Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. hóviharokkal, csak a hónap végére enyhült meg átmenetileg az időjárás.48 Ebből a két évszámból és az időjárástörténeti adatok földrajzi eloszlásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy valószínűleg a Losoncban született s tanult, aztán a tiszáninneni egyházkerületben lelkészkedő Vályi Sámuelről van szó. A villámlással, mennydörgéssel együtt járó 1827. januári vihar nyilván a szintén Nógrád vármegyei Losoncra is lecsapott, amit Vályi elsőéves syntaxistaként a gimnázium falai között élhetett át, és a következő évek valamelyikében személyes tapasztalatként jegyzett a kötetbe. Nem tudjuk, hogyan kerülhetett hozzá a Torkos püspök könyörgéseit tartalmazó munka. A későbbi tulajdonos, Gőzön Imre irányában azonban egyfajta kapcsolat megragadható: Imre édesanyja ugyanis az ásvai Jókai családból származó Zsuzsanna volt, Jókai Mór nagynénje. Az író nővérét, Jókai Esztert azonban Váli Lerenc révkomáromi, majd pápai professzor vette feleségül.49 Minden bizonnyal Váli Sámuel az ő valamelyik családtagja lehetett,50 48 MOLNÁR András: Egy országgyűlési követ időjárási feljegyzései a reformkorból. Éghajlat-történeti adatok Deák Antal leveleiben 1825-1841. = AP 2018/3-4. 247-261. Az 1827. évről: 252-253-49 NAGY 1857-1868. XIII (pótkötet). 298. Kempelen Béla ugyanazt a családfát közli. KEMPELEN 1911-1932. V. 278. Váli Ferenc 1810. szeptember 30-án született a Nyitra vármegyei Magyarsókon, apja Váli Ferenc ottani lelkész, anyja Pályi Erzsébet volt. 1821-ig a losonci, 1822-1825 között a révkomáromi gimnáziumban, majd Pozsonyban, végül 1827-1833 között a pápai kollégiumban tanult. 1833-1834 között ugyanott a syntaxisták osztálytanítója, 1835-1837 között segédtanár és szénior volt. Ezután Bécsben tanult tovább, majd 1837-1848 között Révkomáromban professzorként működött. Közben 1839-ben lelkésszé szentelték. A szabadságharcban részt vett, 1848-ban tüzér nemzetőr volt. 1848-1882 között főiskolai és gimnáziumi tanárként Pápán tanított, tanítóképezdei igazgatóságot is viselt. 1882. december 13-án halt meg Pápán 73 éves korában. Felesége Jókai Eszter (1816-1889) volt, Jókai Mór nővére. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1035. 50 Nagy Iván szerint a Vály (Váli) nemesi család Bars vármegyei eredetű, de Gömör, Heves, Nyitra, Trencsén, Zemplén, Szatmár és Zala megyékbe is eljutott. A kettős előnevüket adó Csaltic / Csoltész / Csalka Trencsén, Vály pedig Gömör vármegyei helység. NAGY 1857-1868. XII. 31- 33. Ez a Vályi család a Kosztolányi, Prileszky és turcsányi Turcsányi családokkal együtt a Divék nemzetségből származik, ezért címerük is közös. H. G. D.: A Divék-nemzetség leszármazási és czimer-kérdéséhez. = Turul 1890. 214-215. CSOMA József: A XVI. századi magyar heraldika. = Turul 1904. 57-64. Ezen belül a Vályiakról: 58. A család címere: https://www.radixforum.com/pictures/2oo50ii49.ipg. (Utolsó letöltés: 2019. II. 20.) https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%AD- merhat%C3%Airoz%C3%B3/V%C3%Aily c%C3%ADmer. (Utolsó letöltés: 2019. II. 20.) Kempelen Béla szerint az 1754/55-ös nemesi összeíráskor Bars, Bodrog, Gömör, Nyitra, Szabolcs, Trencsén és Zemplén vármegyében laktak ilyen nevű nemesek, emellett Komárom vármegyében is feljegyezték Váli András és János nevét. KEMPELEN 1911-1932. XI. 19.1717-ben a Nyitra vármegyei Tornócon élt Vály alias Kovács András fia Mihály, 1747-1755 között pedig a Komárom vármegyében lévő Aranyoson Vály Mihály fia András. Egy 1756-os nemességhirdetés szerint a Vály család 1649-ben kapott címereslevelet. ALAPI Gyula: Komárom vármegye nemes családai. Komárom, 1911. 61, 129, 179, 272. Frissen megjelent dunántúli lelkészi és rektori adattárunkban is 261 =-
