Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXII. A pesti theologia

Az írók közül Jókai Mórt268, Arany Jánost269, Tóth Kálmánt270, Czu- czor Gergelyt271, Vas Gerebent272, P. Szathmáry Károlyt273, Thaly Kálmánt274, Gyulai Pált275, Tóth Lőrinczet276, Csengeri Antalt277, Szigligeti Edét278, Vadnai Károlyt279, báró Kemény Zsigmondot.. ,280 stb.

267 Helfy Ignác (1830-1897) újságíró, politikus, 1848-1849-ben Kossuth irodájában dolgozott. 1854-től Olaszországban élt, 1870-ben hazatérve a 48-as, majd Függetlenségi Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselője lett. KENYERES 1981.1. 701.

268 Jókai Mór (1825-1904) regényíró, politikus, újságíró, szerkesztő, a romantikus próza kiemelkedő képviselője. KENYERES 1981.1. 814-816.

269 Arany János (1817-1882) nagy epikus költő, szerkesztő, 1860-tól Pesten élt, 1865-től az MTA titkára, 1870-1879 között főtitkára. KENYERES 1981.1. 50-53.

270 Tóth Kálmán (1831-1881) bajai (Bács-Bodrog vm.) születésű költő, dráma- és újságíró, politikus, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1851-től Pesten élt, 1856-től a Hölgyfutár segédszerkesztője, 1856-1861 között a lap felelős szerkesztője. 1860-1873 között a Bolond Miska c. élclap, 1864-től haláláig a Fővárosi Lapok c. szépirodalmi napilap szerkesztője. 1865-1876 között négy cikluson át Baja országgyűlési követe. Népszerűségét a közízlésnek megfelelő hazafias és szerelmi költeményeinek köszönhette. Vö. SZINNYEI 1914. XIV. 403-408.

271 Czuczor Gergely (1800-1866) költő, nyelvész, bencés tanár, a romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője. KENYERES 1981. I. 338.

272 Vas Gereben, eredeti nevén Radákovics József (1823-1868) író, szerkesztő. A veszprémi piarista gimnáziumban tanult. 1848-ban Arany Jánossal együtt szerkesztette a Nép Barátja c. lapot. A szabadságharc után csak az irodalomnak élt. Összes munkáit 1886-1900 között 12 kötetben adták ki. VARGA 1998. 536-537. Újrafelfedezése: VAS 1997.

273 P. Szathmáry Károly (1831-1891) író, szerkesztő, a Petőfi és Kisfaludy Társaság tagja. 1869-1878 között a nagyatádi kerület országgyűlési képviselője, 1878-tól az országgyűlési napló szerkesztője. 1877-től a kisdedóvók miniszteri biztosa volt. Különösen történelmi regényeivel vált népszerűvé. 55 önálló műve jelent meg. SZINNYEI 1909. XIII. 455-459.

274 Thaly Kálmán (1839-1909) költő, történész, országgyűlési képviselő, az Akadémia levelező, majd rendes tagja. A Történelmi Társulat egyik alapítója, első titkára, a társulat Századok c. folyóiratának 1867-1875 közötti szerkesztője. A kuruc kor kutatójaként a nemzeti romantikus történelemszemléletet képviselte. A szakirodalom 38 önálló művét ismeri. SZINNYEY 1914. XIV. 79-85.- 242 -