Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-24 / 6. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1993. március 24. ID. GÁRDÁI GYÖRGY A náci megszállástól a Budai Önkéntes Ezredig*- Részletek -ELŐZMÉNYEK Történészek, volt katonatisztek több változatban leírták már a II. Magyar Hadsereg doni tragédiáját, ki-ki a maga szemszögéből. Az összeomlás után megmaradt magyar hadsereg további sorsát alulnézetből, a legénységi állomány szemszögéből próbálom papírra vetni, minden különösebb történészi előképzettség nélkül. A IV. hadtest Don-kanyarból hazamentett híradózászlóalj tényleges szolgálatát töltő állománya a karanténból való kiszabadulás után nem szerelhetett le, hanem a pécsi „Fehérvári” és „Frigyes’Maktanyába újonckiképzőnek osztották be, ezért kapták az úgynevezett harmadéves pótdíjat (Két pengő helyett három pengő zsold tíz napra.) A tartalékosok - kis időre - leszereltek. Jómagam tizedesi rendfokozattal a zászlóalj III. rádiós századhoz voltam beosztva a „Fehérvári” laktanyába, melynek parancsnoka dr. Gurzói Emil alezredes volt egyben a IV. híradózászlóalj parancsnok is. A német bevonulás alkalmával dr. Gurzói megtagadta a „Fehérvári” laktanya átadását a németeknek. (Gurzói lengyel származású volt régi neve Gurszky. Még az első világháború idején, főhadnagy korában szerzett orvosi diplomát is.) Ellenszegülése miatt a laktanya-parancsnokságról leváltották és a vonatosztály parancsnokát Miltényi alezredest nevezték ki helyette. A vonatosztálynál szolgált akkor Surányi Károly, mint zászlós, Szelp János, Peresztegi Józsf és Schmidt Miklós hadapród szakaszvezető. (Ő már halott) Dr. Gurzói a híradózászlóalj parancsnoka maradt (Laktanyánkban több alakulat volt elhelyezve, így a fogatolt és gk. vonatosztály a Batthyáríyrészben, a fegyverjavítók a földszinten. A Fehérvári úü rész emeletén pedig híradós körlet volt Dr. Gurzói ide szorult vissza és éles lőszert osztatott ki a legénységnek. Ezen a napon szolgálatban voltam, mint készültségparancsnok. Parancsot kaptam, hogy a lépcsőház emeleti részében golyószórót állítsak fel és - ha a Batthyányi - valamint a földszinti részt elfoglaló németek fel akarnak jönni a lépcsőn és felszólításra nem állnak meg tüzeljek rájuk. A laktanya udarán levő lovarda elé két német tank állt be és tüzelőállást foglalt el. A levegőben német vadászrepülők köröztek. Ebben a feszült helyzetben hírt kaptunk, hogy a „Ferencz József’-laktanyában a németek agyonlőttek egy magyar főhadnagyot Estefelé egy magyar százados és két német tiszt jelentmeg a lépcsőfeljáróban. Felszólításunkra megálltak és a parancsnokot kérették, aki meg is jelent, majd a fentebb említett tisztekkel a zászlóaljparancsnok irodájába mentek. Nem tudom, miről beszélgettek, de később parancsot kaptam, hogy a készültséggel vonuljak a kapuhoz és a németekkel közösen adjuk a kapuőrséget A készültség tagjai jórészt sváb gyerekek voltak, én is beszéltem németül, így kedélyesen elcsevegtünk a német őrség tagjaival. Szolgálati időnk különösebb esemény és ellenségeskedés nélkül telt el. Éjjel a németek beverték a szundit, így mi, magyarok őrködtünk. Az ellenőrző német tiszt még engem teremtett le, hogy a katonái miért alszanak. „Biztosan álmosak” feleltem. Ennyi volt az egész. A következő napokban tudomásul kellett vennünk, hogy megszálltak bennünket Körülbelül egy hét múlva a nemrég leszerelt baranyai sváb bajtársaink csoportosan jöttek be Pécsre, a laktanyánkba, arra kérve dr. Gurzóit hogy adjon nekik behívóparancsot mert különben a németek SS-katonának sorozzák be őket de ők inkább magyar katonák akarnak lenni önként is. Zászlóaljímokunk, Somogyi Géza szakaszvezető sok behívót írt meg akkor, én is segítettem neki. Sok-sok tolnai, baranyai svábot sikerült megmenteni az SS-től, de nem a hősi haláltól vagy a későbbi kitelepítéstől. Hiába volt magyar katona (esetleg magyar kitüntetésekkel). Ha valamivel rendelkezett és azt valaki megkívánta - kifosztották, kitelepítették. De ki tudta ezt akkor?- Folytatjuk -*1944. március 19-én történt Magyarország német megszállása Néhány ismeretlen idős úr ment végig Dunakömlőd utcáin március 1-jén a tavasz első ragyogó napján. A tanítványi tisztelet és szeretet hozta őket Schilling Roger volt budapesti tanáruk és érettségiztető osztályfőnökük sírjához, hogy érettségijük 60 éves fordulóján sírjánál emlékezzenek. (Temetésén is 1962. március 31. itt voltak és azóta is többször eljöttek.) Itt Dunakömlődön legelőbb a plébánia kápolnájában mély áhítattal szentmisén vettek részt tanáruk lelki üdvéért Majd kisétáltunk a temetőbe. Útközben visszaidézték tanáruk emberi jellemét és szíve jóságát Jólesett látnunk idős arcukon a lelki megilletődés nemes vonásait, amint a sírkőbe vésett feliratát olvasták. Dr. Széchenyi Attila főorvos úr fényképekkel örökítette meg a sírt körülvevő csoportot Vendégeinknek jólesett, hogy a hívek is részt vettek ebben a tiszteletadásban. Igen sajnáltuk, hogy a halászcsárdába szóló ebédmeghívásunkat nem tudták elfogadni, mert az otthoni ügyeik miatt a korai busszal kellett visszamenniük. Egyházközségi gondnokunk és felesége a vendégek érkezésekor és indulásuk előtt is asztalt terítettek, borukkal pedig koccinthattunk barátságunkra. E látogatás során egyre-másra foglalkoztatott egy gondolat: őfelettük is végigdúltak a kegyetlen kommunizmus évtizedei, ők a családjukon belül megőrizték keresztény magyarságukat Mint jó staféták adták tovább gyermekeiknek és unokáiknak a keresztény erkölcsöt és hazaszeretetet És ez történelmi hőstett volt! Mai válságos Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország című napilap 1992. március 25-től folytatásokban közli a moszkvai Központi Levéltárból folyamatosan érkező névsort, amely a háború alatt és után hadifogolyként GULAG-börtönökben, kényszermunkatáborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza, összesen mintegy 30 ezer nevet. E névsor alapján közöljük ezután folytatásban a Paksról és Paks környékéről elvittek nevét és meglevő adatait. A névsor többször indul elölről és sok név mellett semmilyen adat nem szerepel, ezért, aki bővebbet szeretne tudni, keresse a művelődési központ könyvtárában az Új Magyarországot! Aki a nevekben rokonát, hozzátartozóját véli felfedezni, forduljon a lakóhelye szerinti megyei Vöröskereszt-szervezethez további felvilágosításért. A rövidítések: hdf = hadifogoly; km = kényszermunka-tábor, málenkij robot Név Szül. év, hely, lakhely Rangja Elhunyt Fogság jellege Hausvar Ferenc 1907. Paks honv. 1943. 03.17. hdf. Tilman János 1913. Kaidacs 1912. Paks szakaszvez. 1943. 07. 04. hdf. Tesenyki Fái honv. 1943. 05. 08. hdf. Tulner Mátyás 1920. Bikács 1946. 02. 22. km. Tulner Zsuzsanna 1926. Bikács 1945. 10. 10. km. történelmi napjainkban ez jövőnk egyetlen záloga. Kedves látogatásuk legyen alkalom arra is, hogy Schilling Roger cisztercita tanárról is megemlékezzünk. Úgy tudom, sokan vannak Pakson, akik nem tudják, ki volt - Telepes német családból származott, 1901. október 21-én született. A dunakömlődi falusi kis iskola után élénk szellemi érdeklődése és tehetsége magasabb iskolákba ösztönözte. A lelkében megszólaló isteni tlívás a cisztercita rendbe vonzotta. Egyetemi évei után gimnáziumi tanár lett Izgatta Dunakömlőd telepeseinek származási helye és ezt a lakosság nyelvjárásának más német lakosság nyelvjárásával összehasonlítva igyekezett megtudni. Ez a nagy tudományos munka rengeteg időt és energiát követelt mert nyelvészeti kutatásainak eredményeit történelmi adatokkal is igazolnia kellett Amikor végre Dunakömlődre és Németkérre vonatkozó levéltári adatokhoz hozzájutott, nyelvészeti munkájának teljes sikerét látta igazolva. Nyelvészkedéseit külön könyvben rögzítette is „Dunakömlőd és Németkér nyelvtörténete” címen. A levéltári adatok feltárták a telepítés egész történetét és részleteit így az 1775. évi nagy telepítés minden vonatkozásáról tökéletes történelmi adatokkal szolgál nekünk Kimondhatatlan és felbecsülhetetlen kincset hagyott hátra. Könyveit forgatva látjuk hatalmas tudását Sőt, a telepítés helyének őstörténetét és történelmi nevezetességeit is kikutatta. Megértjük a sírjához még mindig idelátogató öreg tanítványainak szavát amivel egyéniségét és szeretetét jellemezték: „nemes szív” volt Azzal, hogy Dunakömlőd már Pakssal egy várossá lett, ő Paksnak is dicsősége. Az elmúlt kommunizmus izzó gyűlölete - mint mindent ami nemes - az ő könyveit is zúzdában semmisítette meg. Csak itt-ott maradt meg 1-1 példány belőlük V. I.
