Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám De azért volt úgy is, hogy az egész éjszakát ott muzsikálták végig. De ez igen ritkán fordult elő. De nem is volt rá szükség. Jónás Lexiről még csak anynyit, hogy az első világháború alatt kaptam tőle egy levelet, melyben panaszkodik, hogy még él, és nincs téli kabátja és nem tud kimenni a lakásából. Erre azután a Végh altisztemmel csomagoltattam be egy régi télikabátomat, és amikor meglátta a címet, amit rajzolóval írattam rá, hogy egy „cigány prímás”-nak küldöm, igen megbotránkozott rajta és napokig igen lesújtólag tekintett rám. Koltai Ernőtől376 és még egy öreg postatisztviselőtől hallottam (a nevére már nem emlékezem), hogy fiatal korukban Almádiban a nyári fürdőposta-szolgálatra való kirendelésüket többször sikerült megcsinálni. Az első ténykedésük az volt, hogy az Enyingen feladott nagybőgőt és cimbalmot a saját zsebükből váltották ki, és ezért azután a banda egész nyáron ingyen muzsikált nékik, náluk sohasem „tányérozott.” Szép és jó idők voltak ezek, ők is úgy emlegették. Még az öreg fürdőház múltjához annyit, hogy 1943-1944 telén, mikor az 1870-es és a 1880-as évek veszprémi újságjának az olvasásával szórakoztam, ott olvastam botrányokat, amik Almádiban a Brenner-Krisztián-féle fürdőkabinoknál történtek.377 A következő számban Brenner nyilatkozott, hogy ő ártatlan a dologban, az azutáni számban meg Krisztián ács nyilatkozott, hogy bizony ő nem enged senkit ingyen fürdeni, illetve a kabinjait használni. A verekedést meg azok a veszprémiek kezdték, de megjárták, stb. Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, Krisztián meg veszprémi ács voltak, úgy látszik társultak és ők építettek először a maguk hasznára és veszélyükre [a] fürdőkabinokat. Azok — úgy látszik — nem voltak elég nívósak, sem pedig normális eszközökkel nem tudták a rendet fenttartani. Azt hiszem, de ezt biztosan nem tudom, hogy ebben is apám keze lehetett, hogy rendes r. t. alakult és az azután elfogadható fürdőházat épített várakozóhellyel, és rendes személyzetet is alkalmazott. Ezt a feltevésemet arra alapítom, hogy 1885-ben apám már Balatonalmádiba [n] megtelepedett és az időkori lapokban azután nem botrányokat, hanem rendezett mulatságokról olvastam, és minden évben sorsoltak ki sorsjegyet, és 376 Koltai Ernő postafőtiszt, 1894-ben Budapestben a várbeli postahivatal vezetője volt. Ebben az évben jegyezte el Veszprémben Stoll Miklós testvérét, Máriát, akit később feleségül vett. 1918- ban a V. kerület Hold utca 23., 1940-ben a VII. kerület Hemád utca 54. szám alatt laktak. - Elejegyzés. = Buda és Vidéke 3 (1894) 5. sz. (február 4.) 5., BFL VII. i73.a. Gászner Béla közjegyző iratai. 1158/1918. sz., A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1940. szeptember. Bp., 1940. 243. 377 Legtöbbször a Veszprémi Független Hírlap (1881-1897) tudósított az almádi eseményekről. Emelletta Veszprémi Közlöny (1884-1892), a Veszprémi Ellenőr 1902) és a Veszprémi Hírlap (1893-1944) is hírt adott a történtekkről. NAGY 1957. 91-95. 327
