Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-10-18 / 38. szám

Paksi Hírnök 1996. október 18. A. AZOK AZ ÖTVENES ÉVEK... A Hírnök VIII. évfolyamá­nak 37-es számában történeti hátteret adtunk a Független Kisgazdapárt helyi szerveze­tének a negyvenes évek má­sodik felében betöltött szere­péről. Munkatársunk, Tóth Andrea az egyik alapító tag­nak számító paksi kisgazda, Halász Mihály visszaemléke­zésére hivatkozva a követke­zőket íija: „A szintén alapító tagnak számító Klein Antal, aki kivá­ló szónok volt, a templom előtt beszélt arról, hogy a kommunista pártnak fel kell adni az utolsó kenetet. A szovjetek le akarták tar­tóztatni, de sokan álltak mel­lette. 1948. január 11-én Dinnyés Lajos miniszterel­nök felkérte dr. Klein Antalt, hogy biritói birtokán rendez­zen a budapesti diplomáciai vezetők számára egy vadá­szatot, ahová meghívták a ju­goszláv nagykövetet, Karlo Mrazovicsot is. Ez a vadászat lett a veszte dr. Klein Antal­nak, mert hat év börtönt ka­pott azzal a váddal, hogy ezen a vadászaton egy csőszkuny­hóban találkozott Rajk Lász­lóval és megpróbáltak kap­csolatot teremteni a láncos kutya, Tito országával.” Néhány hete annak, hogy a médiák megemlékeztek arról, hogy éppen negy­ven esztendeje, 1956. ok­tóber 6-án, talán éppen a ha­talom cinizmusából, talán fe­jükre hamut hintő kegyeletből az aradi vértanúk kivégzésének napján temették el a koncep­ciós perek áldozatait, a kivég­zett Rajk Lászlót és társait. Ma már tudjuk jól, hogy Rajk sohasem volt ott azon a bizo­nyos vadászaton, abban a bizo­nyos csőszkunyhóban, ám még­is szemléletesen van előttünk az a bizonyos találkozás, Bacsó Péter író-rendező már országo­san ismert Tanú című köny­véből és filmjéből. A Tanú című írás nem más mint a Rajk-per groteszk mása, ezért természe­tesen eltér az eredeti tény­anyagtól. Nyilvánvaló, hogy en­nek így kellett lennie, mert a legjobb tudomásunk szerint a Rajk-per anyaga még ma sem kutatható a történészek által, éppen azért, mert élnek még emberek, akik személyiségi jo­gaikban érintettek lehetnek. Ezzel együtt tény, hogy a periratban szereplő csőszkuny­hó valóság volt, ezt Bacsó Péter a gátőr, Pelikán József házának írja le. A Tanú című könyv és film szövegkörnyezetében Rajk Lász­lót megtestesítő Dániel Zoltán miniszterről azt írja a vádirat, hogy békaemberekkel találko­zott, így árulva el a szocialista forradalmat és annak vezetőit. Erről kellene tanúskodnia Peli­kán József gátőrnek. Egyetlen egyben nincs elté­rés: ez pedig az, hogy az eset egy bizonyos kunyhóban tör­tént. Ezt említi ugyanis a vádirat, Virág elvtárs és Pelikán... (Őze Lajos és Kállai Ferenc) Halász Mihály paksi kisgazda beszámolója és a Bacsó-féle vál­tozat is, amely tulajdonképpen a Tanú című munka alapveté­sének is felfogható. Vajon volt ennek jelentősége és annak, hogy ez hol volt? Erről most a legilletékesebbet, magát Bacsó Pétert kérdeztem:-A Rajk-per tárgyalását átél­tem és élő közvetítésben a rá­dióban is hallottam és már ak­kor kételkedtem ebben a csősz­kunyhóban vagy vadászházban való találkozásban, illetve ab­ban, hogy Rajk Tarisznyás Györ­gyi (szintén paksi, több év bör­tönre ítélik, története folytatá­sokban olvasható a Paksi Tü­körben, ahol megjelent, 1995- ben - a szerk.) segédletével be­szélte meg dicső vezetőink meg­gyilkolásának tervét a jugoszláv belügyminiszterrel. Ez is élt emlékeimben, amikor beszűrő­dik ez a képtelen história a filmbe: a forgatókönyvíró Tus­­singerre villámló szemekkel néz Bástya elvtárs: engem már meg se akarnak gyilkolni, én már szart érek? Nos, vissza­térve: ami a helyszínt illeti, az pedig a forrásanyagoknak te­kinthető akkori iratokból, il­letve beszámolókból pontosan kiderül. A Tanú című filmben azonban erről nem teszünk említést, mert a valóságos hely­szín megnevezését nem tartot­tam fontosnak, ugyanakkor tud­tam, hogy az egy paksi, illetve Paks környéki területen van. * * * A továbbiakban - némi ki­térőként - Bacsó Péter azt is elmondta, hogy Pakshoz más emlékek is kötik. Szikrázó lányok (1974) volt a címe annak a filmnek, amely­ben a paksi konzervgyár a hely­színe a nők munkássá válá­sának társadalomrajzában. A film végül is a demokratizmus­ról szól, ami - kutyanehéz do­log - mondatja ki a nagy igaz­ságot már akkor Bacsó, a kon­zervgyár dörzsölt igazgatójával, Szaffiánnal (Avar István). Bacsó Péter egyébként új filmekkel is készül a közönség elé, Balekok és banditák címmel egy szatíra kerül majd a mozivászonra, az A helyszín: már csa A nemzetközi hely; Apa utóbbi hetek eseményeit is iga zolva, egy grandiózus szélhá mosságról szól. * * * Nos, a történet akár tehát úg) is folytatódhat, hogy az éle' nem habostorta, sem akkor sem most. Akkor azonban azt £ bizonyos csőszkunyhót vág) vadászkunyhót érdemes voll komolyan venni. Tudták ezi Paks-Biritón is, ahol ma is var ember, aki tudja, hol is van az £ bizonyos hely:-Nemcsak én, rajtam kívül még mások is tudják, hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom