Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

házmegyéjének a papja lettem. Budapesten a proletárdiktatúra idején, 1919-ben szenteltek pappá, falusi káplánkodásom idején Dunabogdányban ismerkedtem meg Bereczky Albert akkori ottani református lelkésszel,48 aki nagy hatással volt életem további alakulására.

1922-ben Székesfehérvárra kerültem mint székesegyházi hitszónok és az egyházmegye lapjának, a Fejérmegyei Naplónak felelős szerkesztője. Itt ismerkedtem meg első feleségemmel, Rohonyi Valériával, aki életemnek egész során a legrosszabb hatással volt sorsomra és lelki világomra. 1925-ben vettem feleségül,

1927-ben elváltunk, és a pereskedés lavináját zúdítja reám tíz év óta.

1928-ban vettem feleségül Fischer Terézt, akivel jelenleg is Enyingen boldog családi életben élek. Házasságunkból két leánykám született: Éva, aki 1928-ban és Ágnes, aki 1933-ban született.

1930-ban tettem le a különbözeti kápláni vizsgát a budapesti teológiai akadémián. Szabó Imre fasori lelkész mellé osztott be Ravasz László dunamelléki püspök a lelkészi gyakorlat elsajátítása végett. 1931-ben elnyertem a lelkészi oklevelet,

1932. június 7-én Enying lelkipásztorává választott, azóta itt működöm.

Enying, 1943. június 18.

Monory Ferenc

Balogh Imre nyugalmazott lelkész

Balogh Imre született Enyingen 1885. december 15-én Balogh Péter és Csizmadia Lídia kisbirtokos szülőktől. Elemi iskoláit Enyingen, a gimnáziumot pedig Pápán végezte az 1898/99-1905/06. iskolai években jeles eredménnyel. Érettségi után a pápai Teológiai Akadémia növendéke lett, ahonnan IV. éves korában püspöki engedéllyel exmittálva Balatonfüredre ment esperesi segédlelkésznek. Mint gimnazista gyorsíró az év végi versenyeken, továbbá Szegeden, Sopronban és Kolozsvárott benyújtott pályamunkáival, Budapesten pedig az országos gyorsíróversenyen 1904-ben, mindegyik alkalommal díjat nyert. A Pápai Gyorsírókörnek előadója, titkárja, majd ifjúsági elnöke volt. Mint ifjúsági önképzőköri titkár és bíráló mindig szívesen dolgozott a kör ügyei érdekében.

lett a Magyar Sión című lap társzerkesztője, valamint az Esztergom című politikai lap szerkesztője is volt. DIÓS 1993-, XI. 289-293.

48 Bereczky Albert 1893. augusztus 10-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Vácon, Kunszentmiklóson, Kecskeméten és Pápán, majd a teológiát is Pápán végezte 1912 és 1916 között. Félévet Baselben is tanult (1916. május és november között). Az első lelkészképesítő vizsgát 1916-ban, a másodikat 1918-ban tette le, 1920-ban Budapesten szentelték. 1916-tól Salgótarjánban hitoktató segédlelkész, 1919-től Dunabogdányban, 1924-től 1926-ig Pécelen lelkész volt. 1926-1930 között a „Hit és Szolgálat” mozgalom főtitkáraként és utazólelkészeként működött. 1930-tól 1931-ig a külsőlipót-terézvárosi gyülekezetben, 1931-től a Pozsonyi úti, 1953-tól a Kálvin téri gyülekezetben szolgált. 1948-tól a dunamelléki egyházkerület püspöke lett. 1966. július 4-én hunyt el. 1966. július 4- én hunyt el Budapesten. Pápai Református Kollégium értesítői. 1911/12. 169, 181. 1912/13. 201. 1913/14.69,78,185.1914/15.37.1915/16.73. ZOVÁNYI1977.69. SZÖGI 2000.56 (165. sz.). MARKÓ I. 2001.661-662.-387-