Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

járt - így a jól tájékozott kritikus hogy a költemény az nap délután készült és így ideje nem volt azt tüzetesen hetanulni. Ily esetben a közönség szívesebben vette volna, ha a szöveget ó'maga olvassa.”419 420

A Veszprém c. lap jóérzékű kritikusa több alkalommal észrevételt tett a rendező munkájára is. Nemcsak a színészek mozdulatait, mozgását, játékstílusát, magatartását bírálta - pl. azt, hogy előadás alatt egymással beszélgettek, a színfalak mögött zajongtak -, hanem dramaturgiai kérdésekre is kitért. A december 25-i előadás (Miatyánk Isten) alkalmával a darab végén lévő akasztási jelenetet kifogásolta: ,jKár a darab végén azt az akasztási jelenetet oly kézzel foghatólag fölmutatni. A bűnhődés eléggé ki van fejezve abban úgy is, hogy Kurta turpissága kifderült] - ő maga pedig kézre került. A darab illúzióján a jelenet sokat rontott.”429 December 29-én Az orosz-török-szerb háborúról c. bohózatban kifogásolta, hogy a „legflegmatikusabb török” szereplőnek nem volt semmi funkciója, ugyanis egész előadás alatt mozdulatlanul ült.421

Időnként a rossz, esős időjárás is távol tartotta a közönség egy jelentős részét (pl. 1877. december 5-én). 1878. január 22-én szintén igen rossz idő volt, a közönség nem tudott megjelenni.422 Előfordult, hogy egy- egy tag hirtelen megbetegedése miatt változtatták meg az esti műsort.

1878. január 3-án Újfalusiné megbetegedése miatt a meghirdetett, név szerint nem említett darab helyett hirtelenjében két egyfelvonásos vígjátékot tűztek műsorra, majd utána Ürményi Jókai Mór: Apotheosis c. alkotását szavalta el a csekély számú közönségnek.423 Molnár György visszaemlékezésében tréfásan 83 csapást nevezett meg, melyekkel ekkortájt a magyar színészetnek meg kellett küzdenie. Nemcsak természeti csapás (árvíz, fagy, szárazság, tűzvész, vihar, stb.), hanem vallási előírások tömege (zsidók ünnepei, normanapok424 stb.), társadalmi esemény (farsang, névnap, születésnap, temetés, halotti tor, tisztújítás, stb.), gazdasági tevékenység (krumpliszüret, szőlőszüret, kukoricatörés), sőt

419 Színház. = Veszprém 3 (1877) 52. sz. (december 30.) 4.

420 Színház. = Veszprém 3 (1877) 52. sz. (december 30.) 4.

421 Színház. = Veszprém 4 (1878) 1. sz. (január 6.) 3.

422 Színház. = Veszprém 4 (1878) 4. sz. (január 27.) 5.

423 Színház. = Veszprém 4 (1878) 1. sz. (január 6.) 3.

424 A normanapokon „minden színjáték és nyilvános mulatság tiltva” volt. 1860-ban ezek közé tartozott: Hamvazószerda, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Nagyhét, Húsvét és Pünkösd ünnepe, Űrnapja, Nagyboldogasszony napja, Kisasszony napja, Mindenszentek napja, Advent utolsó három napja, Karácsony napja, továbbá Magyarországon Szent István király ünnepe. Vö. MAJER 1859. (Kor- és egyházi jellemek (sic!) 1860-ik évre c. oldalszám nélküli bevezető' rész: XI. Normanapok.)-102-