Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

rályszabadjai helyettes lelkész, 1931. II. 1-től 1931. szeptember 4-ig enyingi segédlelkész, 1931. szeptember 4-től Sárszentmihályon segéd-, majd helyettes lelkész, Kovács Lajos lelkész halála után 1933 augusztusában szentmihályi rendes lelkész.106 Hivatalában beiktattatott 1935. III. 24-én. 1937. február 22-én feleségül vette Szabó Ilona Anna budapesti lakost. 1939. szeptember 18-án felesége elhalt. Eltemettetett Sárszentmihályon IX. 20-án.

1937. VIII-IX., X. a használatra életveszélyes állapotban levő templomot generálisan átjavíttatja, iskolát, paróchiát szükség szerint átjavíttatja. Közéleti tevékenysége, községi, szociális karitatív munkában való részvétel.

I. lelkészi oklevele kelt 1928. szeptemberben.

II. lelkészi oklevele 1930. december 10-én kelt.

SIMONTORNYA Varga Kálmán lelkész

Pápán születtem 1902. évi augusztus hó 29-én. Atyám Varga Dániel, anyám Csurgay Julianna, őseikben is egyszerű, református vallású földművesek voltak. Szüleim 5 gyermeke közül én voltam a legfiatalabb. Két bátyám és egy nővérem már korábban elhunytak. Ma egy testvérnéném él.

Iskoláimat szülővárosomban, Pápán kezdtem, s az egyházközség elemi iskolájában 5 osztályt végeztem. Tanítóim közül özvegy Széky Aladárné, született Csaby Karolin, ki már anyámnak is tanítója volt,156 157 és Gergely Ferenc, mai képző gyakorlati iskolai tanár158 emlékét őrzöm a többiek között.

156 Kovács Lajos 1858. június 1-én született Lajoskomáromban (Veszprém vm.), apja Kovács János lelkész, anyja Nyíri Zsófia volt. Elemi iskoláit Igaron, középiskoláit Sárszentlőrincen, Gyönkön, majd Pápán végezte, ahol teológiát is tanult. Segédlelkészi állomáshelyei: Papkeszi, Tótvázsony, Balatonfőkajár, Siómaros, Sárkeresztes, majd Igar, ahol apja mellett 1884-1885 között segéd-, majd helyettes lelkész volt. Az 1885-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1886-tól 1890-ig Kiskovácsiban volt lelkész. 1890-ben választotta meg a sárszentmihályi gyülekezet. Ott szolgált 1933-ig. Felesége Baráth Ilona volt. 1933. június 27-én hunyt el. DREKK O. 394t. 218. TtREL I. 8. d. 7. Igar. 1,45. d. 8. Kiskovácsi. 1. d. 10. Sársztentmihály. III. VI. DPL 1933.184-185 (1858. június 19-én született!).

157 Széky Aladárné, született Csaby Karolina 1903-tól a pápai református elemi iskola tanítója volt. Férje, Széky Aladár esztergomi adminisztrátor, majd kisigmándi, bőnyi, végül dadi lelkipásztor 1902-ben bekövetkezett halála után került Pápára. Munkája elismeréseképpen 1922-ben igazgatói címet kapott. 38 évig a tanított az iskolában kiváló eredménnyel. 1905-ben Református Leányegyesületet szervezett az iskolás sorból kikerült serdülő leányoknak. Jelentős társadalmi munkásságot fejtett ki: tagja, pénztárnoka, majd választmányi tagja volt a Pápai Református Nőegyletnek, a városi Jótékony Egyletnek, a Vöröskeresztnek, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének. Lakásán hetente bibliaórára gyűltek össze a gyülekezet asszonyai. 1944. augusztus 30-án hunyt el 86 éves korában, Dadon férje mellé temették. DPL 1944.160-161.

158 Gergely Ferenc 1888-ban született Körmöcbányán. Az 1909-1910. években Szokolyán (Hont vm.), a drégelypalánki egyházmegyében tanított. 1910-ben választotta meg a pápai református egyházközség elemi iskolai tanítónak. Gyakorló iskolai tanító, majd 1928-1945 között a Pápai Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet tanára volt. Pedagógiai szakfelügyelőként is működött. Egyházkerületi Névtár. 1909.70-71.1910.74-75. TUNGLI1997.43.-438-