Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXII. A pesti theologia

Somsich Pált261, Ghyczy Kálmánt262, Lónyay Menyhértet263, Zsedényi Edét264, Irányi Dánielt265, Simonyi Ernőt266, Helfi Ignáczot267 ... stb.

259 Bónis Samu (1810-1879) Szabolcs megyei reformpolitikus, országgyűlési követ, 1848-as kormánybiztos, 1869-től kúriai bíró. KENYERES 1981.1. 244.

260 Klauzál Gábor (1804-1866) Csongrád vármegye reformkori országgyűlési követe, 1848-ban földművelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter, 1861-ben és 1865-ben Szeged képviselője, Deák híve. KENYERES 1981.1. 934.

261 Somsich Pál (1811-1888) somogyi birtokos, mérsékelt szabadelvű politikus, országgyűlési követ 1843/44-ben, 1847/48-ban, majd 1861-ben, 1865-ben és a kiegyezés után. 1872-től a képviselőház elnöke, 1887-től a főrendiház tagja. SZINNYEI 1908. XII. 1290-1294.

262 Ghyczy Kálmán (1808-1888) reformpolitikus, Komárom vm. országgyűlési követe, 1874-1875-ben pénzügyminiszter, majd a képviselőház elnöke 1879-ig. 1885-től a főrendiház tagja. KENYERES 1981. 1. 596.

263 Gróf Lónyay Menyhért (1822-1884) jogász, konzervatív szabadelvű politikus, országgyűlési képviselő. 1848-ban pénzügyminisztériumi államtitkár, 1859-ben a protestáns autonómia elszánt védelmezője. Az 1867-es kiegyezés gyakorlati előkészítője, 1867-1870 között pénzügyminiszter, 1870-1871-ben közös pénzügyminiszter, majd 1871-1872-ben magyar miniszterelnök, de a politikai támadások miatt lemond. 1861- től az MTA rendes tagja, 1871-től haláláig az akadémia elnöke. 1870-től a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka. SZINNYEI 1900. VII. 1383-1391., naplóját kiadta: DEÁK 2004.

264 Zsedényi (Pfannschmidt) Ede (1804-1879) lőcsei születésű konzervatív politikus, 1848-ban miniszteri tanácsos, 1859-ben a protestáns autonómia védelmezője, 1860-tól az udvari kancellária tanácsosa, 1867 után a Deák-párt tagja. SZINNYEI 1914. XIV. 1928.

265 Irányi Dániel (1822-1892) ellenzéki politikus, képviselő, 1849-ben kormánybiztos, emigrált, majd hazatért. 1869-től a 48-as párt elnöke, 1884-től a Függetlenségi Párt elnöke. KENYERES 1981. I. 778.

266 Simonyi Ernő (1821-1882) ellenzéki politikus, történetkutató. Az 1840-es években Nyitra és Bars vármegyék ellenzékében szerepelt. Részt vett a szabadságharcban, amelynek bukása után emigrált. Hamburgban, Párizsban, Londonban élt. Angliai emigrációjában Marx hatása alatt álló szocialista csoporthoz tartozott. Eközben magyar vonatkozású történeti iratok felkutatásával foglalkozott. Feltárta, majd az 1870-es években Pesten kiadta a II. Rákóczi Ferenc kori angol diplomáciai iratokat.- 24J -