Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-10 / 5. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1993. március 10. NEMZETI ÜNNEPÜNKRE KRÚDY GYULA JVfií kíván a magyar nemzet?”- RÉSZLET -A Pilvax egy régi kávéház volt a pesti Belvárosban, manapság emléktáblával van megjelölve a helye, ez a kávéház volt akkor az ifjúság tanyája. Reggeltől estig, itt lehetett találni az ifjúság akkori vezéreit, mégpedig az úgynevezett Közvéleményasztalánál, amely nagy, kerek márványasztal volt a kávéház közepén, amely asztal mellett akár húszán is elfértek. (A Közvélemény-asztalát eredetileg a pozsonyi diétán alapították meg az ottani jurátusok, mégpedig a Holinger Kávéházban. Ennél az asztalnál hangzottak el a legszigorúbb bírálatok az országgyűlésen elmondott beszédekről. Később a jurátusok Pestre költöztek, miután a diétának vége volt Ott hagyták egypár esztendejüket Pozsonyban, de a Közvélemény-asztalát magukkal hozták.) Ennél a kerek márványasztalnál üldögélt Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula, Vajda János és mások a nevezetes „Tízekből”, az akkori költőkből és írókból, akiket az ifjúság a vezéreinek tekintett A Közvélemény-asztalához járt Jókai Mór is - akkor húszéves fiatalember -, habár nem szeretett kávéházban ülni, inkább otthon tartózkodott Dohány utcai lakásán (amelyet Petőfiékkel együtt közösen bérelt), és regényeket, beszélyeket írt minden ráérő idejében. Bizony gyakran az éjféli óra is ott találta kis íróasztala petróleumlámpásánál, amint apró, jellegzetes betűivel teleírta a papírosokat A Hétköznapok-nak nagy sikere volt a pesti hetilapok megnyíltak Jókai előtt, a szerkesztők szívesen látták írásait Jókai bizony csak akkor kelt fel az íróasztal mellől, amikor Petőfi keményen rászólta szomszéd szobából, ahol feleségével lakott:- „Marcikám” - most már így nevezte -, elég volt a költött regényekből A nemzet eleven, nagy regénye van most soron, azt kell nekünk megcsinálni, ifjaknak, Párizsban és Bécsben már javában kiütött a forradalom, csak Pest aluszik. Yfanoint. Minist<T-clnoki körlevél 1-száin. Tiszteli törvény hatósági elnök ur! A* események rendkívüli gyorsasága miatt, még talán szét nem küldhetett k. k. körlevél hiányában, a mellékelve olvasható nádorfóhfcmwgi kinevezd iratra hivatkozva: első és halludéktaian kötelességemnek tartom a törvényhatóságok fejeit, elnökeit, és így önt is, Uram, ö Felsége nevében, ’h a' polgári hűség kötelességeire liivaialosan felhívni és megbízni, hogy a' közbéke és nyugalom fentartására, minden tekintélyüket,. Itatásukat, alárendeltjeiket 's eszközeiket erélyesen felhasználni, *s az erőszakos es ingerlő eljárása kon kívül minden segédmódokat igénybe venni, — a’ csend és népkedély bujtogatőira. es a' most meg fenallö viszonyok neláni tápodéira nézve pedig a' törvén) ek rendeletét szigorún alkalmazni siessenek; nehogy miuisterium és országgyűlés, mint az átalakulás és törvényesség orgánumai, a' nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások, vagy időelötti követelések állal akadályoztassanak; 's a' nemzet boldogsága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné, zavartassuk. Ks míg egyfelől, törvényes köreiket és hatalmukat a' status polgárok irányában igénybe veendik, hazafiuilag törekedjenek másfelől a' nemzetben a* hizodalom lelket és nyugtató érzelmeit n* iiemzetszerető királyi felség s nádorfoherezpg, mint szinte a törvényesség orgánumai iránt is, gerjeszteni és öregbíteni, szóval polgári és hivatalos eréllyel eszközleni azt, hogy a'hon, magához méltókig, s boldogságát elősegitóleg érezze át a nemzeti szabadság első oroméit. Ks mind ennek pontos és hűséges teljesültét annál biztosabban várom es remélem, minthogy valamint én a' kormányzat eredményeiről felelősséget vállaltain, úgy a (örvényhatóságok elnökeit felelőssekké teszem, mind azon nem remélendő botrányok- és zavarokra nézve, melyek az általában ne.m várt hanyagságból vagy egykedvűségből származnának. Hazafiul üdvözlettel, ‘s teljes hizodalommal Tisztelt törvényhatósági elnök urnák Pozsony, Marczius !7én 1848. kötelezettje Gr. Batthyány IjoJom *.h. nemzeti minister-elnök. Nyomtatta Pcrger Szegzárdon. A pesti országgyűlés megnyitása 1848 július elején Az első magyar felelős kormány: gróf Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, herceg Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Mészáros Lázár, gróf Széchenyi István, báró Eötvös József, Deák Ferenc EMLÉKEK 1848-BÓL 1848 előtt nem volt nemzetiségi viszály. Az oláh, német s különösen tót ajkú lakos csak azon bosszankodott s csupán azért haragudott a magyarra, hogy ez nem akarta őt magyarnak bevállalni Nem volt pedig fájóbb sértés, mintha valakinek azt mondták: te tót te német! Aki eltagadhatta, eltagadta és magyarnak adta ki magát Az oláh pór némi animozitással viseltetett a nemesúr iránt a magyar és oláh pór bosszankodott, miért, hogy nem értik meg egymást; de ez nem volt nemzeti gyűlöletnek nevezhető. Arról, hogy e hazában a külön ajkú lakosoknak össze kellene veszniük nemzeti különbségük miatt: soha senki nem is átadott, s hogy itt a magyaron kívül más „nemzet’ léteznék, ez még gondolatban sem fordult elő soha, mert ha ötletképp előfordult volna is, maga az idegen ajkú lakos is kinevette volna, mint valami szörnyeteg abszurdumot Annálfogva nagyvoltameglepetés, midőn az első horvát s szerb zavargások és vérengzések híre Pesten szétterjedt Csodálkozotta magyarság és hallgatta, vajon mi lelhette őket! Tudva volt ugyan a kamarilla működése, mert hisz akkorában minden rosszat a kamarillának tulajdonítottak. Ha valamely népgyűlést a zá-
