Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

Korsós Bálint

*

„Áldott legyen a láng...”

(Pápai hatások Jókai írásművészetében)

Bevezetés

Alighanem a legfényesebb tanéve volt az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégiumnak az 1841/42-es. Az iskolája után a „Dunántúl Athénjának” is nevezett kisvárosban ekkor találkozott egymással a „két királyi diák”, Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor és Jókai Mór (vagy ahogy akkor még ő írta: Jókay Móric). Ez az ismeretség ugyan mély barátsággá csak az 1843-as kecskeméti viszontlátásuk után vált, de túlzás nélkül állíthatjuk mindkettőjükről, hogy pápai első „írói” sikereik későbbi életútjukat is meghatározták.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a magyar romantika két ikercsillaga pályájának magasra ívelését pusztán a pápai református kollégium nevelésének tulajdonítanánk. Témánk kiterjedt szakirodalma is csupán az őket Pápához fűző élményeket, az életművekben fellelhető pápai kapcsolatokat kereste elő, Petőfi kalandosabb sorsára több, Jókai kevésbé színesnek ható útjára kevesebb figyelmet fordítva. Tanulmányunk a legnagyobb múlt századi prózaírónk életének és művének pápai vonatkozásait veszi számba, főként az életmű eddig kevéssé megvilágított motívumait szétszálazva.

Az életrajzi tényei

Az életrajz tényeit illetően utoljára új eredményeket Jókai monográfusa, Nagy Miklós hozott, aki 1953-as cikkében feldolgozta Vály Ferenc akkoriban előtalált naplóját.1 Eszerint az 1827 és 37 között Pápán diákoskodó leendő sógora hozta a fiatal Móricot 1841. augusztus 21-én különbözeti vizsgát tenni, amit a kisdiák a legjobb eredménnyel teljesített is. Szeptember 27-én Vály tanártársa, „Tarczy Móricnak kosztot ajánl”, de ezt a szívességet mégsem kellett igénybe vennie, mert az október 24-én a kollégiumban kosztosdiákért jelentke1 Nagy Miklós: Jókai pápai diákéveihez = UK 1950 II. 160-107. Vály Ferenc 178 oldalas naplója a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek (a továbbiakban: DRETGy) Kézirattárában „0. 675.A.” jelzet alatt lelhető fel.

183