Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-28 / 4. szám
Kutya-macska barátság f : ■"[ "i- Ó, ha pártjaink is így értelmeznék! Fotó: Gálosi J. AzÁBMH 4/1990. (I. 31.) számú rendelkezése az 1990. évi munkaszüneti napokról Március 11-én vasárnap munkanap Március 16-án pénteken szabadnap Április 28-án szombaton munkanap Április 30-án hétfőn szabadnp December 22-én szombaton munkanap December 24-én hétfőn szabadnap December 29-én szombaton munkanap December 31-én hétfőn szabadnap Városunk környezetvédelméért! Környezetvédelmi és természetvédelmi intézkedési javaslatok Javaslatunk lényegében két részből tevődik össze, egyrészt a tudatformálás, a természetszeretet és a környezetkultúra kap benne szerepet mint elsődleges és kisebb gazdasági ráfordítást igénylő feladat Másrészt az általános településrendezés környezetvédelmi szakági feladatainak olyan kibővítését javasoljuk, amely súlyponti feladatnak tekinti a környezet- és természetvédelmet I. Nevelési-oktatási rendszer a) Az óvodai nevelés és az alapfokú nevelésoktatás folyamatában a szemléletformálás, a természetszeretet és a környezetkultúra kapjon nagyobb szerepet b) Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények tanterveibe, tanórán kívüli nevelési programjaiba folyamatosan integrálni kell a környezet nevelési célokat és ismeretanyagokat A tanulók környezeti érdeklődésének irányítására és kielégítésére alkalmas fakultatív képzési és önképzési lehetőségeket minden lehetséges intézményben létre kell hozni, illetve tovább kell fejleszteni. II. A közművelődésben 1. A közművelődési intézményhálózatot (könyvtárak, művelődési házak, múzeumok stb.) alkalmassá kell tenni a környezeti ismeretek terjesztésére, jobban igénybe kell venni a környezettudat formálására. 2. A közművelődés eszközrendszerével is hozzá kell járulni a társadalom környezeti ismereteinek gyarapításához (előadások, kiállítások, filmek stb.). III. Településrendezés- Javaslatot kell kidolgozni a táj- és természetvédelemben a települési, a termelési nem veszélyes és veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésével, működtetésével kapcsolatban. Ide tartozik a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása ártalmatlanítható (égethető) és nem égethető vagy újra felhasználható anyagok elkülönített gyűjtésével, illetve a szendvics-módszerrel szigetelt szemétlerakóhelyen történő hulladékgyűjtés. Lehetőség szerint városi szemétégetőt kell üzembe helyezni (akár más vállalatok közreműködésével). Valamint ideiglenes veszélyes hulladéktárolót kellene létesíteni, pl. felhagyott gazdasági telepen, üzemcsarnokban stb., az ebből eredő nyereség az előbbiekre vagy más környezetvédelmi beruházási igényekre lenne fordítható.- A vállalatoknál keletkező egyes hulladékok börzéjének megvalósítása (nem csak városi szinten) hulladékcsökkentő hatású lehet- A levegő tisztaságának védelmében, mind a településrendezésnek, mind az emisszió csökkentési lehetőségeinek szerepük vaa A településkondicionálás érdekében szükséges hatékony zöldfelületi rendszer kialakítása (nagy forgalmú utak mellé lombos fák, parkosítás stb.). Az emisszió forrásaiként a gépjárművek (buszok) folyamatos műszaki felügyelete (adagolók, katalizátorok stb.), a hagyományos fűtés csökkentése tartozik ide A szilárd burkolatú úthálózat teljes kiépítése is szükséges.- A vízi környezet védelme a Duna közelsége miatt is nagyon fontos. Ezzel kapcsolatos feladatok: a) A város csapadékvizeit elvezető rendszerben fölszámolni a szennyvíz-becsatlakozásokat b) Fel kell mérni a Dunába bekötő csatornák helyét és azok kapcsolódó körzeteit c) A városi víz- és főleg a csatornahálózat teljes kiépítése. d) Az ipari üzemek szennyvizeinek teljes körű tisztítása.- A környezeti zaj elleni védelem városrendezési eszközökkel történő megvalósításához első lépésként az egész településre vonatkozó, átfogó zajvédelmi program elkészítése szükséges. A zajforrások azonosítása után a koncepció fő jellemzője lehet, hogy konkrétan meghatározza a város azon részeit, ahol a speicális zajvédelmi célt szolgáló területek (fokozottan védett terület, csendes övezet, zajgátló védőterület) kialakítása célszerű, ahol az engedélyezettől kisebb határértékeket lehet követelménnyé tenni. A városi környezet tudatos fejlesztésével „komfortossá”, emberléptékűvé és természetközelivé tételével tehetünk a legtöbbet az emberek környezetkultúrájának, természetszeretetének fejlesztése terén is. IV. A fiatalok bevonása a környezet állapotának nyomon követésébe A középiskolákban, főiskolán létre kellene hozni egy olyan megfigyelő rendszert, mellyel a fiatalok saját mérések alapján ítélhetik meg környezetük állapotát az esetleges változásokat A figyelt paraméterek a városi légszennyezés, a környezeti sugárzás, a csapadék savassága lehetnének Pásztor Béla Tilky Péter Tisztelt olvasók! Véleményüket és javaslataikat a szerkesztőség címére küldjék, vagy a PAV központján (11-222) keresztül Tilky Péterhez juttassák el. PAKSI HÍRNÖK 4 1990. FEBRUÁR 28.
