Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)

I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról

32 Nemes Csoiak Szertartási86 I. Hogy az bor árulás magunk keőzőtt szabad légyen fizetés nélkül Sz[ent] Mihály naptul fogva. Kis Karacsonyigh, es senkinek ne légyen szabad egy másra kezdenyi. II. Az után ismégh az falunak fogadot(t) korcsmarossa légyen, Szent Mihály napigh, es hogy az ako számtul fizessen az falunak végezése szerint. III. Hogy ha valaki el szánt szándékkal ejjel avagy nappali időn, az megh til­tott tilos fűben reá hayttya marháját, es ha raita kaphattyák, avagy reá bizonyo(so)dik, megh vehessék az birságot flor[enum] 1. Ha peniglen csak szala- dásképpen raita tapasztalhattyák, minden marhátul egy, egy garas legyen, es ha az kár el szenvedhetetlen lészen, azt megh böcsüllyék. IV. Az ki az eőrökös megyét tudva, es szánt szándékkal el szántya, azonis megh vehessék raita az birságot flor[enum] 1, ha penigh tudatlanul, úgy is tartozzék kedvet keresnyi, es az földet viszsza szántanyi. V. Hasonlóképpen ha ki az szomszedgya kaszállo fűvét tudva el kaszállya, méltó megh vennyi raita az birságot flor[enum] 1, ha penigh tudatlanul, úgyis tar­tozzék kedvet keresnyi, es az kaszált fűvet viszsza adnyi. VI. Ha ki az szomszedgya főidét kőzkerteléssel el foglallya tudván, annakis birsagha floijenus] 1, ha peniglen tudatlanul, úgyis tartozik kedvet keresnyi, es az főldett viszsza eresztenyí. VII. Ha ki az szomszédgya Tilos Erdejét szánt szándékkal el vágja, annakis birságha flor[enus] 1, ha peniglen tudatlanul esik, úgyis tartozik kedvet keresnyi. VIII. Sőrtés maihát és egyéb approlékos marhát, borjut es egyebet, ha az gabo­nában, avagy egyébb veteményekben találnak, be haicsák, es az kárt megh bőcsűllyék, azon kívül az haito pénz, egy egy garas légyen. IX. Ha penigh egy más marháit gonosz el végezet(tel), szánt szándékbul, bos(s)zuságbul az kárban találván, agyon veri vagy vereti az marhának az bőcsűljén maradgyon es tartozzék az árrát le tennyí, es az birságot is megh vehes­sék raita. X. Ha ki az szomszédgya kertére menne, veteményére, káposztára, répára, hajmara, dinnyére, avagy akar minémű gyümölcsére, ha rá bizonyosodik, avagy raita kaphattyák, az kárt tartozik megh fizetnyi, es az birságotis megh vehessék raita flor[enum] 1, ha penigh cseléd lészen, ha raita kaphattyák, testiben büntessék, hasonlóképpen az mezőn ha ki afféle ragadománt tenne, gabonában, szénában, borsóban, lencsében, zabban, es akár mi névvel neveztessék, ha raita kaphattyák, avagy reá bizonyo(so)dik, tartozzék az kárt megh fizetnyi, es az birságotis megh vehessék raita flor[enum] 1. A statútumokat Benczik Gyulától eltérően, arab számokkal, a közneveket kis betűvel közöl­jük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom