Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

illetve a mész- és szénégetés, éppen úgy mint a regénybeli Barátfalva lakóinak68. Forrásait illetően tudjuk, hogy pápai évfolyamtársai között is volt dudari fiú, s talán még fontosabb szál, hogy Petőfinek egyik pápai megélhetési forrása volt az, hogy egy megromlott látású volt dudari református lelkésznek, Török Pálnak olvasott fel. S a bölcs öreg emberek szeretnek mesélni is, ha van hallgatóságuk. Nádasdy Lajos említi cikkében,69 hogy volt egy dudari református lelkész, aki ott mocsarat csapolt le, gyümölcsöst és erdőt telepített. Ez a község ezért válhatott a felekezeti megbékélés és a bűnbocsánat helyszínévé az élet antinómiáira „az örök béke kora” utópikus válaszait kereső idős Jókai életművében.

Pápa, a város, és református kollégiuma a múlt század negyvenes éveiben élték virágkorukat. Ebben a „korszerű”, szellemi pezsgést hordozó atmoszférában megmártózhatott mindaz, aki rövidebb-hosszabb ideig a városka lakója, a Kollégium diákja volt. Ezt jelentette az itt töltött tanév többek között Jókai Mórnak is. Mégis figyelmes olvasói köszönhetik a legtöbbet ezeknek az írót ért hatásoknak: élményszerű képet kapván ezek révén is a múlt század első felének küzdelmeiről, nemes céljairól, mozgósító eszméiről.

cs Dudar gazdálkodásáról, történetéről: ILA Bálint-KOVACSICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona I. Bp. 1964. 312.

00 A felolvasásról is NÁDASDY derítette föl a pontos adatokat: NÁDASDY Lajos: Hol született Petőfi ? = Életünk 1973/5. 454-460., a Dudart felvirágoztató lelkészről is ő írt: NÁDASDY Lajos: Pápai hatások Jókai írásaiban = Veszprém Megyei Napló 1975. március 1. 7.

202