Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
110 Bevezető tanulmány szótárával a magyar hajózási szakszókincs megalapozója lett. Fia, Kenessey Kálmán (1860) szintén a hajóskapitányi pályát választotta, s 1890-től a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőség főfelügyelője lett. A reformkor nemzedéke előtt a nemzeti fejlődés révén a művészeti, tudományos pályák sora nyílt meg.384 A pápai diákok közt első hely illeti meg Petőfit és Jókait. Petőfi Sándor (1823-1849) a költészetben, Jókai Mór (1825-1904) a regényirodalomban, a lapszerkesztés és újságirás terén alkotott maradandót.385 Jókai rajzkészségét a lapok illusztrálásánál is hasznosította. Az ő portréja alapján készült Tóth Ferenc püspök metszett arcképe is.386 Orlai Petrich Somát (1822—1880) a magyar képzőművészet tartja számon. A fentebb említett Fábián Gábor neves műfordító nemcsak a latin, francia és angol irodalmi műveket fordította magyarra, hanem Arad vármegye történet is megírta (1845) és a házitanítók részére kézikönyvet is összeál- lított (1846). A zeneművészet és a színészet mellett kötelezte el magát az alsóörsi születésű Csekő Gusztáv (1825-1890), aki 1854-ben részt vett a diáklázadásban, 1855-1858 között a főiskola énektanáraként működött, majd a színészetet választotta. 1879-ig színésztársulatoknál karmester és zeneszerző, Blaháné számára is számos dalt írt. 1879-ben a pápai főgimnázium és tanítóképző ének-zene tanárává választották, ő vezette a főiskola énekkarát is. Zeneműveinek sajtó alá rendezése közben érte a halál. Az 1850-es években Pápán tanult Eötvös Károly (1842-1916) író, politikus, valamint öccse, Eötvös Lajos (1848-1872), aki ígéretes irodalomtörténésznek indult, de pályáját derékba törte korán elhatalmasodó tüdőbaja. Maradandó értékű tanulmányokat hagyott hátra. A nyelvészetben vívott ki magának előkelő tudománytörténeti helyet a zsidó származású, de később protestáns hitre tért Ballagi (1848-ig Bloch) Mór (1815— 1891), aki 1836/37-ben nagy áhítattal hallgatta a hegeliánus Tarczy filozófiai eszme- futtatásait. Később tanárként Szarvason, Kecskeméten, majd Budapesten működött, aktívan részt vett a protestáns tudományos életben. Az Akadémia 1840-ben levelező, 1858-ban rendes tagjává választotta. A történészek közül a veszprémi születésű Pap Dénes (kb. 1825-1869) nevét kell megemlítenünk, aki 1841-ben írta alá Pápán a törvényeket. Jogot végzett, később győri ügyvédként praktizált, emellett pecséttannal és az 1848/49-es szabadságharc történetével foglalkozott. A kiegyezés előtt jelent meg A pesti magyar nemzetgyűlés 1848- ban c. kétkötetes munkája (Pest, 1866). Összeállította a szabadságharc okmánytárát (1869), s már halála után látott napvilágot A parlament Debreczenben 1849- ben c. műve (Pest, 1870). Másodikként a bécsi teológiai intézetben és a berlini egyetemen tovább tanuló Liszkay József (1809-1888) említendő, aki megírta a 384 Az áttekintéshez felhasználtuk a kollégiumtörténeti munkákon túl az alábbiakat: BALASSA 1997., HARMATH-KATSÁNYI 1984., KÖVY 1987., VARGA 1998., 385 Jókai komáromi és pápai kapcsolatairól sok adat található Váli Mari naplójában. VALI 1955. 386 Arcképét „hálás tanítványai” - Deáky Gedeon nagysarlói prédikátor, Fábián Gábor aradi ügyvéd, Kiss Ádám dadi, Tóth Dániel lakszakállasi prédikátor és Várady István pesti ügyvéd - még életében elkészíttették. Vö. LISZKAY 1877. 60. Erről Jókai a következőket írta: Tizenöt éves koromban már egy általam rajzolt kép (Tóth Ferenc püspöké) megjelent körmetszetben. Vö. SZENASSY 1987. 113—114.
