Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

den, Váralján, Feketehegyen, Újvidéken és Budapesten, ahonnan Kisbajomba választották meg lelkipásztornak 1899. július havában.

Felesége: Bosznai Mária, aki 1879. január 11-én a Baranya megyei Csepel községben született. Édesapja: Bosznai Sándor csepeli, majd sellyei református lelkész. Édesanyja: Urházy Amália. Elemi iskolai tanulmányai elvégzése után a középiskolát Pécsett végezte el. Házasságot 1903. június 3-án kötöttek Sellyén.

KISDOBSZA Filep József lelkész

Marosvásárhelyen születtem 1912. január 3-án. 1920-ban menekültünk ki Szamosújvárról Székesfehérvárra, ahol édesapám a fiúnevelő-otthonban kapott művezetői állást. 1924-ben árván maradtunk két bátyámmal - meghalt édesapám. Özvegy édesanyám kis nyugdíjából taníttatott az Ibi Miklós Reáliskolában,212 213 214 ahol 1930. évben jó eredménnyel leérettségiztem. Érettségi után egy évre - közben latin és görög érettségit tettem - beiratkoztam, Pápára megyek a teológiára. Négyéves tanulmányaim közben észrevétlenül is, tudatosan is mind jobban ráeszméltem arra, hogy mily nagy feladatra vállalkoztam. Széniori évem után, 1936. október 15-én Celldömölkre kaptam kihelyezést mint missziói segédlelkész. Boldogan jártam be Burgenlandot - Felsőőrt, Őriszigetet, Alsólővőt, stb. -, idehaza Sopront, gyűjtve anyagi segítséget a súlyos gondokkal küszködő, szép kis templomot építő celldömölki fiók egyházközségnek. Mint két jó testvér, úgy éltünk egymás mellett reformátusok és evangélikusok - egymást szeretve, támogatva és erősítve.

1937 szeptemberében letettem a papi vizsgát, utána 1937. november 28-án megválasztottak rendes lelkipásztornak Kisdobszára, Somogy vármegyébe. Beiktatásom időpontja 1938. január 2. Tudtam, hova kerültem, mert sokat hallottam a vidékről Kis Gézától, a kákicsi lelkipásztortól. Nagy lelkesedéssel és - ahogy visszanézek - nagy idealizmussal fogtam hozzá a munkához. Megszerveztük a tanítói állást, amely betöltetlen volt, a református gyermekek csekély száma miatt a lelkipásztorok tanítottak előttem. Van tanító, de kell most már hozzá rendes iskola is, főképpen pedig elegendő létszámú református gyermek. Megtörtént az iskola átépítése, melyet 1939. november 9-én avatott fel Szabó Bálint nagytiszte- letű esperes úr és B. Major János tanügyi elnök úr. A pusztuló gyülekezet lélekszámúnak gyarapítására telepes családokat hoztam Szatmár vármegyéből: Kisdobszára 2 családot, Istvándiba 2 és Nagydobszára 2-őt. A családok szorgalmasan dolgoznak, és az elkövetkezendő esztendők fogják megmondani, érdemes- e folytatni az ily irányú magyarságmentést, melyet nagyon megzavar a mai háborús helyzet.

212 Helyesen: Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Reáliskola.

213 Szabó Bálint 1941-től volt a belső-somogyi egyházmegye esperese. ZOVÁNYI1977.65.

214 Bocsi Major János 1922-től volt őrei lelkipásztor. SZABÓ 1929.401. BECK 1935.32.-747-