Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-28 / 4. szám
Harc a túlélésért (I.) Milyen sors vár azokra az egyesületekre, amelyek nem tudják kivédeni az új gazdasági szabályozók szorítását, nem jönnek ki az úgynevezett központi támogatásból, vagy nem tudnak hozzátenni ahhoz annyit, amennyi biztosítja túlélésüket? Ez a kérdés ma már olyan klubokat is vészreakciókra kényszerít, amelyek eddig, ha üggyel-bajjal is, de mindig megoldást találtak. Győrben a Rába ETO-nál elkezdődött emlékezetes szanálási hullám tovább terjed, a fővárost is elérte, olyan régi patinás egyesületeket is, mint amilyen a Ganz-MÁVAG SE, a Ferencváros és a Vasas. Az ÁISH ebben a nehéz helyzetben, mivel pénze nem volt, csak tanácsokat tudott adni az egyesületeknek a túlélésre. Az egyetlen kiút a saját vállalkozások megerősítése, eredményesebbé tétele. Még szerencse, hogy az új egyesülési jogról szóló törvény elismeri a profitelvű szervezetek létét s ilyenek a sportegyesületek is. A kormányzat az ÁISH és az egyesületek között tehát ésszerű kompromisszum született de továbbra is igaz a tétel: a jövőben csakis az alkalmazkodni képes SE-k maradhatnak fenn, méghozzá akkor, ha növelik gazdasági aktivitásukat Nagy kérdés persze, hogy miként lehet ezt növelni. Milyen új ötleteket lehet bevetni, illetve honnan lehet átvenni tapasztalatokat olyan megoldásokat amelyek sikerre vezethetnek? Az egyesületek további pénzügyi megerősítésére számos módszer kínálkozik. Amihez nem kell segédüzemágat netán vállalatot létrehozni, vagyis a legegyszerűbb megoldás: a kiadások csökkentése. Jelentős kiadáscsökkentést jelentene az egyesületeknek az is, ha nem verték volna fel annyira az edzők fizetését s nem fordítanának olyan nagy összegeket a játékosvásárlásokra, hanem inkább nevelnének maguknak sportolókat. Ez főleg a labdarúgásra igaz. Amikor nyilvánosságra hozták, hogy Kiss László edző havi 50 000 Ft-ba került a DMVSC-nek, akkor azt is mondták, hogy ő a legrosszabbul fizetett edző az NB I-ben. Amikor Bicskei Bertalan megvált a Honvédtől, s kinevezték szövetségi kapitánynak, akkor elpanaszolta az újságíróknak, hogy az új állás betöltésével éppen a felére csökkent a havi jövedelme, mert szövetségi edzőként „csak” 40—45 ezer forint havi fizetést kap. Ami a játékosok átigazolási diját illeti, ma már milliókban beszélnek egymással és a sportolókkal az egyesületek. Ha egységesen letörnék az árakat az egyesületek, az a maguk javára válna, ráadásul ezzel azt is elérnék, hogy nem tartoznának keresztbe egymásnak, mert jelenleg ez a helyzet A kiadáscsökkentés mellett fontos lépést jelenthetne a gazdasági megerősödésben, ha megbecsülnék az egyesületek a kis összegeket is. Szintén bevételt hozhat a jogi tagság intézményének bevezetése. A sportegyesületek felajánlanák létesítményeiket olyan vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek sportlétesítménnyel, hogy a dolgozóik használhassák az övékét, s ennek fejében minden cég jogi tagsági dijat fizet Természetesen pontosan szabályoznák, hogy mikor állnak a létesítmények a versenysport, és mikor a tömegsport rendelkezésére. Zerza József Kora délután. A 2. számú iskola tornaterme. Battyognak a fiúk. Még nevetni sincs erejük, pedig vége. Legalábbis mára. Ez tényleg „hajcsár”?! Látom, ez van egy két arcra írva. A híre félelmetes. Egy kis tapogatózó párbeszéd. A sportról, sérülésekről. Segítőkész. T egeződést ajánl. Örömmel elfogadom. Jó egy órát beszélgetünk. Ebből olvashatnak néhány mondatot:- Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak!- Debrecenben jártam gimnáziumba. Fiatalon bekerültem a DVSC felnőtt csapatába, amely akkor is ingázott az első- és másodosztály között 1963-ban kerültem az akkor jó Vasasba, ahol 1974-ig, visszavonulásomig játszottam a csatársorban. Utána két és fél évig szakosztályvezető voltam, de igazából az edzői szakma vonzott. Közben elvégeztem a jogi egyetemet, a TF-szakedzőit, a vendéglátóipari főiskolát. Siófokon kezdtem edzősködni, aztán Debrecen, Kaposvár, Diósgyőr, Csepel, Debrecen, Dunaújváros, Vasas, majd Görögország következett. Ez soknak tűnhet, de két évnél hoszszabb időre nem kötöttem szerződést Én vagyok az első edző Magyarországon, akinek nem felmondtak, hanem a Vasasnál három hónap után én mondtam fel. Most már azonban elég volt Valami mást szeretnék csinálni.- Mi lehet szerinted az oka a mai idők gyors edzőcseréinek?- Igazán ezen még nem gondolkodtam, sok oka lehet bizonyára. Egyik mindenképpen az, hogy egyszerűbb és olcsóbb megválni az edzőtől, mint azoktól a játékosoktól, akikért milliókat fizettek.- Hogyan kerültél mégis Paksra?- Egy vendéglátóipari kft létrehozásán fáradozom, de ez még nem jött össze. Közben megkerestek régi ismerőseim - a csapatról jókat hallottam - kértek, segítsek és én igent mondtam. Június 30-ig vállaltam.- Miért akarsz hátat fordítani a labdarúgásnak, amikor életed nagy részét az töltötte ki? A doktor edző- Vágyom egy kis nyugalomra, szabad hétvégékre. Másrészt a ma labdarúgásában az értékek nincsenek a helyükön. Nincs értéke a becsületes, következetes munkának.- Mi az oka a magyar labdarúgás hanyatlásának?- Az előbb elmondottak. A foci világa sem választható el a társadalomtól, hisz annak része. Mitől lenne jobb, mint társadalmunk?- Látsz-e kiutat?- Őszintén megmondom, pesszimista vagyok és nem bízom az újbóli felemelkedésben. Legalábbis nagyon hosszú idő kellene ahhoz.- Mit vársz mostani csapatodtól?- Ha a játékosok becsületesen elvégzik azt az edzésmunkát, amennyi a másodosztályban feltétlenül kell, a csapat bent tud maradni.- Milyenek az első tapasztalataid?- Ez az erőgyűjtés időszaka. Egyelőre ismerkedem. A csapat harmada mindenképpen megfelel a követelményeknek, harmada átlagos és harmadának fejlődnie kellene gondolkodásban és produkcióban egyaránt. Mivel fiatal játékosokról van szó, nekik hosszabb idő kell az igazodáshoz, de bízom bennük. Ha nem bíznék, nem lennék itt Sokáig a beszélgetés hatása alatt voltam. Úgy éreztem, találkoztam egy intelligens „diktátorral”, akit (ha valaki eddig nem találta volna ki) dr. Puskás Lajosnak hívnak és most éppen a PSE labdarúgócsapatának vezető edzője. CH. PAKS VÁROSI TANÁCS V. B. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME felvételre keres büntetlen előéletű, 8 általános iskolát végzett férfiakat és nőket az atomerőmű területén primerköri helyiségek takarítására, kiemelt bérezés biztosításával. Jelentkezni a költségvetési üzem 2. sz. építésvezetőségénél Paks, Tolnai u. 21, telefon: 10401 lehet. m 1990. FEBRUÁR 28. 15 PAKSI HÍRNÖK
