Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

Tanulmányai és a Képzőtársascuj

Bár a kalandok saját bevallása szerint sem vonzották, mégis írónk művészi fejlődésének jelentős állomása a Dunántúl református kollégiuma, s erre az adott alapot, hogy országos hírű tudósgárda gyűlt itt össze ekkor. Könyveik, közéleti és tudományos szereplésük mellett az is illusztrálja a professzori kar felkészültségét, hogy valamennyien öt vagy ennél több nyelvet beszéltek. A klasszikus nyelvek mellett a németet és a franciát valamennyien ismerték, s Bocsor még angolul, Stettner olaszul is tudott, ketten az arab nyelvet, Széki Béla pedig a szanszkritot is olvasta. (írónknak ismerős modellje lehetett némelyikük az Eppur si muove (És mégis mozog a föld) keleti nyelveken beszélő professzorához.)8 Jókai Tarczy Lajos akadémiai tag természettan órái mellett Bocsor István francia nyelv és történelem, Farkasdy Károly senior mértan és Széki Béla hittanóráit látogathatta. Tarczy tanácsára a filozófiai tanulmányokat későbbre halasztotta.9 Aligha túlzunk, ha Bocsor történelmi előadásainak tulajdonítjuk írónk élete végéig következetesen képviselt szabadelvű politikai értékrendjének és felfogásának a megalapozását. Boesornak hegeli elveken nyugvó, ámde a filozófiatörténet német klasszikusánál jóval radikálisabb, aktivitásra serkentő történelemszemlélete,10 amely korabeli előadásairól készült jegyzetekben megvan, külön tanulmányt érdemelne. 1848-ig egy egész nemzedék (hozzávetőleg: 1000-1200 diák) nőtt ki az iskolapadokból az ő modern kori történelmet, s azon belül is az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat által képviselt alkotmányossági eszményt és a nagy francia forradalom harcos szabad- ságszeretetét középpontba állító felfogásán nevelkedve. S nem csupán a nagy nyugati hatalmak példáit vetítette hallgatósága elé, nagy hatással beszélt a reménytelennek látszó helyzetben lévő olasz és lengyel szabadságküzdelmekről. A magyar történelmet nem csak a hagyományos protestáns sérelmi nézőpontból tárgyalta, hanem rokonszenwel szólt II. József reformkísérleteiről (nem szűkítve ezt le a protestánsokat kedvezően érintő türelmi rendeletre, s ugyanezen értékeléssel találkozunk a Rab Rábyban is). Tőle indult ki ugyanakkor tanítványainak Rákóczi-kultusza, amely tanítványa, Tlialy Kálmán értékes történeti munkásságában csúcsosodott ki, s az Eppur si muove diákfi A Pápai Kollégium története. (Szerk. Trócsányi Zsolt) Bp. 1981. 231.

9 JÓKAI: Levelezése... 8.

185