Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Apámmal kapcsolatos történetek; dohányzásom, követválasztási küzdelmek; Kossuth Ferenc követté választása Tapolcán, Szabó Imre megválasztása Veszprémben
és a jövedelem- és vagyonadóról igen magas színvonalú párbeszédet, kiindulva abból, hogy lehetetlen folyton az ingatlanok adójának az emelésével próbálni az államháztartás növekvő kiadásait fedezni, amikor az igazságtalan is, és nem is célravezető. Bizony eltelt vagy 40-50 esztendő, mire erre az illetékesek rájöttek és megvalósították. Talán ez is volt az oka, hogy nem prüszköltem ellene, mikor behozták, mert még gyermekkoromban beláttam ennek helyes, igazságos voltát. Ilyen hajóút alkalmából hallottam elmondani apám szájából, hogy kibabrált egyszer Kolossváry József vele azért, mert ő a nyarat Almádiba [n] tölti. Egyszer a belügyminisztertől kapott egy táviratot, hogy 24 órán belül jelentkezzék nála Budapesten a hivatalában. Ezzel a reggeli hajóval és vonattal utazott Budapestre és a miniszter, akivel a legjobb baráti viszonyban volt, igen hidegen fogadta, és rögtön azzal kezdte: — Mivel igazolja alispán úr az engedelmesség megtagadását? — Apám nagyot csodálkozik, hogy hol van itt [az] engedelmesség megtagadása, amikor az első táviratra jött. Elővette a táviratot, mutatja és mondja, hogy még nem telt le a 24 óra. Mire a miniszter mondta, hogy hiszen ez a harmadik távirat, a másik kettőt nem kapta meg? Apám [azt] mondta, hogy ezekről nem tud. Erre a miniszter küld a referensért, az utánanéz, és megállapítják, hogy bizony egy hét alatt már két távirat elment az apámhoz, hogy mielőbb menjen Budapestre egy bizonyos ügyben, és tegyen jelentést, de ő [a] füle botját sem mozdította. A kérdéses ügyben közben jelentést tett, és a helyzetet is megismertette, hogy ő most Almádiban él, törvényhelyettese van, hetenként viszik ki néki a postát, és [a] fontosabb ügyeket kocsin, de bizony a táviratról sem szóban, sem írásban említést nem tettek. A miniszternek kedves embere volt apám, rögtön kiengesztelődött, mikor látta, hogy [a] helyettesének a rosszindulata akarta kellemetlen szituációba hozni apámat. Még ő kérlelte, hogy ne vegye magára a táviratot, mert ♦ 319 ♦
