Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében
tont idézik35. Ezek csak feltevések, viszont Bodolay Géza lendületes és filológiai szempontból pontosan alátámasztott érveléssel bizonyítja, hogy a Mire meg- vénülünk szigorú pozsonyi, a diákokról csak rosszat feltételező professzora mögött a ridegségig puritán egykori pápai filozófust találjuk, aki nem csupán Jókai tanárait, hanem sógorát és később atyai barátját, Vály Ferencet is oktatta, így írónk sok személyes emléket is hallott róla. A regény „pozsonyi” igazgatótanára így fakad ki: „Azért én, akinél hegedűt kapok, azt összetöröm. (...) Semmiképpen nem engedem, hogy a diákok köpönyeg alatt hegedűt hordjanak a kocsmába. A hegedűt összetöröm, a köpönyeget pedig felszabom kabátnak. Diáknak köpönyeg! Az csak katonatisztnek való! Aztán a táncra készült kecsegeorrú csizmákat sem tűröm senkinek a lábán, tisztességes ember csonka orrú csizmát hord, nekem, senki hegyes orrú csizmában az iskolába ne jöjjön, mert én felteszem a lábát a padra, s a csizmája orrát levágom.” Sl‘ Ezek a tilalmak szembetűnően egybevágnak a „a pápai Kánt” kezeírásával 1794-ben közzétett pápai iskolai törvényekkel. Ezek szerint: „Hegedülni egyáltalán nem szabad. (...) Köpönyeget esős időn kívül soha (...) A kalap »a kiadandó forma szerint« három szegletes” lehetett csak.37 S a professzort még az 1882-es kiadású irodalomtörténeti munka is „hegedűtördelő”-ként említi.38 (Regénybeli alakmása ridegsége ellenére is pozitív hős: megmenti a Kossuth Országgyűlési Tudósításait titkon másoló Aronffy Dezsőt a kicsapástól.) Másutt Jókai kétszer névvel is idézte Márton István mondásait, igaz emlékezete mindkétszer megcsalta, mert Utazás egy sírdomb körül című 1889-es írásában Józsefnek, A barátfalvi, lévitában Ferencnek keresztelte el a pápai kollégium legendákkal övezett tanárát. A templomi orgonát elutasító orthodox kálvinista mondását kétszer is idézi: „Minek a templomba duda!” 39 A másik debreceni vonatkozású művében, Az egetvívó asszony szívben is megtaláljuk ugyanezt a művészetellenes puritánságot hirdető szólást: „Orgonaszó nincs. Főtisztelendő Veresegyházi püspök uram azt nem engedi behozni. (Minek a templomba duda?)”1'11 * ** * JÓKAI: A debreceni lunátikus In: J. M.: Elbeszélések. — NÁDASDY: Pápai... 152. :iü JÓKAI Mór: Mire megvénülünk Bp. 19(53. 00-01. :n tóth Endre: Mándi Márton István élete. Pápa 1931. 52. :ili Új Magyar Athenás, gyújtó Sz. Kiss Károly. Bp., é.n. Idézi: A Pápai... 217. ** JÓKAI Mór: Utazás egy sírdomb körül. In: FÁBR1 im. 79. és JÓKAI Mór: Az elátkozott család - A baráitfalvi lévita. Jókai Mór Válogatott Müvei (a továbbiakban: JMVM) Bp. 1901. 370. 10 JÓKAI Mór: Egetvívó asszonyszív. JMVM Bp. 1974. 20. 195
