Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-10-18 / 38. szám
Paksi Hírnök 1996. október 18. A. AZOK AZ ÖTVENES ÉVEK... A Hírnök VIII. évfolyamának 37-es számában történeti hátteret adtunk a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének a negyvenes évek második felében betöltött szerepéről. Munkatársunk, Tóth Andrea az egyik alapító tagnak számító paksi kisgazda, Halász Mihály visszaemlékezésére hivatkozva a következőket íija: „A szintén alapító tagnak számító Klein Antal, aki kiváló szónok volt, a templom előtt beszélt arról, hogy a kommunista pártnak fel kell adni az utolsó kenetet. A szovjetek le akarták tartóztatni, de sokan álltak mellette. 1948. január 11-én Dinnyés Lajos miniszterelnök felkérte dr. Klein Antalt, hogy biritói birtokán rendezzen a budapesti diplomáciai vezetők számára egy vadászatot, ahová meghívták a jugoszláv nagykövetet, Karlo Mrazovicsot is. Ez a vadászat lett a veszte dr. Klein Antalnak, mert hat év börtönt kapott azzal a váddal, hogy ezen a vadászaton egy csőszkunyhóban találkozott Rajk Lászlóval és megpróbáltak kapcsolatot teremteni a láncos kutya, Tito országával.” Néhány hete annak, hogy a médiák megemlékeztek arról, hogy éppen negyven esztendeje, 1956. október 6-án, talán éppen a hatalom cinizmusából, talán fejükre hamut hintő kegyeletből az aradi vértanúk kivégzésének napján temették el a koncepciós perek áldozatait, a kivégzett Rajk Lászlót és társait. Ma már tudjuk jól, hogy Rajk sohasem volt ott azon a bizonyos vadászaton, abban a bizonyos csőszkunyhóban, ám mégis szemléletesen van előttünk az a bizonyos találkozás, Bacsó Péter író-rendező már országosan ismert Tanú című könyvéből és filmjéből. A Tanú című írás nem más mint a Rajk-per groteszk mása, ezért természetesen eltér az eredeti tényanyagtól. Nyilvánvaló, hogy ennek így kellett lennie, mert a legjobb tudomásunk szerint a Rajk-per anyaga még ma sem kutatható a történészek által, éppen azért, mert élnek még emberek, akik személyiségi jogaikban érintettek lehetnek. Ezzel együtt tény, hogy a periratban szereplő csőszkunyhó valóság volt, ezt Bacsó Péter a gátőr, Pelikán József házának írja le. A Tanú című könyv és film szövegkörnyezetében Rajk Lászlót megtestesítő Dániel Zoltán miniszterről azt írja a vádirat, hogy békaemberekkel találkozott, így árulva el a szocialista forradalmat és annak vezetőit. Erről kellene tanúskodnia Pelikán József gátőrnek. Egyetlen egyben nincs eltérés: ez pedig az, hogy az eset egy bizonyos kunyhóban történt. Ezt említi ugyanis a vádirat, Virág elvtárs és Pelikán... (Őze Lajos és Kállai Ferenc) Halász Mihály paksi kisgazda beszámolója és a Bacsó-féle változat is, amely tulajdonképpen a Tanú című munka alapvetésének is felfogható. Vajon volt ennek jelentősége és annak, hogy ez hol volt? Erről most a legilletékesebbet, magát Bacsó Pétert kérdeztem:-A Rajk-per tárgyalását átéltem és élő közvetítésben a rádióban is hallottam és már akkor kételkedtem ebben a csőszkunyhóban vagy vadászházban való találkozásban, illetve abban, hogy Rajk Tarisznyás Györgyi (szintén paksi, több év börtönre ítélik, története folytatásokban olvasható a Paksi Tükörben, ahol megjelent, 1995- ben - a szerk.) segédletével beszélte meg dicső vezetőink meggyilkolásának tervét a jugoszláv belügyminiszterrel. Ez is élt emlékeimben, amikor beszűrődik ez a képtelen história a filmbe: a forgatókönyvíró Tussingerre villámló szemekkel néz Bástya elvtárs: engem már meg se akarnak gyilkolni, én már szart érek? Nos, visszatérve: ami a helyszínt illeti, az pedig a forrásanyagoknak tekinthető akkori iratokból, illetve beszámolókból pontosan kiderül. A Tanú című filmben azonban erről nem teszünk említést, mert a valóságos helyszín megnevezését nem tartottam fontosnak, ugyanakkor tudtam, hogy az egy paksi, illetve Paks környéki területen van. * * * A továbbiakban - némi kitérőként - Bacsó Péter azt is elmondta, hogy Pakshoz más emlékek is kötik. Szikrázó lányok (1974) volt a címe annak a filmnek, amelyben a paksi konzervgyár a helyszíne a nők munkássá válásának társadalomrajzában. A film végül is a demokratizmusról szól, ami - kutyanehéz dolog - mondatja ki a nagy igazságot már akkor Bacsó, a konzervgyár dörzsölt igazgatójával, Szaffiánnal (Avar István). Bacsó Péter egyébként új filmekkel is készül a közönség elé, Balekok és banditák címmel egy szatíra kerül majd a mozivászonra, az A helyszín: már csa A nemzetközi hely; Apa utóbbi hetek eseményeit is iga zolva, egy grandiózus szélhá mosságról szól. * * * Nos, a történet akár tehát úg) is folytatódhat, hogy az éle' nem habostorta, sem akkor sem most. Akkor azonban azt £ bizonyos csőszkunyhót vág) vadászkunyhót érdemes voll komolyan venni. Tudták ezi Paks-Biritón is, ahol ma is var ember, aki tudja, hol is van az £ bizonyos hely:-Nemcsak én, rajtam kívül még mások is tudják, hiszen
