Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Előszó

meket, hatásokat, motívumokat vizsgálja filológiai igényességgel. Ma már kevéssé olvasott és ismert regényeket vesz górcső alá, s érdekes felfedezések­re vezeti rá az Olvasót. Ebben a részben is szerepel egy olyan munka, amely nem hangzott el a konferencián, ám egyedisége, egyéni szemléletmódja és szerzőjének pápai kötődése miatt fontosnak tartottuk, hogy — 75 évvel első megjelenése után — kötetünk anyagában elhelyezzük. Vass Vincének, a Pápai Református Teoló­giai Akadémia egykori tanárának írásáról van szó, amely 1925-ben, Jókai szü­letésének 100. évfordulóján jelent meg először a Dunántúli Protestáns Lap hasábjain. Mezei Zsolt, e kötet szerkesztője tanulmánnyal is szerepel, mely a pápai Jókai-kultusz 1880—1925 közötti időszakából emel ki figyelemreméltó esemé­nyeket, s igyekszik bemutatni a nagy író és Pápa kapcsolatát, tiszteletének továbbélését a fennmaradt írott emlékek alapján. Veress Zsuzsa, aki Petőfivel kapcsolatban is értékes dolgozatot készített, ebben a fejezetben Jókai Mór műveinek mai befogadóiról és a mai olvasói hoz­záállásról közöl érdekes, pedagógusok és más ízlésformálók számára igen ta­nulságos tanulmányt. Helyzetértékelése plasztikus és — sajnos — némiképp lehangoló. Kötetünk címét Kőrös Endrének, a Pápai Hírlap egykori főszerkesztőjé­nek, a Református Nőnevelő Intézet igazgatójának verséből vettük, amelyet 1931-ben a Kisfaludi-Strobl Zsigmond alkotta Petőfi-Jókai szobrok avatására írt. „A kényes úrfi s a rongyos baka”: ez a két kifejezés jellemzi talán legjob­ban a két halhatatlan diákot pápai tartózkodásuk idején. „Kényes úrfi” volt Jókay Móric, a széltől is óvott úrifiú, aki a Sopronból érkező „rongyos baká”- val, Petrovics Sándorral Pápán ismerkedett meg és kötött barátságot. Tanulmánykötetünk célja — ahogy már fentebb is említettük — elsősorban tudományos: a magunk szerény módján hozzá kívánunk járulni a Petőfi-Jókai kutatás egészéhez. Apró részleteiben ugyan, de talán sikerült pontosítani, árnyalni azt a képet, amelyet Petőfi Sándor iskolai éveiről, tanulmányairól eddig ismertünk. Célunk volt az is, hogy a pápai helytörténeti irodalomban elterjedt és sokszor téves, felszínes ismereteket kiigazitsuk, irodalomtörténeti alapozottsággal megcáfoljuk, és a nosztalgikus múltszemléletet tárgyilagos elemzéssé alakítsuk. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom