Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. ezen kapcsolat révén kerülhettek hozzá a korábban Sámuel birtokában lévő Torkos-kötetek (talán az ismertetésünkben 4. számot kapott prédikációs kötet is!), majd adhatta tovább a régiségek iránt érdeklődő, és a kiterjedt családi hálóban szintén rokonná vált Gőzön Imrének. A köztük fennálló kapcsolatra egyértelmű bizonyíték az, hogy Gózon Váli ajánlására került be a pápai tanítóképezdébe.51 ***** Most pedig ízelítőképpen lássunk néhány prédikációt és könyörgést teljes szövegével! A szövegközlésben vastag betűvel az igehelyek hivatkozásait, dőlt betűvel pedig a szó szerint idézett igehelyeket hozzuk. több Váli/Vályi nevű prédikátor és iskolamester szerepel. Váli Ferenc (1.) a XVIII. század utolsó harmadában a Veszprém vármegyei Balatonfüreden szolgált, Váli Ferenc (2.) (talán az előbbi fia?), a Jókai Mór nővérét feleségül vett Váli Ferenc (3.) professzor apja talán Veszprémben született, és egy rövid belső-somogyi szolgálat után először a Nyitra vármegyei Sókon, majd a Komárom vármegyei Madon szolgált. Váli János (1.) a Komárom vármegyei Neszmélyen született, a XVIII. és XIX. század fordulóján a vármegyén belül, Ógyallán, majd Jókán lelkészkedett. Fia, Váli János (2.) a XIX. század tízes és negyvenes évei között szintén ebben a vármegyében végzett több gyülekezetben is rektori szolgálatot, az ő fia, Váli Lajos pedig a század legvégéig, több, mint négy évtizedig volt a szintén Komárom vármegyei Perbetén lelkész. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018. 1034-1036, 1757. Váli Ferenc (2.) születési helyéhez: Franciscus Vály Veszprémiensis. SZABADI 2013.1. 767. Valószínűleg ezek, és a Torkos-féle könyörgéses kötetet birtokló Váli Sámuel is mind az említett család tagjai voltak. Ellenben a XVIII. század második felében szolgáló testvérpár, Váli István (1.) nagysápi levita, majd dunaalmási lelkész, és Váli Simeon barnagi, vilonyai majd iszkaszentgyörgyi lelkész valószínűleg egy másik Váli család tagjai, ők a kocsi előnevet viselték, és apjuk, Váli János a Komárom vármegyei Mocsán élt. DRELII. 70. a. 1. 452 (Nagysápon évszám nélkül), 459. DREKK O. 206. 31. TtREL I. 8. d. 6. Balatonfüred. II. 41. Dunaalmás. 1, 2, 14, 16 (anyjuk, öreg Motsai Wáli Jánosné temetése 1770. XII. 12-én), 17-21. d. 8. Lábatlan. II. 5. d. 11. Szőny. II. 2. Szentkuti KISS Károly: Töredékek Nagy-Igmánd és vidéke múltjából. Komárom, 1892. 72 (Dunaalmáson 1766), 99 (Nagysápon év nélkül). FERENCZY Miklós: A dunaalmási református egyház története (1570-1900). Dunaalmás, 1991. 36 (Simeon István öccse!). BALOGH Kata - BÁRDOS István: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Tatabánya, 1993. 126, 127 (1781-ben halt meg!). VÁRADY József: Dunántúl református templomai. 2 rész. A Tatai egyházmegye. Diósgyőr, 2001. 379, 405 (Naszályon hibásan már 1690-től!). BOZZAY Réka - LADÁNYI Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595-1918. Bp., 2007. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 15.) 154 (1720. sz.). SZABADI 2013.1. 399. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 661. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1037. 51 BÉRES 1998. 29.-~ 262 s-