Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye 1934. november 27-én feleségül vettem Galambos Katalint, aki 1915. január 26- án született Kissáróban, Bars vármegyében, Galambos Béla210 és Huszár Margit szülőktől. Az apósom igazgatótanító a kissárói református elemi iskolánál. 1936. november 16-án született Sándor nevű fiam Érsekújvárott az állami kórházban. Lelkészi működésemről a következőket említem meg. Lelkésznek édesanyám ösztönzésére mentem. Segített benne Balogh Elemér pozsonyi püspök, aki 1927/28. iskolai évre a strassburgi protestáns teológiára stipendiumot szerzett. Mivel a csehek állampolgárságunkat kétségbe vonták, útlevelet nem adtak. Ezért iratkoztam be az abituriens tanítói tanfolyamra. Balogh püspök ugyanis nem jó szemmel nézte a losonci református teológiát, és nem akarta, hogy oda menjek. Végül is, amikor 1928. év végén sem tudtam Strassburgba kimenni, Balogh püspök akarata ellen mentem Losoncra, aki ezért annyira megharagudott rám, hogy többé nem ismert. Úgy látszik azonban, mert később látta, milyen szép eredményt értem ott el, ő szerezte mégis a skóciai stipendiumot, bár utána is haragudott rám. Például meg akarta gátolni, hogy Ogyallára kerüljek papnak, azon a címen, mert fiatal, s neki két segédlelkésze idősebb, azoknak illett volna ide jönni. Ez a körülmény az indulásomat kissé nyomottá tette. Amikor azonban a munkába belefeküdtem, megjött a kedvem. Ogyallán a temetőt keríttettem be, rövid idő alatt jóformán semmiből. A társegyházamban, Bagotán pedig az ifjúsági munka mélyült el. <Az> 1934. október 4-i komáromi egyházmegyei közgyűlés az érsekújvári fiókegyházat, amely 1918 óta a nyitrai lelkész gondozására volt bízva, visszacsatolta a régi, 1918 előtti anyaegyházához, Ogyallához. <Az> 1938. évben a visszacsatolás különösen nagy fejlődés elé állítja a városi, érsekújvári gyülekezetét, a lélekszám megszaporodik. Közbenjárásomra 52 kataszteri hold földet kap a felvidéki földbirtokrendezés során, és megépítjük a templomot, amelyet 1942. évben, november 8-án, Érsekújvár hazatérése napján szentel fel Medgyasszay Vince püspök úr.211 Tovább folyik a munka, 1943. június 6-án a 17000 pengő értékű orgonát is felszentelheti Győry Elemér püspök. E munka anyagi része a lelki munkának folyománya. Ha ebben a lelki munkában Isten rajtam keresztül mint eszközén át munkálkodott, érte egyedül Övé a dicsőség. Irodalmi munkát a templomépítéssel kapcsolatban végeztem. Megírtam az újvári református egyház rövid történetét, amit csatolok, továbbá a templomépítés történetét munkatársaimmal együtt, ezt szintén csatolom. írtam még beszámolókat, novellákat, de ezek különösebb érdeklődésre nem tarthatnak számat. 210 Galambos Béla 1909-ben Kiskoszmályon kezdett tanítani ideiglenes tanítóként, majd rendes tanítóként folytatta. 1926-tól Kissáróban működött, ahol 1941-ben igazgatótanító és az egyházmegyei közgyűlés tanügyi képviselője is volt. A Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület helyi csoportjának pénztárnoki tisztét is viselte. DRELII. 25. a. 1911.16. Egyházkerületi Névtár. 1910.26-27.1925,1926, 1927,1928.110. Egyetemes Névtár. 1911. II. 81.1912.80.1913-15.57.1941.85,87. RÉZ-SÖRÖS 1923. 111. SZERÉNYI1933.264. HETÉNYI1943.135. 211A templomszentelésről: DPL1942.230-231.-316-
