, hogy süssenek-e palacsintát, mire a gyerek hozta is buzgón a szemetest. Már csak ezért sem palacsintát készített látogatásomkor, hanem édesanyja egyik kedvenc ételét, a májfelfűjtat. Julika sváb származása, no meg neveltetése miatt is gyűlöli a pocsékolást, ezért nem veszi a zsemlemorzsát, hanem maradék kenyérből szárítja és darálja. Mint mondta, az ő konyhájából nem dobnak ki ételt, ez is alapelv. Az elkészítés Hozzávalók: fél kg csirkemáj szívvel, 3 ek. zsemlemorzsa, 6 ek. tej, 5 db tojás, 1 tk. só, 1 csipet fehérbors, 3 csokor petrezselyem, kevés olaj. egyszerű és nem túl időigényes. A morzsát öntsük le tejjel és hagyjuk, hogy beszívja. Közben a húst daráljuk le a petrezselyemmel, keverjük bele a sót, a borsot és a tojás sárgáját. A tojás fehérét verjük fel habnak, de ne legyen nagyon kemény. Öntsük egy tálba a hozzávalókat és dolgozzuk finoman össze. Vágjunk megfelelő méretű alufóliát, olajozzuk ki és tegyük bele egy őzgerincformába. Ebbe öntsük bele a masszát. Julika külön felhívta a figyelmünk arra, hogy ne lepődjünk meg, elég folyós lesz az anyag. Kicsit csomagoljuk egybe, majd vízzel feltöltött tepsibe állítsuk bele a formát, és úgy tegyük 200 fokos sütőbe 40 percre. Jobb vízfürdőben sütni, mert a máj egyébként is hajlamos a kiszáradásra. Ebben a vízfürdőben hagyjuk kihűlni, de hidegen és melegen is egyaránt fogyaszthatjuk. Én hidegen ettem, és valóban nagyon finom, omlós és könnyű volt. Az őzgerincformából kiöntve remekül szeletelhető. Köretként adhatunk hozzá burgonyát vagy bármilyen salátával is megállja a helyét. Julika szerint családi összejöveteleken főételként vagy előételként is felszolgálhatjuk. sete Fotó: Balog Judit
