Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)

A közölt forrásokról

104 kormányzása alatt a veszprémiekkel kapcsolatban is, mert ezek többé már semmiképpen nem határőrök, mivel hasonló esetekben hasonló Ítélet is kell, hogy szülessen, igen alázatosan azt javasoljuk, hogy mind az említett lévaiakat, mind pedig a pápaiakat a királyi magyarázatokra hivatkozó 30. törvénycikk tartalma szerint teljesen meg kell fosztani a nyilvános [vallásjgyakorlattól, és különösen az iskoláktól, lelkipásztoraikat pedig, hacsak - minden akár titkos [vallásjgyakorlat vagy bármilyen más szolgálat végzése nélkül, súlyos büntetés terhe alatti eltiltással - nem akarnának visszavonult életet folytatni, kétséget kizáróan becikkelyezett helyekre kell küldeni, a hátiakat pedig, továbbá a tótvezekényieket és endrédieket, minthogy egyaránt nem becikkelyezett helyeken kísérelték meg a nyilvános vallásgyakorlat bevezetését, ugyanettől teljesen meg kell fosztani, az ugyanott lakó nemeseket az 1681. évi 26. törvénycikkben és a királyi magyarázatokban kifejtett magán vallásgyakorlatra kell szorítani; hasonlóképpen a többi helységet és falut, bármely vármegyében is fekszenek, de különösképpen Barsban (akik nevében a lévaiak is felléptek), amennyiben nem becikkelyezettek, akár a földesurak, akár a megyei tisztikar segítségével a nyilvános vallásgyakorlattól meg kell fosztani, a lelkipásztorokat a becikkelyezett helyekre kell küldeni; továbbá a legutóbbi országgyűlés előbb idézett 30. törvénycikkében felállított bizottságot Szentséges Felsége által minél gyorsabban ki kell rendelni, működését a becikkelyezett bizottsági tagokkal meg kell kezdeni, ugyanezeket pedig a királyi magyarázatokról elégségesen ki kell oktatni; végül a lévaiak jelenlegi küldötteit, mivel a szabad [vallásjgyakorlatot a legutóbbi országgyűlés fentidézett 30. törvénycikkének tartalmával szemben nem csupán a saját nevükben, hanem a Garam folyón innen és túl elterülő egész kerület nevében szorgalmazták, és a királyi magyarázatokkal szemben (ezeken az 1715. évi oly sokszor idézett 30. törvénycikk a mindeddig szócskával nem az ezt követő, hanem a korábbi, és részben végre is hajtott [királyi magyarázatokat] érti) ugyanazt [a 30. törvénycikket] és az 1681. és 1687. évi országgyűlések többi törvénycikkét saját kényükre-kedvükre teljesen más értelműre forgatták és magyarázták ki, továbbá azt állították, hogy Szentséges Felségtek ugyanezeket a törvénycikkeket azon a módon értelmezi, ahogy ők is magyarázzák, és úgy is kell értelmezni, ezáltal pedig és ilyeténképpen ők királyi szóval és közhitelűséggel vannak bebiztosítva, és emlékirataikban újra és újra előhozva fennhéjázó elbizakodottsággal ezt ismételgetni is merészelik, amennyiben Szentséges Felségtek nem mérne rájuk bírói ítélettel kiszabott büntetést, legalább megérdemelt feddéssel küldjék haza; legvégül pedig a vármegyei tisztikaroknak kegyesen el kell rendelni és meg kell parancsolni, hogy hajtsák végre a templomok és iskolák lefoglalását, valamint a lelkipásztoroknak a királyi magyarázatok által is szorgalmazott elküldését a soproni országgyűlés 26. törvénycikkében egyenként megnevezett becikkelyezett helyekre; és [ezt] ki kell terjeszteni más be nem cikkelyekezett helyekre is, különösen olyanokra, amelyek, miután megszűntek véghelyek lenni, megszűnt becikkelyezett voltuk is. Győrt is ilyennek lehet tekinteni. Szentséges Felségtek legalázatosabb és legengedelmesebb [szolgái:] a Magyar Királyi Udvari Kancellária Hunyady László674 saját kezűleg városai. Nógrád vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp., é. n. 41-44. Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp., é. n. 124-126. 674 Hunyady László (1659-1723): a Magyar Királyi Udvari Kancellária tisztviselője. A Hunyad vármegyéből származó család Bars megyében lesz birtokos, a nemességet nagyapja, András 1607-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom