Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

ig, Kálmáncsán 1893. március 1-ig, Inkán 1895. november 15-ig, Visontán 1896. január 1-ig, Darányban 1896. március 31-ig.

Rendes lelkész voltam Magyarladon 1896. március 31-től 1900. március 15-ig, Hencsén 1909. augusztus 29-ig, Szabáson 1925. április 1-ig. Ekkor nyugalmaztat- tam idegbajom miatt, melyet a lelkészség mellett 12 éven át végzett tanítóskodásom és egyik fiam lókereskedésének izgalmai, költségei és a világháború rémségei, a kommunizmus és utána gyülekezetem lelkészi fizetésmegtagadási mozgalmai okoztak. A szegényebb egyháztagok fizetésemet nem tudták, vagy nem akarták megadni. Pereskedni miattuk nem akartam.

Két fiam két évig volt az 1914-es világháborúban. A harc után a pénz devalválása miatt hatvanezer koronám semmivé lett.

Házasságra 1897. évi január 6-án léptem Varasdy Ilonával, a Nagydobszán elhalt református tanító35 árvájával, aki szorgalmas munkásságával minden gazdasági s testi munkától felmentett. így hivatásomnak szentelhettem minden időmet.36 Egyik fiamat orvosnak, a másikat lelkésznek taníttattam, s ők máig is végzik hivataluk teendőit. A harmadik fiam, a kereskedő, 36 éves korában vesebajban elhalt 1937. évben.

Hencsén templomunkat renováltattam több mint 4 ezer korona költséggel, melyet magam gyűjtöttem össze. Nagyobb lelkesedéssel senki sem prédikált, mint én. Lelkiismeretem nyugodt, mert szeplőtelen erkölcsű, nemes lelkű nőmmel együtt eszményszerűleg mindent megtettem, ami tőlem telhetett. Mindig önmegtagadással, nagy nélkülözések között éltem. Jó Istenem megsegített, mert nyugalmaztatásom ideje, 1925. április 24. óta Csökölyben lakván, idegbajom pár év alatt (a Kneipp-kúra37 segítségével) megszűnt.

Hivataloskodásom idejében elégszer helyettesítettem lelkész társaimat. Iskola körfelügyelő is voltam 4 éven át.

Szelíd, elnéző voltam erélyesség helyett, kíméletes voltam gyülekezeteim tagjai iránt. Most 75. életévemben, szabadidőmban hazafias verseket írok. Szorgalmas templomba járó vagyok. Istenemet dicsérem holtom napjáig kegyelméért, mellyel mindig megsegített.

Soli Deo Gloria! Amen!

Csököly, 1943. július hava.

Horváth Imre nyugalmazott református lelkipásztor

35 Varasdy Sándor 1865-től 1896-ig tanított Nagydobszán. 1896-ban hunyt el. DREL II. 138. a. 1896. 9,12. Egyházkerületi Névtár. 1866. 26.1869. 28.1873. 27. 1874. 29.1875. 39.1878. 38. 1879.17. 1880. 24.1882.26.1884. 26.1885. 29.1886.30.1887. 29.1888. 31.1889.31.1890.39.1891. 35.1892.31. 1893.33.1894.35.1895.34.1896.33.

36 Pótlás a lelkészcsaládokat érintő adatok gyűjteményéhez. Horváth Imre nyugalmazott lelkész felesége, Varasdy Ilona született Nagydobszán 1871. július 9-én. Házasságra léptek 1897. január 6-án Nagyatádon. Gyermekeik: dr. Horváth Géza németladi körorvos, Horváth Imre felsőkelecsényi (Borsod m.) lelkipásztor. DREL 1.1. u. Csököly. 23.

37 A szövegben hibásan: Keipp. A kúráról korábban írtunk.-668-