Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-24 / 6. szám

PAKSI HÍRNÖK 10 1993. március 24. ID. GÁRDÁI GYÖRGY A náci megszállástól a Budai Önkéntes Ezredig*- Részletek -ELŐZMÉNYEK Történészek, volt katonatisztek több változatban leírták már a II. Ma­gyar Hadsereg doni tragédiáját, ki-ki a maga szemszögéből. Az összeomlás után megmaradt magyar hadsereg to­vábbi sorsát alulnézetből, a legénysé­gi állomány szemszögéből próbálom papírra vetni, minden különösebb tör­ténészi előképzettség nélkül. A IV. hadtest Don-kanyarból ha­zamentett híradózászlóalj tényleges szolgálatát töltő állománya a karan­ténból való kiszabadulás után nem szerelhetett le, hanem a pécsi „Fe­hérvári” és „Frigyes’Maktanyába újonckiképzőnek osztották be, ezért kapták az úgynevezett harmadéves pótdíjat (Két pengő helyett három pengő zsold tíz napra.) A tartaléko­sok - kis időre - leszereltek. Jómagam tizedesi rendfokozattal a zászlóalj III. rádiós századhoz vol­tam beosztva a „Fehérvári” lakta­nyába, melynek parancsnoka dr. Gurzói Emil alezredes volt egyben a IV. híradózászlóalj parancsnok is. A német bevonulás alkalmával dr. Gurzói megtagadta a „Fehérvári” lak­tanya átadását a németeknek. (Gurzói lengyel származású volt régi neve Gurszky. Még az első világháború ide­jén, főhadnagy korában szerzett orvo­si diplomát is.) Ellenszegülése miatt a laktanya-parancsnokságról leváltot­ták és a vonatosztály parancsnokát Miltényi alezredest nevezték ki helyet­te. A vonatosztálynál szolgált akkor Surányi Károly, mint zászlós, Szelp János, Peresztegi Józsf és Schmidt Miklós hadapród szakaszvezető. (Ő már halott) Dr. Gurzói a híradózászlóalj pa­rancsnoka maradt (Laktanyánkban több alakulat volt elhelyezve, így a fo­gatolt és gk. vonatosztály a Batthyáríy­­részben, a fegyverjavítók a földszinten. A Fehérvári úü rész emeletén pedig híradós körlet volt Dr. Gurzói ide szo­rult vissza és éles lőszert osztatott ki a legénységnek. Ezen a napon szolgá­latban voltam, mint készültségpa­rancsnok. Parancsot kaptam, hogy a lépcsőház emeleti részében golyószó­rót állítsak fel és - ha a Batthyányi - valamint a földszinti részt elfoglaló né­metek fel akarnak jönni a lépcsőn és felszólításra nem állnak meg tüzeljek rájuk. A laktanya udarán levő lovarda elé két német tank állt be és tüzelőállást foglalt el. A levegőben német vadász­repülők köröztek. Ebben a feszült helyzetben hírt kaptunk, hogy a „Fe­­rencz József’-laktanyában a németek agyonlőttek egy magyar főhadna­gyot Estefelé egy magyar százados és két német tiszt jelentmeg a lépcsőfeljá­róban. Felszólításunkra megálltak és a parancsnokot kérették, aki meg is je­lent, majd a fentebb említett tisztekkel a zászlóaljparancsnok irodájába men­tek. Nem tudom, miről beszélgettek, de később parancsot kaptam, hogy a készültséggel vonuljak a kapuhoz és a németekkel közösen adjuk a kapuőr­séget A készültség tagjai jórészt sváb gyerekek voltak, én is beszéltem né­metül, így kedélyesen elcsevegtünk a német őrség tagjaival. Szolgálati időnk különösebb esemény és ellensé­geskedés nélkül telt el. Éjjel a németek beverték a szundit, így mi, magyarok őrködtünk. Az ellenőrző német tiszt még engem teremtett le, hogy a kato­nái miért alszanak. „Biztosan álmo­sak” feleltem. Ennyi volt az egész. A következő napokban tudomásul kellett vennünk, hogy megszálltak bennünket Körülbelül egy hét múlva a nemrég leszerelt baranyai sváb baj­társaink csoportosan jöttek be Pécsre, a laktanyánkba, arra kérve dr. Gurzóit hogy adjon nekik behívóparancsot mert különben a németek SS-katoná­­nak sorozzák be őket de ők inkább magyar katonák akarnak lenni ön­ként is. Zászlóaljímokunk, Somogyi Géza szakaszvezető sok behívót írt meg akkor, én is segítettem neki. Sok-sok tolnai, baranyai svábot si­került megmenteni az SS-től, de nem a hősi haláltól vagy a későbbi kitelepí­téstől. Hiába volt magyar katona (eset­leg magyar kitüntetésekkel). Ha vala­mivel rendelkezett és azt valaki megkí­vánta - kifosztották, kitelepítették. De ki tudta ezt akkor?- Folytatjuk -*1944. március 19-én történt Ma­gyarország német megszállása Néhány ismeretlen idős úr ment végig Dunakömlőd utcáin már­cius 1-jén a tavasz első ragyogó nap­ján. A tanítványi tisztelet és szeretet hozta őket Schilling Roger volt buda­pesti tanáruk és érettségiztető osztály­­főnökük sírjához, hogy érettségijük 60 éves fordulóján sírjánál emlékezze­nek. (Temetésén is 1962. március 31. itt voltak és azóta is többször eljöttek.) Itt Dunakömlődön legelőbb a plé­bánia kápolnájában mély áhítattal szentmisén vettek részt tanáruk lelki üdvéért Majd kisétáltunk a temetőbe. Útközben visszaidézték tanáruk em­beri jellemét és szíve jóságát Jólesett látnunk idős arcukon a lelki megillető­­dés nemes vonásait, amint a sírkőbe vésett feliratát olvasták. Dr. Széchenyi Attila főorvos úr fényképekkel örökítette meg a sírt kö­rülvevő csoportot Vendégeinknek jól­esett, hogy a hívek is részt vettek eb­ben a tiszteletadásban. Igen sajnáltuk, hogy a halászcsárdába szóló ebéd­meghívásunkat nem tudták elfogadni, mert az otthoni ügyeik miatt a korai busszal kellett visszamenniük. Egy­házközségi gondnokunk és felesége a vendégek érkezésekor és indulásuk előtt is asztalt terítettek, borukkal pe­dig koccinthattunk barátságunkra. E látogatás során egyre-másra fog­lalkoztatott egy gondolat: őfelettük is végigdúltak a kegyetlen kommuniz­mus évtizedei, ők a családjukon belül megőrizték keresztény magyarságu­kat Mint jó staféták adták tovább gyer­mekeiknek és unokáiknak a keresz­tény erkölcsöt és hazaszeretetet És ez történelmi hőstett volt! Mai válságos Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország című napilap 1992. március 25-től folytatásokban közli a moszkvai Központi Levéltárból folyamatosan érkező névsort, amely a háború alatt és után hadifogolyként GULAG-börtönökben, kényszermunkatáborokban elhunyt ma­gyarok fellelhető adatait tartalmazza, összesen mintegy 30 ezer nevet. E névsor alapján közöljük ezután folytatásban a Paksról és Paks környékéről elvit­tek nevét és meglevő adatait. A névsor többször indul elölről és sok név mellett semmi­lyen adat nem szerepel, ezért, aki bővebbet szeretne tudni, keresse a művelődési köz­pont könyvtárában az Új Magyarországot! Aki a nevekben rokonát, hozzátartozóját véli felfedezni, forduljon a lakóhelye sze­rinti megyei Vöröskereszt-szervezethez további felvilágosításért. A rövidítések: hdf = hadifogoly; km = kényszermunka-tábor, málenkij robot Név Szül. év, hely, lakhely Rangja Elhunyt Fogság jellege Hausvar Ferenc 1907. Paks honv. 1943. 03.17. hdf. Tilman János 1913. Kaidacs 1912. Paks szakaszvez. 1943. 07. 04. hdf. Tesenyki Fái honv. 1943. 05. 08. hdf. Tulner Mátyás 1920. Bikács 1946. 02. 22. km. Tulner Zsuzsanna 1926. Bikács 1945. 10. 10. km. történelmi napjainkban ez jövőnk egyetlen záloga. Kedves látogatásuk legyen alkalom arra is, hogy Schilling Roger ciszterci­ta tanárról is megemlékezzünk. Úgy tudom, sokan vannak Pakson, akik nem tudják, ki volt - Telepes német családból származott, 1901. október 21-én született. A dunakömlődi falusi kis iskola után élénk szellemi érdeklő­dése és tehetsége magasabb iskolák­ba ösztönözte. A lelkében megszólaló isteni tlívás a cisztercita rendbe von­zotta. Egyetemi évei után gimnáziumi tanár lett Izgatta Dunakömlőd telepe­seinek származási helye és ezt a lakos­ság nyelvjárásának más német lakos­ság nyelvjárásával összehasonlítva igyekezett megtudni. Ez a nagy tudo­mányos munka rengeteg időt és ener­giát követelt mert nyelvészeti kutatá­sainak eredményeit történelmi ada­tokkal is igazolnia kellett Amikor vég­re Dunakömlődre és Németkérre vo­natkozó levéltári adatokhoz hozzáju­tott, nyelvészeti munkájának teljes si­kerét látta igazolva. Nyelvészkedéseit külön könyvben rögzítette is „Duna­kömlőd és Németkér nyelvtörténete” címen. A levéltári adatok feltárták a te­lepítés egész történetét és részleteit így az 1775. évi nagy telepítés minden vonatkozásáról tökéletes történelmi adatokkal szolgál nekünk Kimondha­tatlan és felbecsülhetetlen kincset ha­gyott hátra. Könyveit forgatva látjuk hatalmas tudását Sőt, a telepítés he­lyének őstörténetét és történelmi ne­vezetességeit is kikutatta. Megértjük a sírjához még mindig idelátogató öreg tanítványainak szavát amivel egyéni­ségét és szeretetét jellemezték: „ne­mes szív” volt Azzal, hogy Dunaköm­lőd már Pakssal egy várossá lett, ő Paksnak is dicsősége. Az elmúlt kommunizmus izzó gyű­lölete - mint mindent ami nemes - az ő könyveit is zúzdában semmisítette meg. Csak itt-ott maradt meg 1-1 pél­dány belőlük V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom