Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Drégelypalánki Egyházmegye
Drégelypalánki egyházmegye Irodalmi munkásságom elismeréseképpen négy irodalmi társaság választott tagjává. A Nógrád vármegyei Madách,14 a salgótarjáni Balassa,15 az országos Gyóni16 és a losonci Kármán József irodalmi társaság.17 Talán feleslegesnek látszik, hogy megemlítem, mégis megteszem, akármilyen természetesnek is látszik, hogy minden prédikációra becsületesen és írásban elkészülök. Kézirataim száma meghaladja az ezret. Társadalmi és hazafias kapcsolatok: Tagja vagyok Nógrád vármegye törvény- hatósági kisgyűlésének és közgyűlésének. Tagja vagyok Balassagyarmat megyei város képviselőtestületének. Nógrád vármegye Balassagyarmat város Közjóléti szövetkezetnek, valamint a Balassagyarmati Takarékpénztár és Népbank Részvénytársaság és a Balassagyarmati Hitelszövetkezet igazgatósági tagja vagyok. Ügyvezető elnöke vagyok a Balassagyarmati Torna és Sport egyesületnek. Titkára vagyok a Balassagyarmat városi Zrínyi csoportnak. Az Országos Nemzetvédelmi Káptalan értesített, hogy illetékes bíráló bizottsága Kormányzó úr őfőmél- tóságának javaslatot tett a nemzetvédelmi keresztnek részemre való adományozására. Mint vizsgázott cserkésztiszt parancsnoka vagyok a 465. számú Zeke Kálmán cserkészcsapatnak.18 Más felekezetekkel való kapcsolataim: a balassagyarmati unitáriusok hozzám tartoznak, gyermekeiket hittanra tanítom. Az evangélikus egyház ünnepélyein előadásokkal veszek részt Balassagyarmaton és Szécsényben. Balassagyarmaton szervezett énekkar és cserkészcsapat közös, mindegyikben több az evangélikus. A jó viszonyt ápolom, és fenntartani igyekszem velük. A pápistákkal sincs bajom, védem a magamét, és nem kívánom a másét. 14 A Nógrád vármegyei Madách Társaság 1919 novemberében alakult meg Balassagyarmaton. Első elnöke Huszár Aladár főispán volt. A Madách hagyományokat ápolni kívánó Társaság fontos szerepet vállalt Balassagyarmat kulturális életében. Tudományos előadások, ünnepi megemlékezések szerepeltek programjai között. A Társaság 1944 januárjától 1947-ig nem működött. Akkor még buzgó helybeliek igyekeztek feléleszteni, de a kísérlet eredmény nélkül maradt, 1950. januárban a Belügyminisztérium a Társaság feloszlatásáról értesítette az alispáni hivatalt. KELEMEN 1995. 225-229. 15 A Balassi Bálint Társaság 1932-ben alakult Salgótarjánban Dornyay Béla geológus kezdeményezésére. A Társaság Salgótarjáni könyvek néven könyvsorozatot indított, helytörténeti munkákat jelentettek meg. Az irodalmi ülések mellet rendszeresen képzőművészeti kiállításokat is szerveztek. BÓDI1998. 93. SZVIRCSEK 2002.274,275,276. 16 A Gyóni Géza Irodalmi Társaság 1933-ban alakult. Első elnöke Balogh István. Elsődleges célja Gyóni Géza kultuszának terjesztése, ápolása. 1935-1944 között Magyar Gondolat (korábban Magyar Család) címen irodalmi, tudományos folyóiratot is megjelentetett. LAKATOS 1978.1012-1013. 17 A Kármán József Társaság 1940-ben alakult Losoncon a feléledő Kálmán kultusz részeként (a gimnázium és az önképzőkör is ekkor vette fel Kármán József nevét). A Társaság kimondottan Losonc város szellemi életének irányítására alakult. Ügyvezető elnöknek az akkori gimnáziumi igazgatót, Sipos Lajost választották, alelnöknek pedig Kövy Árpád református lelkészt. Tagjai voltak többek között Darvas János író, szerkesztő; Darkó István író, a kassai rádió vezetője; Simándi Pál író, Gerő Gusztáv tanár, Szilassy Béla minisztériumi államtitkár, Giller János országgyűlési képviselő. A Társaság 1941. június elején tartotta első nyilvános ülését, amikor irodalmi estet és képzőművészeti kiállítást is szerveztek. BÖSZÖRMÉNYI 2000.108-109. 18 A cserkészcsapat 1941-ben alakult. A névadó Zeke Kálmán királyi ítélőtáblái bíró, a drégelypa- lánki református egyházmegye világi táblabírája volt. A balassagyarmati egyházközség alapítója és 22 éven át gondnoka volt. 1917-ben hunyt el. DPL1917.79.1941.153.-180-
