Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-s Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM

pénzt, költséget, fáradtságot senki sem kímélte. Hát, láthatja mindenki, hogy azt leírni nem lehet, mert akkor mindent olyan aprólékosan kellene leírni, hogy abból egy egész könyvtár kerülne ki. Például édesapám, mivel Ihász Lajos234 megyebeli földbirtokos (Jókai-Ihász Miklós235 nevelőapja) vállalta az úri lovas bandérium zászló alatti vezetését.

Mivel akkor már szakállas, javakorbéli ember volt, csináltatott egy új, súlyra könnyebb megyezászlót. A megye színe zöld-fehér. Nem tudom, hogy már nem írtam-e le, de igen sokszor elmondtam, itt Breitenbergbejn] is, hol e sorokat írom, mert tulajdonképpen itt értettem [meg] apámat, hogy háromszor hoztak Budapestről zöld selymet, de édesapám egyiket sem acceptálta és mindig igen bosszús volt, hogy nem értik meg az emberek, hogy nem ez a zöld a megye színe. Hogy mennyire elmagyarázta, hogy melyik ez a zöld, és mégis másfajta zöld színű selymet hoztak, úgy hogy végül maga utazott Budapestre és választotta ki az igazi zöld színt.

Akkor nevettünk édesapánk bakafántoskodásán, de itt Breitenbergben, mikor megáll az ember az egyik hegyoldalon, és lenéz a széles nagy völgybe, mely több száz részecskére van osztva vízelvezető, öntöző csatornákkal. így az egyik erdőtől a másikig elterülő óriási rét a zöld színnek annyi változatát mutatja, hogy az ember nem is képzelte, hogy mennyi fajta zöld szín van. Ugyanis a lejtő meredeksége, a rétrész magassági fekvése, a rétséget körül övező vízlevezető, illetve vízlefolyást gátló — késleltető — vizesárok vízbőségének a mérve, a talaj minősége, és ennek megfelelően változik a rétrészt uraló236 növényzet. Mind-mind befolyásolja a rétrész színét azután, hogy hogyan süt rá a nap, stb.

234 Ihász Lajos (Bakonytamási-Hathalom-puszta, 1850. június 12. - Kolontár-Lőrintepuszta, 1908. december 6.) földbirtokos, okleveles gazda, evangélikus egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi felügyelő. Hathalom-, majd Lőrinte-pusztán mintagazdaságot alakított ki, terményeit aranyéremmel jutalmazták az 1900. évi párizsi világkiállításon. Aktívan részt vett a közéletben. 1898-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Felesége Jókay Etelka (1852-1939), Jókai Mór író unokahúga. VARGA 2014. 460-461., 484. VÁLI 2018. 363.

235 Ásvai Jókay-Ihász Miklós (Bp., 1892. április 29. - Szombathely, 1945. január 26) jogi doktor, Veszprém megyei földbirtokos, politikus. Ifjabb ásvai Jókay Mór és mezőmadarassi Madarassy Róza házasságából született. Szülei korai halála után Ihász Lajos és felesége, sz. Jókay Etelka nevelték, az ő tiszteletükre vette fel a kettős családnevet. 1926-tól a nagyvázsonyi kerület nemzetgyűlési képviselője, 1939-től a Felsőház tagja. - Gyászhír. = DPL 56 (1945) 6. sz. (február 11.) 24. Gyászjelentése, pontos halálozási adatával, mely a megyei lexikonból hiányzik: VARGA 2014. 484-485., VÁLI 2018. 366. Lőrinte veboldala: http://lorinte.ore/index.php?mp=iokav ihász miklos

[letöltés: 2018. szeptember 8.]

236 A kéziratban: uralkodó, javítottuk.

s 146 s-