Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

18. Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja 1939. április 3-tól.

19. Akissárói Magyar Elet Pártnak elnöke 1940. március 15-től.

20. Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Magyar Elet Pártjának121 122 123 vármegyei társelnöke.

21. Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék belügyi igazoló bizottságának tagja. 1939. május 21-1940. szeptember 25.

22. Felvidéki Földbirtokrendezési Ügyek Kormánybiztossága lévai járási véleményező bizottságának tagja. 1939. augusztus 30-1941. augusztus 29.

23. A kissárói Széchenyi Magyar Kultur Egyesület elnöke 1941. október 26-tól.

24. A kissárói Bajtársi Szolgálat vezetője 1942-től.

25. Akis- és nagysárói Munkaközösség elnöke 1943-tól.

Mint a Felvidéki Földbirtokrendezési Ügyek Kormánybiztossága lévai járási véleményező bizottságának tagja, közbenjárásomra dr. Szilassy Béla a Felvidéki Földbirtokrendezési Ügyek kormánybiztosa122 a nagysárói református egyháznak 6 kataszteri hold szántóföldet juttatott a nagysárói határban, s a nagysárói református egyház 1941. május 8-án birtokba helyeztetett. (A lévai járási véleményező bizottság tagjai voltak: Mailáth László, a lévai járás főszolgabírója, Kárász József járási gazdasági felügyelő, Osvald Dániel, a Felvidéki Földbirtokrendezési Ügyek Kormánybiztosi titkára és én.)

Történelmi hűség okáért itt megemlítem, hogy a barsi református egyházmegye, illetve egyházközségei részére juttatott 407 kataszteri hold erdő (Mohi község mellett) juttatása ügyében közbenjáró én voltam dr. Szilassy Béla Felvidéki Földbirtokrendezési Ügyek Kormánybiztosánál. Két ízben kerestem fel Budapesten dr. Szilassy Béla kormánybiztos urat azután, hogy a lévai járási véleményező bizottság tagjává kineveztettem, és kértem, hogy egyházmegyénk általában

121 Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék: Magyarországon a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revizionista törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek 1923-1945. között.

http://hu.wikiDedia.org/wiki/K%C3%B6zigazgat%C3%A1silag_egvel%C5%91re_egves%C3%AD

tett_v%C3%Alrmegve.

122 A Magyar Elet Pártja 1939-1944 között működő politikai párt volt Magyarországon, egyben kormánypárt is. 1939 előtt a Nemzeti Egység Pártja nevet viselte. DIÓS 1993-, VIII. 266.

123 Szilassy Béla 1881-ben született Budapesten. 1897-ben érettségizett, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten és Kolozsvárott, 1902-ben az államtudományok doktorává avatták. Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Az I. világháborúban 24 hónapot töltött a fronton. 1922-ben a dunáninneni egyházkerület főgondnokává, 1928-ban az Egyetemes Konvent világi elnökévé választották meg. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak. Később a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetségének ügyvezető elnöke, 1925-ben pedig a Magyar Nemzeti Párt egyik alelnöke lett. 1929-1935 között a Magyar Nemzeti Párt, 1937-1938 között az Egyesült Magyar Párt színeiben szenátor volt a prágai parlamentben. A Csehszlovák Köztársaság idején háromszor került vizsgálati fogságba. Az első bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője volt. A felvidéki ügyek tárca nélküli miniszterének államtitkáraként az első csehszlovák földreform revízióját végrehajtó testületet irányította. 1939-1944 között Losonc város elöljárósági tagja volt. 1944 decemberében Németországba menekült, Regensburgban telepedett le. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ott haláláig, 1962-ig vezette a Magyar Felszabadító Bizottságot. MADARÁSZ 1940.688. PUNTIGÁN 2005.88-89.-120-